Döntött a Kúria: visszajár a behajthatatlan követelések áfája
A Kúria először döntött érdemben a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésével kapcsolatos ügyekben, így az ítélet több hasonló ügyben is utat mutat.
Bejegyzések a ‘Kúria’ címkével ellátva
Kúria ítélete: a felülvizsgálatra alkalmatlan bírósági ítélet
Érdemi felülbírálatra alkalmatlan az a jogerős ítélet, mely iratellenesen az adóhatósági határozatban szereplő tényállástól eltérő, az adóhatóság által nem állított tényállás alapján állapítja meg a határozat jogszerűtlenségét. A következőkben részletezünk egy érdekes esetet.
Az állami szervezetek vezetői sikeresnek látják a korrupcióellenes harcot
Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján.
Érdekes kúriai ítélet értékcsökkenés- és elhatárolás témakörben – 1.
Egy társaságnak igen sok adózási szempontot kell szem előtt tartania. Különösen így van ez, ha még ágazat-specifikus körbe is tartozik az adott tevékenység, szolgáltatás. Ilyen például a távhő-szolgáltatás is. A számviteli szabályok, fogalmak, minősítések nemcsak adózók részéről, de olykor az adóhatóság részéről is számos kérdést felvethetnek, eltérő minősítést eredményezhetnek. Erre példa a következő Kúria által hozott ítélet is.
Fontos kúriai ítélet a transzferárazásról
Kiemelt vizsgálati terület a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott módszerek vizsgálata, a piaci árhoz történő viszonyítása, a társaságiadóalap-korrekciós kötelezettség teljesítése. Jogeset.
Kúriai ítélet: mi kell az áfamentes közösségen belüli értékesítéshez?
A Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlában az áruk ellenértéke, mint adóalap nem változik azért, mert a felperes adózó nem igazolja a termékek más tagállamba történt kiszállítását. Jogeset.
A jutalék megfizetésének feltétele
Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt – a Kúria eseti döntése.
Kúria döntése: fókuszban a cash-pool
A kapcsolt vállalkozások ügyletei, tranzakciói, az ügyletek minősítése, az egymás között alkalmazott árak vizsgálata, transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése az adóhatóság egyik kiemelt ellenőrzési területe. A továbbiakban egy érdekes Kúria döntést mutatunk be, melyből látszik, hogy már az ügyletek minősítése is alapvető fontosságú kérdés. A Kúriai döntés nem oly régen született.
A kft üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik automatikusan a társaság tagjává
A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. A Kúria eseti döntése.
AB: visszaható hatályú a közbeszerzési törvény új kizáró szabálya
Dátum: 2020. február 6.
Címkék: ajánlatkérő, ajánlattevő, alaptörvény-ellenes, alaptörvény-ellenesség, Alkotmánybíróság, alkotmánybírósági határozatok, alvállalkozó, anyagi jog, felülvizsgálat, jogalkalmazó, jogalkotási törvény, jogbiztonság, kiszámíthatóság elve, Közbeszerzések Tanácsa, közbeszerzési bírság, Közbeszerzési Döntőbizottság, közbeszerzési eljárás, közbeszerzési jogsértés, közbeszerzési szerződés, közbeszerzési törvény, Kúria, visszaható hatályú jogalkotás, visszaható hatályú jogalkotás tilalma
Rovat: Cégvilág
A jogbiztonság elvéből vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, amelynek magját a jogalkotási törvényben is megfogalmazott tilalom adja.
Kúriai érdekességek: az adóminimalizálási cél
Az adózás vonatkozásában sokféle fogalommal találkozunk: adóelkerülés, adókijátszás, adótervezés, adóoptimalizálás, adóminimalizálás stb. Jogszabályok, törvények sokszor tartalmaznak bizonyos megnevezéseket, utalnak szavakra, azonban a pontos definíció meghatározása sokszor elmarad. Az, hogy a cselekményeknek lehet büntetőjogi konzekvenciája is, nem mellékes.
A pult másik oldala – mi is legyen a borravalóval?
A borravaló a pincér számára jövedelem-kiegészítés, van annak ezer helye, míg az adóellenőr szemével nézve ok a bírságra. Persze ez utóbbi nem mindig „jön be” a revizoroknak. Mondjuk akkor nem, ha ezt a pénzt is szabályosan kezeli a cég.
Munkabér visszatérítése a munkaviszony megszűnése esetén
A Munka törvénykönyve a felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van, hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja.
Rosszhiszemű engedményezés
A Ptk. alapján a követelések átruházására két lépcsőben kerülhet sor: a követelés átszállásához szükséges az engedményezésre vonatkozó kötelezettségvállalás és maga az engedményezés.
Kúriai gyakorlat: magánszemélyeket érintő nemzetközi ügyletek
A következőkben bemutatunk egy Kúria döntést, mely megvilágítja, hogy a jövedelemszerzés jogcíme kapcsán miért fontos, hogy milyen jogszabályokat nézzünk, s azt is megvilágítja, hogy az adóhatóság ellenőrzése kapcsán adott esetben mit kell szem előtt tartani az adókötelezettség meghatározása során.
Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.
Kúria: indokolt a munka törvénykönyve módosítása
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét.
A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban
Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.
A tanulmányi szerződés bírói gyakorlata – I.rész
A Kúria által vizsgált ügyekben a munkáltatók és a munkavállalók közel azonos mértékben nyújtottak be keresetet. Viszontkereset két ügyben fordult elő. Az egyik ügyben a munkavállaló azért kért sérelemdíjat, mert a tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, hogy az túlzottan korlátozni fogja az életvitelét, a munkáltató azonban nem biztosított számára több kedvezményt.
Ki nem fizetett követelések áfája – mit gondol a Kúria?
Számos tanulmány született a ki nem fizetett (behajthatatlan-vitatott) követelések áfa-kezelését illetően. A kérdés leegyszerűsítve az, hogy a visszakérhető-e a költségvetésből az áfa, amelyet egy korábbi számla kiállításakor fizetett meg az adózó, de a számlát a vevő nem fizette ki.