Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bármilyen kétség, értelmezési kérdés felmerül a munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatosan, érdemes azt még a támogatás folyósítása előtt tisztázni, mivel komoly szankciókat rendel a törvény arra az esetre, ha utólag derül ki, hogy a munkavállaló mégsem volt jogosult az adómentes támogatásra.
Lassan egy éve lesz, hogy hatályba lépett az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló NGM rendelet. Úgy gondoltam, hogy ennek apropóján, illetve azért is, mert ez a támogatási forma folyamatos és egyre növekvő népszerűségnek örvend, érdemes kicsit áttekinteni az eddigi alkalmazás során szerzett tapasztalatokat.
Az összefoglaló másik apropóját az adja, hogy március 31-én, vagyis ma, lejár a 2014-es évben lakásvásárláshoz kapott munkáltatói támogatások felhasználására nyitva álló határidő, illetve már csak két hetük van a munkavállalóknak arra, hogy a munkáltató felé leadják az adómentesség megállapításához szükséges igazolásokat, ha ezt eddig még nem tették meg.
Alapvető tapasztalatként rögzíthető, hogy bár első ránézésre a szabályozási környezet egyértelműnek, akár még egyszerűnek is tűnhet, mégis, amikor a támogatás bevezetésre kerül egy-egy munkáltatónál, különösen pedig amikor azt kell megítélni, hogy egy munkavállaló jogosult-e a támogatást adómentesen igénybe venni, még mindig sok gyakorlati kérdés és bizonytalanság merül fel. Ez annak ellenére így van, hogy a jogalkotó több, a gyakorlati alkalmazást és eligazodást segítő értelmezést kiadott már a témában.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
|
 |
A gyakorlati alkalmazás bizonytalanságait azonban nem minden esetben sikerült eloszlatni. Ennek oka többek között, hogy jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről tapasztalható egy meglehetősen megengedő hozzáállás a témában, de egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy pár év múlva, amikor az adóhatóság ellenőrzi a támogatásokat, ők is ugyanilyen megengedő szemlélettel fognak a témához hozzáállni. Márpedig teljes biztonsággal lehet számítani arra, hogy az adóhatóság a jövőben részleteiben is vizsgálni fogja a kérdéskört, hiszen lakáscélú támogatás címén nagy összegeket teljesen adómentesen juttathat a munkáltató, ami nyilvánvalóan maga után fogja vonni az adóhatóság fokozott érdeklődését. Érdemes ezért a felmerülő bizonytalan kérdéseket előre tisztázni.
A jogalkotó és a jogalkalmazó szemlélete közötti eltérés egyébként már most is tapasztalható. Álljon itt ennek alátámasztására egy szemléletes példa: Egyértelmű, hogy a munkáltatói lakáscélú támogatás kérdéskör kiindulópontja a méltányolható lakásigény vizsgálata. A méltányolható lakásigény kritériumai ennek megfelelően egyértelműek is. Kérdés azonban, hogy mikori időpontra vagy időszakra vonatkoztatva kell vizsgálni a feltételeknek való megfelelést. Az NGM rendelet ezzel kapcsolatban annyit mond, hogy a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés 2014. április 4-től (az NGM rendelet hatálybalépésének napjától) a munkavállaló által a munkaadó részére átadandó igazolások leadási határidejének végéig tartó ún. „figyelési időszak” bármely napjára vonatkozóan vizsgálható.
Adódik a kérdés, hogy mit kell az „időszak bármely napjára vonatkozóan” fordulat alatt érteni. Azaz elegendő-e, ha a lakás a figyelési időszak egyetlen napján megfelel a méltányolhatósági kritériumoknak (megengedő értelmezés) vagy szükséges, hogy a méltányolhatóság feltételei a kérdéses időszak minden egyes napján, folyamatosan fennálljanak (szigorú értelmezés). Amikor először szembesültem ezzel a kérdéssel a gyakorlatban és az adóhatósághoz fordultam szóbeli tájékoztatásért, az adóhatóság azonnal és egyértelműen a szigorú értelmezés mellett tette le az álláspontját, azaz azt a véleményt képviselte, hogy a lakásnak a vizsgált időszak minden egyes napján meg kell felelnie a méltányolhatósági feltételeknek.
Ekkor, mivel azon a véleményen voltam, hogy a nyelvtani értelmezés szabályai szerint akár ettől eltérő következtetésre is lehet jutni a jogszabály szövege alapján, a jogalkotóhoz fordultam értelmezési kérdésemmel. Ahogy erre számítottam is, a jogalkotó ebben a kérdésben is a megengedő értelmezés mellett tette le a voksát és azóta már írásban is megerősítette azon álláspontját, amely szerint elegendő, ha a lakás a vizsgált időszak egyetlen napján megfelel a feltételeknek.
És a sor még további kérdésekkel folytatható lenne, de a lényeget, azt gondolom, a fentiek megfelelően szemléltetik. Azaz amennyiben bármilyen kétség, értelmezési kérdés felmerül, érdemes azt még a támogatás folyósítása előtt tisztázni, mivel egyrészt komoly szankciókat rendel a törvény arra az esetre, ha utólag derül ki, hogy a munkavállaló mégsem volt jogosult az adómentes támogatásra, másrészt pedig amikor már folyamatban van az adóhatósági ellenőrzés, ennek időkerete nem feltétlenül ad módot az elméleti kérdések tisztázására.
A munkavállalói igazolások leadásának közelgő április 15-dikei határideje azért is jó apropó az adómentesség feltételeinek ellenőrzésére, mert ha valami még hiányozna, akkor a munkáltató döntése szerint a munkavállaló május 31-dikéig még ráér a szükséges igazolásokat beszerezni és a munkáltató részére leadni. Azok a munkavállalók és munkáltatók, akik hosszú távon szeretnék és tudják kihasználni az adómentességből fakadó adózási előnyöket, ráadásul most két legyet üthetnek egy csapásra. Változatlan szabályozás esetén majd a későbbiekben már nem kell vizsgálni a méltányolható lakásigény fennállását, annak tényét ugyanis a mostani vizsgálat fogja igazolni, így a jövőben csak az éves juttatások igazolását kell elvégezni.
A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.
