A korengedményes nyugdíj meghosszabbítása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2009. december 31-ét követő időponttól is lehetőség van korengedményes nyugdíjba vonulásra, miután a 283/2009. (XII. 11.) kormányrendelet módosította a feltételeket. Az Adó szaklap 2010/3. számában Nagy Mária cikkéből tájékozódhatunk az új szabályokról.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új rendelkezések azokra a munkavállalókra, akikkel munkáltatójuk 2009-ben kötött korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodást – feltéve, hogy azt legkésőbb 2009. december 31-ig be is nyújtottak az illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez, és függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásra esetleg 2010-ben kerül sor – nem vonatkoznak.
2009. december 31-ét követően korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha
- a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort (57. életév) és szolgálati időt (legalább 37 év) 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi,
- a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központnak bejelentette, továbbá
- a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást – a megállapodás megkötését követő 15 napon belül – legkésőbb 2010. december 31-éig megküldik az illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek.
Új szabály az, hogy amennyiben a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésére 2010. január 31-ét követően kerül sor, illetőleg a megállapodást 2010. február 15-ét követően küldik meg az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek, a munkáltató és a munkavállaló köteles a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésére irányuló szándékot a regionális munkaügyi központnak 30 nappal a megállapodás megkötése előtt bejelenteni.
A regionális munkaügyi központ a bejelentés kézhezvételét követő20 napon belül a munkáltatót tájékoztatja az érintett munkavállaló számára felajánlható, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 25. § (2)–(3) bekezdése szerint megfelelőnek minősülő munkahelyekről.
Továbbra sem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte, vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti.
Változatlanul jogosultsági feltételnek minősül a biztosítási jogviszonynak a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.
A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettség vállalásáról a munkáltató legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 2010. december 31-ig köteles értesíteni az illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet.
2010-ben a munkáltatók az 1953-ban született nőkkel és férfiakkal legkorábban az 57. életévük betöltésétől, míg az 1953. évet megelőzően, azaz az 1952-ben született nőkkel és az 1952-ben, az 1951-ben, valamint az 1950-ben született férfiakkal legfeljebb az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor (nők esetében az 59., férfiak esetében a 60. életév) betöltését megelőzően köthetnek megállapodást korengedményes nyugdíj igénybevételére.
(Az 1951-ben és az 1950-ben született nők már jogosultságot szereztek előrehozott öregségi nyugdíjra, ezért velük nem köthető megállapodás korengedményes nyugdíj igénybevételére.)
Változatlanul él az a szabály, hogy a korkedvezményt szerzett személynek az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj és a korengedményes nyugdíj is annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné.
Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a munkáltató és a munkavállaló a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyenes ágbeli rokon, örökbe fogadott, mostoha-, nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), akkor a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetekben a munkáltatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít biztosítással járó jogviszonyt. Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járójogviszony létrejött, semmis.
A korengedményes nyugdíj megállapítása iránti igényt a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságon, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K02-es vagy K03-as számú űrlapon) kell személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjeszteni.
A korengedményes nyugdíjra vonatkozó „Megállapodás” nyomtatvány új rendelkezéseknek megfelelő módosítása megtörtént, hozzáférhető az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság honlapján (www.onyf.hu).
Nagy Mária gyakorlati számításai példákkal illusztrált cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2010/3. számában olvasható.
Forrás: Adó szaklap 2010/3. szám
