A százmilliárdos adóreform nem adóreform


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ahogy az utóbbi hónapokban már sokszor, úgy a kormányfő és a szakemberek tegnapi találkozóján sem tisztázódott, pontosan mit is takarnak a jövőre esedékes adójogszabály-módosítások.

Gyurcsány Ferenc két hete szakemberekkel egyeztetett a 2009-es „adórefomról”, tegnap pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács két oldalával, valamint szakértőkkel és tanácsadókkal elemezték a jelenlegi helyzetet. Igaz, döntést eredetileg sem reméltek a találkozótól, amelyen többek között szóba került, hogy a közigazgatás az alacsonyabb adóteher vagy a magasabb szolgáltatások irányába mozduljon-e el, valamint, hogy a rendelkezésre álló forrásokat összpontosítottan, ám szűk körben kell-e bizonyos célokra fordítani.

Ismeretes: a kormányfő a tél végén három adócsomagot mutatott be, ezek közül a járulékok lefaragására irányuló tűnt és tűnik még mindig a legesélyesebbnek. Ennek ugyanis a legalacsonyabb – mintegy 250 milliárd forint – a forrásigénye, és ez járulna hozzá a legnagyobb mértékben a vállalkozások versenyképességének növekedéséhez. Az utóbbi néhány hétben azonban komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy jövőre valóban rendelkezésre áll-e a szükséges keret. Veres János pénzügyminiszter szerint ugyanis a szabad forrás csupán 100-150 milliárd forint lesz 2009-ben.

A gazdasági szervezetek ugyanakkor nevetségesnek és elfogadhatatlannak nevezték a leszűkült keretet. Sokak szerint még az eredeti csomagnak sem lenne érdemi hatása a gazdasági folyamatok alakulására, százmilliárd forintos „adóreformról” azonban már beszélni sem érdemes – vélekedtek a lapunknak megszólalók. Tehát nem kerülhető meg az adószerkezet módosítása vagy az állami kiadási tételek megszűrése. Néhány átalakítással ugyanis igenis több százmilliárd forintot lehet előteremteni, ilyen a társasági adó alapját módosító több tétel, vagyis a különböző kedvezmények szűkítése, ebből már önmagában bőven fedezhető a különadó kivezetése – vélekedett Zara László, az adókamara elnöke. Ám kérdés, hogy ehhez van-e elegendő kormányzati akarat. Az érdekképviselők tegnap is hangsúlyozták, túlságosan szűk körűnek ítélik az első tíz főre korlátozódó járulékcsökkentési csomagot, és nem szívesen tekintenének el a különadó kivezetésétől.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.