A százmilliárdos adóreform nem adóreform


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ahogy az utóbbi hónapokban már sokszor, úgy a kormányfő és a szakemberek tegnapi találkozóján sem tisztázódott, pontosan mit is takarnak a jövőre esedékes adójogszabály-módosítások.

Gyurcsány Ferenc két hete szakemberekkel egyeztetett a 2009-es „adórefomról”, tegnap pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács két oldalával, valamint szakértőkkel és tanácsadókkal elemezték a jelenlegi helyzetet. Igaz, döntést eredetileg sem reméltek a találkozótól, amelyen többek között szóba került, hogy a közigazgatás az alacsonyabb adóteher vagy a magasabb szolgáltatások irányába mozduljon-e el, valamint, hogy a rendelkezésre álló forrásokat összpontosítottan, ám szűk körben kell-e bizonyos célokra fordítani.

Ismeretes: a kormányfő a tél végén három adócsomagot mutatott be, ezek közül a járulékok lefaragására irányuló tűnt és tűnik még mindig a legesélyesebbnek. Ennek ugyanis a legalacsonyabb – mintegy 250 milliárd forint – a forrásigénye, és ez járulna hozzá a legnagyobb mértékben a vállalkozások versenyképességének növekedéséhez. Az utóbbi néhány hétben azonban komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy jövőre valóban rendelkezésre áll-e a szükséges keret. Veres János pénzügyminiszter szerint ugyanis a szabad forrás csupán 100-150 milliárd forint lesz 2009-ben.

A gazdasági szervezetek ugyanakkor nevetségesnek és elfogadhatatlannak nevezték a leszűkült keretet. Sokak szerint még az eredeti csomagnak sem lenne érdemi hatása a gazdasági folyamatok alakulására, százmilliárd forintos „adóreformról” azonban már beszélni sem érdemes – vélekedtek a lapunknak megszólalók. Tehát nem kerülhető meg az adószerkezet módosítása vagy az állami kiadási tételek megszűrése. Néhány átalakítással ugyanis igenis több százmilliárd forintot lehet előteremteni, ilyen a társasági adó alapját módosító több tétel, vagyis a különböző kedvezmények szűkítése, ebből már önmagában bőven fedezhető a különadó kivezetése – vélekedett Zara László, az adókamara elnöke. Ám kérdés, hogy ehhez van-e elegendő kormányzati akarat. Az érdekképviselők tegnap is hangsúlyozták, túlságosan szűk körűnek ítélik az első tíz főre korlátozódó járulékcsökkentési csomagot, és nem szívesen tekintenének el a különadó kivezetésétől.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.