Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A koronavírus-járvány kihívás elé állította a hazai gazdaságot, hatással van a fiatalok megélhetésére is. Ugyanakkor az adórendszeren belüli és kívüli ösztönzők is támogatják a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítását. Összeszedtük mivel számolhatnak a foglalkoztatók, fiatal munkavállalók.
Közel egy millió munkaképes korú, 25 év alatti fiatal él Magyarországon, így érdemes tisztában lenni a fiatal munkavállalók foglalkoztatását ösztönző adókedvezményekkel. A legjelentősebbek; az szja-kedvezmény, a szakképzési hozzájárulás-, szocho- és járulékkedvezmények, illetve a tao-kedvezmények.
A 25 év alatti fiataloknak 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a bérjövedelmük, illetve további nem önálló tevékenységből származó, valamint egyes önálló tevékenységből származó jövedelmeik (pl. megbízási díj, vállalkozói jövedelmek stb.) után.
lehet igénybe venni az adóalapkedvezményt.
A módosítás következményeképpen az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka 2022-től az eddigi járulék- és szocho-mentesség mellett szja-mentessé is válik. Érdemes kiemelni azt is, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozókra 2022-től bevezetésre kerülő kedvező adózási szabályokkal kombinálva akár szja-, járulék és szocho-mentesség érhető el a köznevelési, szakképzési vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás keretében tanuló vállalkozók esetében is.
Lássuk a számokat: amennyiben egy „normál” munkaviszonyban a kifizető idén 300.000 forint bruttó jövedelmet juttat egy 25 év alatti fiatalnak, úgy a munkavállaló 199.500 forint nettó fizetést kap készhez. Jövőre „sima” szja mentesség esetén 244.500 forint marad a munkavállalónál, míg iskolaszövetkezeten keresztül történő munkavállalás esetén a teljes bruttó jövedelem a fiatal foglalkoztatott zsebében landol. Amennyiben „sima” szja -mentesség esetén esetlegesen családi kedvezményjogosultság is fennáll, úgy a járulékkötelezettségből is kedvezmény vehető igénybe.
Az adókedvezmény az átlag alatt keresők felzárkóztatását segíti, azonban nem zárja ki a kedvezményezetti körből a jól keresőket sem, hiszen a fenti értékhatárig ők is élhetnek az adómentességgel. Fontos, hogy a 25. életév betöltésével a fiatalok elesnek a kedvezménytől, azaz a nettó fizetésük egyik napról a másikra csökkenhet. A fiatalok nettó fizetésének emelkedése mellett az szja kedvezmény a munkáltatói terhek mértékének csökkentésére önmagában nem alkalmas.
Az új szabályt munkaviszonyból származó jövedelem esetében:
bevétel (pl. 2021. évi bónusz, prémium) adókötelezettségére, egyéb esetben pedig a 2021. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére kell először alkalmazni.
Adminisztratív szempontból könnyebbséget jelenthet a fiataloknak, hogy a munkáltatónak/kifizetőnek automatikusan kell csökkentenie az adóelőlegalapot a kedvezménnyel. Ettől függetlenül lehetőség van arra is, hogy a kedvezményt részben vagy egészben az éves adóbevallásban vegye figyelembe a foglalkoztatott, erről azonban már nyilatkoznia szükséges.
Szakképzési munkaszerződés lépett a korábbi tanulószerződés helyébe, 2020. január 1-jétől. A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak biztosítottnak minősülnek. Így a részükre ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás járulékalapot képező jövedelem. Tekintettel arra, hogy az ilyen típusú szerződéssel foglalkoztatottak jellemzően 25 év alattiak, így az előzőekben már említett 25 év alattiak adókedvezménye rájuk is vonatkozni fog a munkabérük tekintetében.
A szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélyek, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatók, valamint a duális képzésben hallgatói munkaszerződéssel részt vevők számára az általános szabályoknál kedvezőbb szja-terhelés mellett vagy akár szja-mentesen is adhatók egyéb juttatások a munkabérük mellett.
A hallgatói munkaszerződéssel duális képzés alatt, képzési program keretében szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során foglalkoztatottak kapcsán nem kell járulékot levonni és a kifizetőt sem terheli szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.
Cserébe a hallgató ezen jogviszonya kapcsán nem szerez jogosultságot társadalombiztosítási ellátásokra és nem szerez szolgálati időt sem.
Az is könnyebbséget jelenthet a foglalkoztatóknak, hogy nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határra (minimálbér 30 százaléka) vonatkozó szabályokat a köznevelési, szakképző valamint felsőoktatási intézményben nappali oktatásban résztvevő tanuló/hallgató esetében.
A fiatalok munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén meghatározott feltételek mellett a kifizető a munkaerőpiacra lépők szocho-kedvezményét is érvényesítheti.
Bár a szakképzési hozzájárulással, mint önálló adónemmel hosszú távon már nem kell számolni, említést érdemel, hogy a 2021-től hatályos szabályok is lehetőséget biztosítanak arra, hogy az adóalany csökkentse az őt terhelő bruttó szakhó-kötelezettség mértékét a szakképzési és hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott fiatalok után. Mindezeken túlmenően a szakho-kedvezmények egyébként a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján is érvényesíthetők.
A hallgatók esetében a kedvezmény mértékét megszabó alapnormatíva összege duális képzés esetén 2021-ben 650.000 forint.
Amennyiben a szakirányú oktatás időtartamára (de legalább hat hónapra) megkötött szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló/képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tesz, utána akár további adókedvezmény is igénybe vehető.
2021. július 1-től lépett hatályba az a szakho-t érintő változás, melynek értelmében nemcsak a teljes, hanem a részleges szocho-kedvezmények is figyelembe vehetők a szakho-ban. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kifizető pl. a munkaerőpiacra lépő fiatal után jogosult a szocho-kedvezményre, akkor ezentúl már nem csak foglalkoztatás első évében érvényesíthet párhuzamosan szakho-kedvezményt is, hanem a foglalkoztatás harmadik évében is, amikor már csak részkedvezményre jogosult. Figyelni kell, hogy a részkedvezmény időszakában a szakho is csak részlegesen (a kedvezményalap 75-század százalékkal) csökkenthető.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókon túlmenően a társasági adó törvény is lehetőséget biztosít az adózás előtti eredmény csökkentésére a szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulók kapcsán. A kedvezmény mértéke képzésben részt vevő személyenként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka.
Csökkenthető továbbá a TAO alapja a korábban szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy szakmai vizsga megszerzését követő tovább foglalkoztatása esetén, de legfeljebb 12 hónapon át. A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás kapcsán befizetett szocho, mely így a költségkénti elszámoláson túlmenően is csökkenti az adóalapot.
2021. júniusától a Vállalkozások munkaerő támogatása című program támogatási feltételei szerint a munkaadók benyújtott kérelem alapján, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha 25 év alatti vagy legalább 1 hónapja nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében. A kérelmet az állami foglalkoztatási szervnél kell benyújtani.
A támogatás folyósítási időtartama 6 hónap lehet. A támogatás mértéke a munkáltató terhelő bérköltség 50 százaléka, vagy legfeljebb 100 ezer forint havonta, teljes munkaidős foglakoztatás esetében.
Az adórendszeren kívüli támogatás meghatározott feltételekkel kiegészítheti, erősítheti az adókedvezmények hatását, ugyanis azokkal együttesen is alkalmazható.
A fentiek alapján látható, hogy a járványhelyzet enyhülését követően széleskörű adórendszeren belüli és adórendszeren kívüli ösztönzők állnak a munkáltatók rendelkezésére, hogy a fiatalabb korosztályt is alkalmazzák, így potenciálisan hosszútávú, minőségi munkaerőt teremtsenek maguknak.
A bejegyzés szerzője dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary adótanácsadója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
