A NAV mellé állt a Kúria

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. január 25.
Címkék: , , ,
Rovat:
Megszületett a Kúria jogegységi határozata a hibásan kiadmányozott NAV-határozatok ügyében: a határozatok hibás aláírása nem olyan súlyú hiba, ami miatt a határozatokat semmisnek kellene tekinteni – írja közleményében a Deloitte. A jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező, ezért a Kúria döntése számtalan, a NAV és az adózók között folyamatban lévő bírósági perre kihatással van.

A közelmúltban számtalan per indult a NAV ellen azon az alapon, hogy a NAV által kiadott határozatot nem a döntés meghozatalára jogosult személy, az ún. hatáskör gyakorlója írta alá, hanem a helyettese, és sok esetben az aláírásból a helyettes személye sem volt beazonosítható. A bíróságok ezekben a perekben a NAV határozatát rendszerint megsemmisítették és a NAV-ot új határozat meghozatalára kötelezték. A NAV határozatok megsemmisítése azért kardinális kérdés az adóhatóságnak és a vállalkozásoknak, mert több bírósági döntés is szól amellett, hogy amennyiben az új határozat meghozatalának időpontjában az adózók adókötelezettsége már elévült, úgy a NAV az új eljárásban már egyáltalán nem hozhat marasztaló határozatot a vállalkozásokkal szemben.

Az ügyek sokasodó száma és hordereje miatt a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője kezdeményezett jogegységi eljárást, arra hivatkozással, hogy a bíróságok ítélkezési gyakorlata nem egységes.

„Ezeknek az ügyeknek a központi kérdése az, hogy egy adminisztrációs hiba az adóhatóság részéről járhat-e azzal a következménnyel, hogy az adóhatóság végérvényesen elesik az adó beszedésétől. A bíróságok eddig szigorú és az adóhatóságokra nézve kedvezőtlen álláspontot képviseltek. A Kúria jogegységi határozata azonban elveszi a kérdés élét, mert a kiadmányozás körében elkövetett hibát nem tekinti semmisségi oknak” – nyilatkozta Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

A Kúria hét bíróból álló jogegységi tanácsa az eljárása során figyelembe vette a Legfőbb Ügyész nyilatkozatát, továbbá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének álláspontját, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke egyetemi tanárának véleményét is, továbbá az Alkotmánybíróság egy tavalyi – ugyancsak a kiadmányozás kérdéskörét érintő – határozatát is.

A Kúria bírái a jogegységi határozatban arra a következtetésre jutottak, hogy a közigazgatási döntés kiadmányozójának aláírásával kapcsolatos hiba vagy hiányosság önmagában semmisséget nem eredményez, hanem csak eljárási jogszabálysértésnek minősül. A Kúria álláspontja szerint nincs akadálya annak, hogy az adóhatósági döntést ne személyesen a hatáskör gyakorlója, hanem egy általa kijelölt más személy írja alá, kiadmányozza, és önmagában az sem teszi semmissé az így kiadmányozott határozatot, ha az aláíró személye az aláírásból nem beazonosítható. Mindez természetesen csak akkor igaz, ha az eljárás egészéből, a döntés külső megjelenéséből, tartalmából megállapítható, hogy ténylegesen melyik hatóság járt el, és, hogy e hatóságnak volt jogszabályon alapuló hatásköre az ügyben való eljárásra, döntéshozatalra – derül ki a Deloitte Legal közleményéből.

A jogegységi határozat elérhető itt (https://kuria-birosag.hu/hu/print/joghat/12019-szamu-kmpje-hatarozat).


Kapcsolódó cikkek:


NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok
2019. február 15.

NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

Hogyan adóztak a rómaiak? – A képrombolások kora (11. rész)
2019. február 15.

A VIII. században III. Leon császár megvédte Európát a muszlim hódításoktól, mégis a képrombolások révén híresült el. A több mint egy évszázadon át tartó vallási őrület gyakran szolgált politikai célokat is a császárok és a pápák küzdelmében. A képek tiszteletét támogatók közül többeket szentté avattak e tevékenységükért, és nem utolsó sorban, de a képrombolások korából nőtt ki a jellegzetes ortodox ikonfestészet és mozaikművészet.

A nyugdíjasok jövedelmei utáni közterhek 2018-ban és 2019-ben
2019. február 14.

A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után.