Eltörölt különadók 2025-ben – honnan lesz forrás ezek pótlására?
A Niveus Consulting Group kommentárt jutott el az Adó Online-hoz a 2025-ös benyújtott költségvetésről.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Egy kisvállalatiadó-alanyként működő magyar illetőségű kft. ügynöki jutalékot számláz román partnerének. A román fél a számla ellenértékéből visszatart 5 százalék forrásadót. Kérdésünk arra irányul, hogy a magyar kft. ilyen esetben hogyan tudja elkerülni a kettős adóztatást. A teljes adóalap terhére érvényesíthető-e a beszámítás?
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 24. § (1) bekezdése értelmében a tőke- és osztalékműveletek egyenlegét csökkenti a külföldön adóztatható, a Katv. 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része, amennyiben nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik.
Külföldön adóztatható, a Katv. 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem esetén a tőke- és osztalékműveletek egyenlegét csökkenti a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és a kisvállalati adó Katv. 21. §-ában meghatározott mértékének hányadosával számított jövedelem, de legfeljebb a külföldön adóztat-ható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető része, amennyiben e jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá, vagy a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik [Katv. 24. § (2) bekezdés].
A kettős adóztatás elkerüléséről konkrét esetben a Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Bukarestben, 1993. szeptember 16-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1996. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezik. Az Egyezmény 12. cikke tartalmazza a jutalék tekintetében alkalmazandó szabályokat. Az egyik Szerződő Államban keletkező és a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek kifizetett jutalék ebben a másik Államban adóztatható. Ugyanakkor ez a jutalék abban a Szerződő Államban és annak az Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amelyikben keletkezik, de ha a kedvezményezett a jutalék haszonhúzója, az így felszámított adó nem haladhatja meg a jutalék bruttó összegének 5 százalékát (Egyezmény 12. cikk 1. és 2. pont).
Az Egyezmény 25. cikk a) pont ii) alpontja a jutalék vonatkozásában a beszámítás alkalmazását írja elő, miszerint, amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelemtételeket élvez, amelyek az Egyezmény 10., 11., 12. és 13. cikkei rendelkezéseivel összhangban Romániában adóztathatók, Magyarország lehetővé teszi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét terhelő adóból egy olyan összeg levonását, amely megegyezik a Romániában megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a hányadát, amely a Romániából származó ilyen jövedelemtételekre esik.
A külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál a kisvállalatiadó-alanynak figyelembe kell vennie az e jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, valamint a tőke- és osztalékmű-veletek egyenlegét módosító tételeket a Katv. 24. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
Az Egyezmény tehát a beszámítás módszerének alkalmazását írja elő, ezért a kisvállalati adó alapjának a személyi jellegű kifizetések összegét nem tartalmazó részét csökkenteni kell a külföldön levont forrásadó (5 százalék) és a kisvállalati adó mértéke (10 százalék) hányadosával számított jövedelemmel, de legfeljebb a külföldön adóz-tatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkentett részével. A Katv. 24. § (2) bekezdése értelmében a külföldön levont adó beszámításakor tehát nem a teljes adóalapot, hanem a személyi jellegű kifizetéseket nem tar-talmazó adóalaprészt, vagyis a tőke- és osztalékműveletek egyenlegét lehet csökkenteni az érintett összeggel. A beszámítás egyik korlátját így a tőke- és osztalékműveletek pozitív egyenlege jelenti. (2024. április 10.)
Hivatkozott jogszabályhelyek:
− Katv. 24. § (1)−(3) bekezdés
− Egyezmény 12. cikk
− Egyezmény 25. cikk
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2024/7-es számában jelent meg.
A Niveus Consulting Group kommentárt jutott el az Adó Online-hoz a 2025-ös benyújtott költségvetésről.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tanácsolja a lakosságnak, hogy csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen; a túlságosan alacsony áron világmárkákat kínáló weboldalak nagy valószínűséggel hamis termékeket értékesítenek – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.
Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!