Eltörölt különadók 2025-ben – honnan lesz forrás ezek pótlására?
A Niveus Consulting Group kommentárt jutott el az Adó Online-hoz a 2025-ös benyújtott költségvetésről.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A különleges rendelkezések három nagy témakörrel – az adómérték-kedvezménnyel, az adóelőleg kedvezménnyel és az átmeneti támogatásokkal – foglalkoznak. A következőkben ezek lényegét, ebben a sorrendben tekintjük át.
Adómérték-kedvezmény
A) A 2021. évben végződő adóévben az a vállalkozó, amely azzal felel meg a mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy a nettó árbevétel (50 millió euró) vagy a mérlegfőösszeg (43 millió euró) értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint, a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított helyi iparűzési adómérték több, mint 1 százalék.
B) Ez a rendelkezés – ha az említett feltételek a vállalkozó esetén a 2022-ben végződő adóévben is fennállnak – alkalmazható a 2022. évben végződő adóévben is.
Annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó mikro-, kis- és középvállalkozásnak, amely a tevékenységét
a) 2021-ben kezdte meg,
aa) az A) pontban foglaltakat a 2021. évben kezdődő adóévében,
ab) a B) pontban foglaltakat a 2022. évben kezdődő adóévében,
b) 2022-ben kezdte meg, a B) pontban foglaltakat a 2022. évben kezdődő adóévében
kell alkalmaznia.
Az adómérték-kedvezmény minősítése az EU normákkal összhangban
Az A) pont szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: közlemény) 3.1. szakasza szerinti átmeneti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható, illetve vehető igénybe.
A B) pont szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás a vállalkozó döntésétől függően
a) a vállalkozó tevékenységének függvényében
aa) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatásként,
ab) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatásként vagy
ac) a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatásként, vagy
b) átmeneti támogatásként nyújtható, illetve vehető igénybe.
Ha a vállalkozás a tevékenységét 2022-ben kezdte meg, a támogatás támogatástartalma a 2022. évben kezdődő adóévi adóalap, valamint a különbözet-adómérték szorzatával egyező összeg, s e támogatás, ha a vállalkozó tevékenységét
a) január 1. és 2022. június 30. között kezdi meg, a vállalkozó döntésének és tevékenységének függvényében csekély összegű, vagy átmeneti támogatásként,
b) július 1. és 2022. december 31. között kezdi meg, akkor kizárólag csekély összegű támogatásként nyújtható, illetve vehető igénybe.
Ha átmeneti támogatásról van szó és a 2021. évi adóalap összegét meghaladja a 2022. évben végződő adóévi – vagy a 2022. évben kezdődő adóévi – adóalap összege (a továbbiakban: többlet-adóalap), akkor a többlet-adóalap valamint különbözet-adómérték szorzatával egyező összegű támogatás csekély összegű támogatásként nyújtható, illetve vehető igénybe.
Nyilatkozattételi kötelezettség
Átmeneti támogatás esetén a vállalkozónak 2022. február 25-ig, vagy a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, de legkésőbb 2022. június 30-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkoznia kell arról, hogy
a) az 1%-os mértékű iparűzési adó támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként, és
b) december 31-én nem minősült nehéz helyzetű vállalkozásnak, amely ellen fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ilyen indítható, vagy amely részesült megmentési célú támogatásban, vagy szerkezetátalakítási támogatásban,
c) – ha azt korábban még nem tette meg – bejelenti a telephelyének címét.
Ez a nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be. A nyilatkozatokat az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton megküldi a nyilatkozatot tevő vállalkozó székhelye és az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára.
A támogatástartalmat a vállalkozó számára a székhelye és a telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság visszaigazolja.
Egyéb szabályok
Ha a vállalkozót nem terheli iparűzési adóelőleg-fizetési kötelezettség a 2022. évben, részére a 2022-ben végződő adóévre csekély összegű támogatás nyújtható, vagy vehető igénybe. Ebben az esetben a támogatás támogatástartalma a 2022. adóévi adóalap, valamint a különbözet- adómérték szorzatával egyező összeg.
Amennyiben a vállalkozó az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban vagy a halászati és akvakultúra-ágazatban is folytat tevékenységet, az egyes ágazatokra eső átmeneti támogatás arányát annak alapján kell megállapítani, hogy az adott ágazatban folytatott tevékenységből származó árbevétel milyen arányt képviselt a vállalkozó 2021. évi árbevételén belül.
Ha a vállalkozó az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban vagy a halászati és akvakultúra-ágazatban is folytat tevékenységet, az igénybe vehető támogatás összegét
a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet
b) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet
c) a 717/2014/EU bizottsági rendelet
alkalmazásával az alapján kell meghatározni, hogy az adott ágazatban folytatott tevékenység milyen arányt képviselt az adózó 2021. évi árbevételén belül.
A vállalkozónak a 2022. évben, az adott előleg-fizetési időszakban esedékes, bevallott és a 2022. évben az önkormányzati rendelet szerinti adómértékkel bevallandó iparűzési adóelőleg 50 százalékát kell megfizetni, ha:
a) a 2021. április 1-jén hatályos, a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (4)-(6) bekezdése szerint nyilatkozatot tett, feltéve, hogy nincs olyan székhelye, telephelye, amelyet e nyilatkozattételt követően hozott létre,
b) az a) pont szerinti feltételnek meg nem felelő vállalkozó 2022. február 25-ig nyilatkozik a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak arról, hogy
ba) a 2021. évben végződő adóévben mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősült, vagy a 2022. évben várhatóan mikro-, kis és középvállalkozásnak minősül, valamint
bb) – ha azt korábban még nem tette meg – bejelenti a telephelyének a címét.
A meg nem fizetendő előlegrészlet összegével az adóhatóság a mikro-, kis- és középvállalkozás iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti
Az a) pontban említett nyilatkozattétel tartalma:
A vállalkozónak 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára
– nyilatkoznia kellett arról, hogy
= mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül,
= az 50%-os adóelőleg kedvezményt jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként, és
= 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetű vállalkozásnak, továbbá
– ha azt még korábban nem tette meg, bejelenti a telephelyének a címét.
Ha a vállalkozó 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, akkor az említett nyilatkozatában arról is nyilatkozik, hogy olyan mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, amely nem áll a fizetésképtelenség miatti eljárás hatálya alatt, továbbá nem vonatkozik rá az a megállapítás, hogy megmentési célú támogatásban részesült és a kölcsönt még nem fizette vissza, vagy a kezességvállalás időtartama még nem járt le, továbbá az a megállapítás sem vonatkozik rá, hogy szerkezetátalakítási támogatásban részesült és továbbra is a szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik.
Ezt a nyilatkozatot kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon lehetett benyújtani.
A b) pontban említett nyilatkozatra vonatkozó szabály:
A nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be. A nyilatkozatokat az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton megküldi a nyilatkozatot tevő vállalkozó székhelye és az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára.
Átmeneti támogatások
Átmeneti támogatásban az a mikro-, kis- és középvállalkozás részesülhet, amely 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben levő vállalkozásnak.
Ettől eltérően átmeneti támogatás mégis nyújtható azon mikro-, kis- és középvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt, továbbá megmentési célú támogatásban sem részesült, vagy ha igen, a kölcsönt már visszafizette vagy a kezességvállalás időtartama már lejárt, vagy nem részesült szerkezetátalakítási támogatásban, vagy ha igen, már nem tartozik a szerkezetátalakítási terv hatálya alá.
Az átmeneti támogatás támogatástartalma az egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 2 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, a következő kivételekkel:
A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozás esetén az e tevékenységhez nyújtott átmeneti támogatás támogatástartalma az egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 290 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
A halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozás esetén az e tevékenységhez nyújtott átmeneti támogatás támogatástartalma az egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 345 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
Ha az átmeneti támogatás mellett a kedvezményezett csekély összegű támogatásban is részesül vagy részesült, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti az átmeneti támogatás legmagasabb mértékét.
Amennyiben egy mikro-, kis- és középvállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre eltérő maximális támogatási összegek vonatkoznak, a vállalkozás az átmeneti támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a 2 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ha egy mikro-, kis- és középvállalkozás mezőgazdasági, vagy halászati és akvakultúra ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális átmeneti támogatás összege mikro-, kis- és középvállalkozásonként – a mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 345 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
A mikro-, kis- és középvállalkozásnak és az adóhatóságnak az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot a kedvezmény igénybevételét követő tíz évig meg kell őriznie.
A cikk jogszabályi háttere az 1990. évi C. törvény 51/L.§-51/O.§-aiban található.
(Forrás: Adó Jogtár – Magyarázat a helyi adókról)
A Niveus Consulting Group kommentárt jutott el az Adó Online-hoz a 2025-ös benyújtott költségvetésről.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tanácsolja a lakosságnak, hogy csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen; a túlságosan alacsony áron világmárkákat kínáló weboldalak nagy valószínűséggel hamis termékeket értékesítenek – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.
Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!