Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.
A Kúria által vizsgált ügyekben a munkáltatók és a munkavállalók közel azonos mértékben nyújtottak be keresetet. Viszontkereset két ügyben fordult elő. Az egyik ügyben a munkavállaló azért kért sérelemdíjat, mert a tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, hogy az túlzottan korlátozni fogja az életvitelét, a munkáltató azonban nem biztosított számára több kedvezményt.
Számos tanulmány született a ki nem fizetett (behajthatatlan-vitatott) követelések áfa-kezelését illetően. A kérdés leegyszerűsítve az, hogy a visszakérhető-e a költségvetésből az áfa, amelyet egy korábbi számla kiállításakor fizetett meg az adózó, de a számlát a vevő nem fizette ki.
A Munka Törvénykönyvének XIII. fejezete rendelkezik a munkáltatói kártérítésről. Cikkünkben a hatályos bírósági gyakorlaton keresztül ismertetjük a munkáltató kárfelelősségét üzemi baleset bekövetkezése esetén.
A Kúria kiemelte, hogy a régi hitelintézeti törvény rendelkezéséből következően a semmisség oka a THM feltüntetésének hiánya, így a THM esetleges téves megjelölése a szerződés érvénytelenségét nem eredményezheti.
A versenytilalmi megállapodás érvényességének alapvető feltétele, hogy a munkavállalói kötelezettség teljesítése fejében a munkáltató ellenértéket fizessen.
A károsultat valós, hiteles kárenyhítési elhelyezkedési kötelezettség terheli azzal, hogy a szakképzettségéről, az egészségi állapotáról, egyéb körülményeiről köteles tájékoztatást adni.
Lassan már két éve tartja lázban az adóperes ügyvédeket és ügyfeleiket a Kúria azon gyakorlata, mely az adóhatósági határozatok kiadmányozási hibája miatt tömegesen nyilvánított semmisnek jogerős döntéseket. A probléma több száz adóellenőrzési megállapítás realizálhatóságát kérdőjelezte meg.
Közel 43 millió forint adóhiánynak minősülő adókülönbözet, csaknem 22,5 millió forint adóbírság és több mint 15 millió forint késedelmi pótlék volt a per tétje.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.
A határozatok hibás aláírása nem olyan súlyú hiba, ami miatt a határozatokat semmisnek kellene tekinteni. A Kúria döntése számtalan, a NAV és az adózók között folyamatban lévő bírósági perre kihatással van.
A továbbtanuló nagykorú gyermek a tartásra rászorultnak tekintendő, azonban teljesítőképesség hiányában a bíróság helyesen szüntetheti meg a felperes tartásdíjfizetési kötelezettségét – a Kúria eseti döntése.