A hét kérdése: felhasználási szerződés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társaságunk, egy adott tematikát felölelő képsorozat előállítására, felhasználási szerződést kíván kötni egy fotóssal. Milyen adóvonzata lenne a megbízási díjnak? A megbízott 10 százalékos költségátalányról nyilatkozna. Kell-e még adózással kapcsolatosan valamit nyilatkozni a szerződésben?


Válasz:

Felhasználási szerződések esetén – amennyiben ez rögzítésre kerül a szerződésben – más adóvonzata van a felhasználási jog ellenértékének és más a személyes munkavégzésnek. A szerződésben fel kell tüntetni, hogy a megbízási díjból – összeg szerint – mennyi a személyes munkavégzés, illetve a felhasználási jog.

Megbízás időtartamára vonatkozóan, kiindulva a személyes munkavégzés ellenértékéből, meg kell állapítani, hogy e jogviszony keletkeztet-e biztosítási jogviszonyt, és ha igen e tényt a 1041-es nyomtatványon be kell jelenteni.

Amennyiben a megbízási díj konkrét összege, csak később, elszámoláskor kerül megállapításra, a biztosítási jogviszony fennállását utólag lehet megállapítani, a bejelentést ekkor kell megtenni (1041) de a megbízási időszakra visszamenőlegesen.

Felhasználási jog ellenértékét nem terheli szociális hozzájárulási adó (továbbiakban: szocho) (2011. évi CLVI. tv. 455. § (4) f. pontja) viszont 27 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás (továbbiakban: eho) – 10 százalékos költségátalánnyal számolt jövedelem után – igen (1998. évi LXVI. tv. 3. § (1) a), (5) bekezdés). E kötelezettség megfizetése a kifizetőt terheli. Felhasználási jog ellenértéke nem képez nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapot (1997. évi LXXX. tv. 21. § d. pontja), a megbízottat csak 16 százalék személyi jövedelemadó (továbbiakban: szja) terheli, a 10 százalékos költségátalány figyelembevételével.

A személyes munkavégzés ellenértékének adózása, amennyiben nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, a fentebb írtaknak megfelelően alakul, azaz 10 százalékos költségátalány figyelembevételével megállapított jövedelem alapján 16 százalékszja-t kell a megbízottól levonni, a kifizetőt pedig 27 százalékos eho terheli.
Amennyiben a személyes munkavégzés ellenértéke biztosítási jogviszonyt keletkeztet, a 10 százalékos költségátalány alapján kiszámolt adóalap után a megbízottat 16 százalék szja, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék terheli (megbízási díj nem alapja a munkaerő-piaci járuléknak – 1997. évi LXXX. tv. 25/A. § a), 5. § (1) g) pontja), a kifizetőt 27 százalékos szocho terheli.

Válaszadó: dr. Antalóczy Emese. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]