A magánszemélyek új különadójának munkajogi vonatkozásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata után másodszor is elfogadta az Országgyűlés a magánszemélyek különadójáról szóló szabályokat. A magánszemélyek új különadójára vonatkozó rendelkezések december 30-ától hatályosak, a szabályok a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre alkalmazandók. Az Adó szaklap 2011/1-2. számában dr. Horváth István cikke a munkajogi vonatkozásokkal foglalkozik.

A 2010. évi CXXIV. törvény több kérdésben is a korábbihoz képest eltérő feltételeket határoz meg az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló 2010. évi XC. (Gptv.) törvény megváltoztatott II. fejezetében.

A különadó hatálya – munkáltatók, jogviszonyok

A Gptv. II. fejezete állapítja meg a magánszemélyek különadójának szabályait, a következőkben ennek munkajogi sajátosságait vizsgáljuk. A különadó egyébként a központi költségvetést illeti meg. A Gptv.-ben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadók. A különadó hatálya kiterjed

  • a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemélyre;
  • aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá;
  • aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a különadó-alapnak minősülő bevételt szerez;
  • kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra [Gptv. 9. § (1) bek.].
Mentesülő nyugdíjasok

A legutóbb idézett kitétel azt jelenti, hogy ha az alkalmazott jogviszonya – például a felmentése vagy a munkáltató rendes felmondása következtében – úgy szűnik meg, hogy a következő naptól részére megállapítják a saját jogú nyug-ellátást, az általános szabályok szerint adózik a „távozással járó” valamennyi díjazásért, juttatásért. Ekkor – az egyéb feltételek megléte esetén – végkielégítésre (jó eséllyel emelt összegűre) is jogosultságot szerezhet – különadó nélkül átlépve a 3,5 millió forintos határt. Ha viszont már a felmondási vagy felmentési idő alatt megállapítják a nyugdíjat, az említett forinthatár felett belép a különadó. Ugyanakkor ebben az esetben a nyugdíjasnak minősülés a végkielégítésre való törvény szerinti jogosultságot kizárja, csökkentve ezzel a „különadózás” esélyét.

Különadóalap – kivételekkel

A különadó alapjának minősül a jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből ide nem értve a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka törvénykönyve (Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt a törvény alapján megállapított összeget.

Két markáns eltérés elöljáróban: 2010 helyett 2005-ig terjedő visszaható hatállyal vezették be a különadót, továbbá szabályait alkalmazni kell arra a bevételre is, amit éppen a jogviszony jogellenes megszüntetése okán ítél meg volt közvállalati munkavállalónak, illetve közalkalmazottnak, a köz- vagy kormánytisztviselőnek a bíróság.

Az adóalap – két csoport

Nem minősül a különadó alapjának:

  • az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelő bizottságának tagjai esetében a fent említett bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része;
  • más foglalkoztatott esetében a különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom.

Állami vezetők: a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár. A különadó esetében megítélésünk szerint nem tartoznak a „kétmilliós körbe” azok, akik a vezetői jogállásukra vonatkozó szabály szerint például helyettes-államtitkári juttatásra jogosultak. Ugyancsak nem fizetnek különadót általában az Mt. szerinti vezető állású munkavállalók, amennyiben egyébként nem a gazdasági társaság vezető tisztségviselői. A kétmilliós körben a szabadságmegváltás teljes összegében a különadó alapjába kerül, egyébként a korábbi évekről megmaradt, ki nem adott szabadságot terhelheti a 98 százalékos elvonás, ha egyébként a jogviszony megszűnésével járó díjazás és juttatás már a 3,5 millió forintot elérte.

A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy a kifizetett összeget egy vagy több adóévben kell jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet szerzi meg. A különadó mértéke a 2, illetve a 3,5 millió forintot meghaladó összeg (adóalap) 98 százaléka.

Vissza az időben – akik megfizethetik az elmúlt öt évet…

A magánszemély az adóbevallásában bevallott különadó-kötelezettséggel szemben adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által levont különadót. A törvény hatálybalépése előtt megszerzett, különadó-köteles jövedelmek után az adókötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni. A magánszemély a 2010. évről benyújtandó személyi jövedelemadó-bevallásra előírt határidőig a különadó-kötelezettségét megállapítja, és az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti. Bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét. Ha a magánszemély 2010-ben a törvény alapján megillető végkielégítést kapott, arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja.

A jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére (éveire) megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül – annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani – kiszámított közteher-kötelezettségét.

A kifizető munkáltató – ideértve ezek jogutódját is – magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadóalapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről. A magánszemély kérésére a kifizető munkáltató az említett adatokról és rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.

dr. Horváth István cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2011/1-2. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2011/1-2. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.