Nem emelné az adókat az új francia kormány
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
A kiváról, részletesen – az adó bemutatása, története, célja (1.)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az őszi adócsomag részeként jelentősen megemelték a KIVA belépési korlátai közül a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó határokat. Ezzel, valamint a már elfogadott adókulcs-csökkentéssel együtt sok cégnek érdemes átgondolnia a KIVA-ra történő áttérést 2021. január 1-jével. Négyrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a KIVA előnyeit, a KIVA választásának feltételeit, illetve azt, hogy mire kell figyelni a belépéskor. Ezt követően a KIVA-alanyiság megszűnését és az ezzel kapcsolatos teendőket, végül azokat a kedvezményeket és technikai szabályokat szedjük össze, amiket a KIVA szerint adózóknak érdemes észben tartaniuk.
Az adó története
A KIVA a kisvállalati adó rövidítése. A kivát a sokkal nagyobb karriert befutott katával együtt, ugyanazzal a törvénnyel vezették be 2013. január 1-jével. Ez a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény. Bár pusztán a számok, azaz az adott adónemet választó adóalanyok száma alapján a KATA sokkal népszerűbbé vált, valójában a kivát is egyre több vállalkozás fedezi fel. Nem véletlenül, a KIVA nagyon korszerű, kedvező adófajta, amit nem véletlenül igyekszik népszerűsíteni a Pénzügyminisztérium.
A KIVA történelmét az észt társasági adó rendszerében kell keresni. Észtországban azzal akarják támogatni a jelentős beruházást végző vállalkozásokat, hogy lényegében csak akkor kell társasági adót fizetni, amikor a tulajdonos osztalék formájában kiveszi a nyereséget a cégből. Tehát a tulajdonosok szintjén nem realizált, a vállalkozás működése során felhasznált nyereséget nem terheli adó.
A KIVA egyik lényege is az, hogy nem kell nyereségadót fizetni addig, amíg a tulajdonos nem fizet osztalékot. Az észt modellhez képest a KIVA két további kedvezményt ad: az összesen jelenleg 17%-os szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás helyett is a csak 11%-os KIVA-t kell fizetni.
Először az adó alapvető működését, az adó alapját és a KIVA-val megváltható adókat mutatjuk be.
A KIVA előnyei
Az adóalap első részben bemutatott meghatározása adja a KIVA konkrét pénzügyi előnyeit, amelyek három fő csoportba sorolhatóak. Egyrészt a személyi jellegű ráfordítások után a társaságnak nem az összesen jelenleg 17%-ot elérő szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kell megfizetni – ez alól ugyanis mentesül a kivás vállalkozó –, hanem 2021. január 1-jétől a 11%-os kivát. Minden 100 forint bruttó személyi jellegű kifizetésen tehát 6 forintot spórol a cég.
Másrészt miután nem a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény az adó alapja, ha a tulajdonosok nem fizetik ki osztalékként a nyereséget, hanem újabb beruházásokra fordítják, akkor nem kell sem társasági adót sem kivát fizetni, hiszen előbbi alól mentesülnek a KIVA-alanyok, utóbbinak pedig csak a kifizetett osztalék az alapja. Igaz, ha egyszer úgy döntenek a tulajdonosok, hogy fizessen osztalékot a cég, akkor a társasági adót kiváltó KIVA magasabb – 2021-től 11% – mint a társasági adó.
Harmadrészt a KIVA az iparűzési adóban is csökkentheti a fizetendő adót. A KIVA-alanyoknak ugyanis lehetőségük van arra, hogy az általános iparűzési adó számítás helyett a KIVA adóalapjuk 120%-át tekintsék adóalapnak. Tekintettel arra, hogy az iparűzési adó alapjából egyébként nem vonható le az értékcsökkenés és a személyi jellegű ráfordítás, sőt, 500 millió forintos árbevétel fölött adott esetben az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke sem teljesen, ezért az iparűzési adóban is nagy kedvezményt jelenthet a KIVA-alapú adóalap-meghatározás. Mivel a KIVA alanyok esetében az alternatív iparűzési adóalap alkalmazása választás kérdése, így mindig egyedileg kell megnézni, hogy melyik éri meg jobban a cégnek.
Ha valaki pontos számítást szeretne végezni, annak a Pénzügyminisztérium honlapján egy minden részletre kiterjedő kalkulátor is a rendelkezésére áll.
A cikk szerzője, dr. Fischer Ádám a Niveus Legal Services partnere. A Niveus Consulting Group aaz Adó Online szakmai partnere.
