A közvetett adózás rendszere Mauritiuson (4. rész)
Mauritius gazdasági fejlődése sikertörténet: az ország függetlensége elnyerése óta mezőgazdasági országból diverzifikált gazdasággá fejlődött, ahol fejlett az idegenforgalom, a textilipar, és a pénzügyi szektor is. Az áfa bevezetésére 1998-ban került sor, amely a korábbi értékesítés típusú adózást váltotta fel. Következzenek az érdekes részletek.
Sorozatunk előző részeit itt találja.
Nézzük meg, milyen alapvető előírások vonatkoznak a számlákra Mauritiuson. Itt is alapvető követelmény, hogy a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan számlát kell kiállítani. A számla kötelező tartalmi elemei a következők: ’Áfa számla’ elnevezés, a szállító neve – címe – adószáma – cégjegyzékszáma, a számla sorszáma és a számla kelte, a termék megnevezése, valamint az értékesítés darabszáma, a nettó összeg, illetve annak feltüntetése, hogy az ügylet adóköteles vagy adómentes körbe tartozik. Amennyiben adóköteles akkor az alkalmazott kulcs és az áfa összege. Amennyiben a megrendelő is adóalany, akkor neki is a neve – címe – adószáma – cégjegyzékszáma. A számla másolatát meg kell őrizni, amely történhet elektronikusan vagy más módon is, a kiállítástól számított öt évig.
A könyvek vezethetőek angol vagy francia nyelven, illetve a számlákhoz hasonlóan öt évig kell őket megőrizni.
Sok más afrikai országgal ellentétben a termékimportra alkalmazható a fordított adózás Mauritiuson. Az engedmény azonban nem minden termékimport esetén alkalmazható, kizárólag abban az esetben, amennyiben az import tárgya tárgyi eszközként (jellemzően gépek – berendezések) fog hasznosulni az adóalany működése során.
A másik fő követelmény, hogy a fizetendő áfa összege érje el a 150,000 rúpia összeget. Az engedmény 2018 októbere óta hatályos. A levonásra akkor jogosult az adóalany, amennyiben az eszköz adóköteles tevékenység keretében hasznosul. Amennyiben a tárgyi eszköz adóköteles, illetve adómentes tevékenységet is szolgál, akkor arányos adólevonás lehetséges.
Az adólevonási jog ugyanolyan módon működik Mauritiuson, mint azt ahogy mi is Európában megszokhattuk. Az adólevonási jog alapja a számla, a megrendelésnek adóköteles tevékenységhez kell kapcsolódnia. A beszerzés nem eshet levonási tilalom alá, csak helyi áfa vonható le, illetve az adólevonásra a számla kiállításától számított 36 hónap áll az adóalany rendelkezésére.
Nézzünk néhány példát, hogy milyen tételes adólevonási tilalmak érvényesek jelenleg Mauritiuson. Nem meglepő módon az adómentes tevékenységhez kapcsolódó beszerzések tételes tilalom alá esnek, de nem vonható le a motorkerékpárok áfája sem a beszerzéskor, sem annak javításakor, a szórakozáshoz kapcsolódó áfa sem vonható le, a különböző catering szolgáltatások sem helyezhetők levonásba, a banki tevékenységhez kapcsolódó áfa sem vonható le. Amennyiben arányosítás szükséges a levonható adó megállapításához, akkor a levonási hányadot az adóköteles és adómentes bevételek arányában kell megállapítani. Adómentes körbe tartozik többek között a gabonapehely, az állatorvosi szolgáltatás, az oktatási tevékenységek vagy az otthonápolás is.
A fizetendő adó akkor keletkezik, amikor a számla kiállításra kerül, ennek hiányában, amikor a megrendelő részben vagy egészben megfizeti a megrendelt termék vagy szolgáltatás ellenértékét.
A teljesítési hely szabályokban nincsen kifejezetten érdekes szabály, azokra az ügyletekre kell a helyi áfát alkalmazni, ahol a termék, illetve a szolgáltatás Mauritiuson belül hasznosul.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
