A NAV engedélyezi az online szerencsejátékot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Játéktípusonként százmillió forintos koncessziós díjat, játékadót és felügyeleti díjat kell fizetniük az internetes szerencsejátékokat szervező társaságoknak a távszerencsejátékokról szóló törvényjavaslat szerint, amelyet a nemzetgazdasági miniszter hétfőn terjesztett az Országgyűlés elé.


A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a törvényjavaslat zárószavazására várhatóan május 13-át követően kerülhet sor.

A törvényjavaslatot előzőleg – még törvénytervezet formájában – február 8-án a kormány megküldte az Európai Bizottsághoz „alapeseti műszaki notifikációra”, ami lényegében az uniós jogszabályoknak való megfeleltetést jelenti.

A NAV engedélyez

Az NGM közlése szerint állami és magántulajdonú vállalatok pályázhatnak hírközlő eszköz és rendszer útján történő, azaz online sportfogadás, kártyajáték és kaszinójáték szervezésére.

Az engedélyek, illetve koncessziós jogok kiadásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dönt. Az engedélyek és koncessziós szerződések legfeljebb öt évre szólhatnak, de számuk nem korlátozott. A 2013. évi költségvetési törvényre vonatkozó módosító javaslat értelmében a 2013. évi koncessziós díj a teljes évre vetítve játéktípusonként 100 millió forint.

A törvényjavaslat kitér arra: a koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami, vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint.

Játékadó és felügyeleti díj is lesz

Az online szerencsejátékot szervező magántársaságok a koncessziós díj mellett kötelesek lesznek játékadó és felügyeleti díj megfizetésére is.

A játékadó a tiszta játékbevétel – a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözetének – 20 százaléka, amelyet a társaságoknak kéthetente kell teljesíteniük.

A szerencsejáték-felügyeleti díj mértéke 2,5 százalék, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint. Ebből a társaság 25 százalék kedvezményt kap, amennyiben Magyarországon – a felügyeleti tevékenységet megkönnyítő – másodlagos adattároló szervert helyez el.

Az internetes szerencsejáték szervezőjének a szerveréhez folyamatos távoli hozzáférést kell biztosítania a NAV számára.

A távszerencsejáték szervezői a törvényjavaslat szerint a pénzmosás ellenes szabályok hatálya alá tartoznak majd. Közvetlen pénzmosás ellenes szabályként a törvényjavaslat kimondja, hogy játékosként csak természetes személy vehető nyilvántartásba és egy játékosnak egy szervezőnél csak egy játékosi egyenlege („játékosi számlája”) lehet.

A nyeremény adómentes

A törvényjavaslat egyben egyértelművé teszi, hogy a játékosoknak a legális internetes szerencsejátékból származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó hatálya alól.

A kormány által benyújtott javaslat értelmében a NAV határozata alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közreműködésével az illegális
szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó elektronikus adat hozzáférése 90 napra korlátozható, amely ismételten is elrendelhető. A blokkolási kötelezettségnek eleget nem tevő hírközlési szolgáltatók 100 ezer forint és 500 ezer forint közötti bírsággal sújthatók.

A kormány az általa 2012 őszén bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedések során 10 milliárd forintnyi többletbevételt jelzett 2013-ra az online szerencsejáték új szabályozása révén.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.