A NAV mellé állt a Kúria

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. január 25.
Címkék: , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megszületett a Kúria jogegységi határozata a hibásan kiadmányozott NAV-határozatok ügyében: a határozatok hibás aláírása nem olyan súlyú hiba, ami miatt a határozatokat semmisnek kellene tekinteni – írja közleményében a Deloitte. A jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező, ezért a Kúria döntése számtalan, a NAV és az adózók között folyamatban lévő bírósági perre kihatással van.

A közelmúltban számtalan per indult a NAV ellen azon az alapon, hogy a NAV által kiadott határozatot nem a döntés meghozatalára jogosult személy, az ún. hatáskör gyakorlója írta alá, hanem a helyettese, és sok esetben az aláírásból a helyettes személye sem volt beazonosítható. A bíróságok ezekben a perekben a NAV határozatát rendszerint megsemmisítették és a NAV-ot új határozat meghozatalára kötelezték. A NAV határozatok megsemmisítése azért kardinális kérdés az adóhatóságnak és a vállalkozásoknak, mert több bírósági döntés is szól amellett, hogy amennyiben az új határozat meghozatalának időpontjában az adózók adókötelezettsége már elévült, úgy a NAV az új eljárásban már egyáltalán nem hozhat marasztaló határozatot a vállalkozásokkal szemben.

Az ügyek sokasodó száma és hordereje miatt a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője kezdeményezett jogegységi eljárást, arra hivatkozással, hogy a bíróságok ítélkezési gyakorlata nem egységes.

„Ezeknek az ügyeknek a központi kérdése az, hogy egy adminisztrációs hiba az adóhatóság részéről járhat-e azzal a következménnyel, hogy az adóhatóság végérvényesen elesik az adó beszedésétől. A bíróságok eddig szigorú és az adóhatóságokra nézve kedvezőtlen álláspontot képviseltek. A Kúria jogegységi határozata azonban elveszi a kérdés élét, mert a kiadmányozás körében elkövetett hibát nem tekinti semmisségi oknak” – nyilatkozta Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

A Kúria hét bíróból álló jogegységi tanácsa az eljárása során figyelembe vette a Legfőbb Ügyész nyilatkozatát, továbbá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének álláspontját, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke egyetemi tanárának véleményét is, továbbá az Alkotmánybíróság egy tavalyi – ugyancsak a kiadmányozás kérdéskörét érintő – határozatát is.

A Kúria bírái a jogegységi határozatban arra a következtetésre jutottak, hogy a közigazgatási döntés kiadmányozójának aláírásával kapcsolatos hiba vagy hiányosság önmagában semmisséget nem eredményez, hanem csak eljárási jogszabálysértésnek minősül. A Kúria álláspontja szerint nincs akadálya annak, hogy az adóhatósági döntést ne személyesen a hatáskör gyakorlója, hanem egy általa kijelölt más személy írja alá, kiadmányozza, és önmagában az sem teszi semmissé az így kiadmányozott határozatot, ha az aláíró személye az aláírásból nem beazonosítható. Mindez természetesen csak akkor igaz, ha az eljárás egészéből, a döntés külső megjelenéséből, tartalmából megállapítható, hogy ténylegesen melyik hatóság járt el, és, hogy e hatóságnak volt jogszabályon alapuló hatásköre az ügyben való eljárásra, döntéshozatalra – derül ki a Deloitte Legal közleményéből.

A jogegységi határozat elérhető itt (https://kuria-birosag.hu/hu/print/joghat/12019-szamu-kmpje-hatarozat).


Kapcsolódó cikkek:


Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 1. rész
2020. április 3.

A helyi közösségek közösségi szintű öngondoskodása fontos feltétele a társadalom működésének. A helyi adózás sem az elmúlt évtizedek találmánya, létezett ez már a középkorban is. Hogyan alakult ez Magyarországon az elmúlt három évtizedben? Milyen korábbi előzményei voltak ennek? Ez utóbbiról szólunk az adóreformot bemutató cikksorozatunk mostani írásában.

Adófizetési kedvezmények koronavírus idején
2020. április 2.

A koronavírus sok egyéni és társas vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, hiszen igen komoly bevételkiesésekkel és költségtöbbletekkel kell szembenézniük. Néhány ágazat a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelettel, illetve a 61/2020. (III. 23.) kormányrendelettel ugyan adó és járulékmérséklést kapott, azonban a likviditási gondok nem csupán a kiemelt ágazatokat érintik. Érdemes tehát összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek adó/adóelőleg fizetési kötelezettség esetén segítséget jelenthetnek.