Bejegyzések a ‘Kúria’ címkével ellátva

Érdekes kúriai ítélet értékcsökkenés- és elhatárolás témakörben – 1.

Szerző: Nagy Károly
Dátum: 2020. október 19.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Egy társaságnak igen sok adózási szempontot kell szem előtt tartania. Különösen így van ez, ha még ágazat-specifikus körbe is tartozik az adott tevékenység, szolgáltatás. Ilyen például a távhő-szolgáltatás is. A számviteli szabályok, fogalmak, minősítések nemcsak adózók részéről, de olykor az adóhatóság részéről is számos kérdést felvethetnek, eltérő minősítést eredményezhetnek. Erre példa a következő Kúria által hozott ítélet is.

Kúria döntése: fókuszban a cash-pool

A kapcsolt vállalkozások ügyletei, tranzakciói, az ügyletek minősítése, az egymás között alkalmazott árak vizsgálata, transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése az adóhatóság egyik kiemelt ellenőrzési területe. A továbbiakban egy érdekes Kúria döntést mutatunk be, melyből látszik, hogy már az ügyletek minősítése is alapvető fontosságú kérdés. A Kúriai döntés nem oly régen született.

AB: visszaható hatályú a közbeszerzési törvény új kizáró szabálya

A jogbiztonság elvéből vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, amelynek magját a jogalkotási törvényben is megfogalmazott tilalom adja.

Kúriai érdekességek: az adóminimalizálási cél

Az adózás vonatkozásában sokféle fogalommal találkozunk: adóelkerülés, adókijátszás, adótervezés, adóoptimalizálás, adóminimalizálás stb. Jogszabályok, törvények sokszor tartalmaznak bizonyos megnevezéseket, utalnak szavakra, azonban a pontos definíció meghatározása sokszor elmarad. Az, hogy a cselekményeknek lehet büntetőjogi konzekvenciája is, nem mellékes.

Munkabér visszatérítése a munkaviszony megszűnése esetén

A Munka törvénykönyve a felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van, hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja.

Kúriai gyakorlat: magánszemélyeket érintő nemzetközi ügyletek

A következőkben bemutatunk egy Kúria döntést, mely megvilágítja, hogy a jövedelemszerzés jogcíme kapcsán miért fontos, hogy milyen jogszabályokat nézzünk, s azt is megvilágítja, hogy az adóhatóság ellenőrzése kapcsán adott esetben mit kell szem előtt tartani az adókötelezettség meghatározása során.

A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban

Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.

A tanulmányi szerződés bírói gyakorlata – I.rész

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. július 23.
Címkék: , ,
Rovat:

A Kúria által vizsgált ügyekben a munkáltatók és a munkavállalók közel azonos mértékben nyújtottak be keresetet. Viszontkereset két ügyben fordult elő. Az egyik ügyben a munkavállaló azért kért sérelemdíjat, mert a tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, hogy az túlzottan korlátozni fogja az életvitelét, a munkáltató azonban nem biztosított számára több kedvezményt.

Ki nem fizetett követelések áfája – mit gondol a Kúria?

Számos tanulmány született a ki nem fizetett (behajthatatlan-vitatott) követelések áfa-kezelését illetően. A kérdés leegyszerűsítve az, hogy a visszakérhető-e a költségvetésből az áfa, amelyet egy korábbi számla kiállításakor fizetett meg az adózó, de a számlát a vevő nem fizette ki.

Hogyan felel a munkáltató a munkahelyi balesetért?

A Munka Törvénykönyvének XIII. fejezete rendelkezik a munkáltatói kártérítésről. Cikkünkben a hatályos bírósági gyakorlaton keresztül ismertetjük a munkáltató kárfelelősségét üzemi baleset bekövetkezése esetén.