A százmilliárdos adóreform nem adóreform


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ahogy az utóbbi hónapokban már sokszor, úgy a kormányfő és a szakemberek tegnapi találkozóján sem tisztázódott, pontosan mit is takarnak a jövőre esedékes adójogszabály-módosítások.

Gyurcsány Ferenc két hete szakemberekkel egyeztetett a 2009-es „adórefomról”, tegnap pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács két oldalával, valamint szakértőkkel és tanácsadókkal elemezték a jelenlegi helyzetet. Igaz, döntést eredetileg sem reméltek a találkozótól, amelyen többek között szóba került, hogy a közigazgatás az alacsonyabb adóteher vagy a magasabb szolgáltatások irányába mozduljon-e el, valamint, hogy a rendelkezésre álló forrásokat összpontosítottan, ám szűk körben kell-e bizonyos célokra fordítani.

Ismeretes: a kormányfő a tél végén három adócsomagot mutatott be, ezek közül a járulékok lefaragására irányuló tűnt és tűnik még mindig a legesélyesebbnek. Ennek ugyanis a legalacsonyabb – mintegy 250 milliárd forint – a forrásigénye, és ez járulna hozzá a legnagyobb mértékben a vállalkozások versenyképességének növekedéséhez. Az utóbbi néhány hétben azonban komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy jövőre valóban rendelkezésre áll-e a szükséges keret. Veres János pénzügyminiszter szerint ugyanis a szabad forrás csupán 100-150 milliárd forint lesz 2009-ben.

A gazdasági szervezetek ugyanakkor nevetségesnek és elfogadhatatlannak nevezték a leszűkült keretet. Sokak szerint még az eredeti csomagnak sem lenne érdemi hatása a gazdasági folyamatok alakulására, százmilliárd forintos „adóreformról” azonban már beszélni sem érdemes – vélekedtek a lapunknak megszólalók. Tehát nem kerülhető meg az adószerkezet módosítása vagy az állami kiadási tételek megszűrése. Néhány átalakítással ugyanis igenis több százmilliárd forintot lehet előteremteni, ilyen a társasági adó alapját módosító több tétel, vagyis a különböző kedvezmények szűkítése, ebből már önmagában bőven fedezhető a különadó kivezetése – vélekedett Zara László, az adókamara elnöke. Ám kérdés, hogy ehhez van-e elegendő kormányzati akarat. Az érdekképviselők tegnap is hangsúlyozták, túlságosan szűk körűnek ítélik az első tíz főre korlátozódó járulékcsökkentési csomagot, és nem szívesen tekintenének el a különadó kivezetésétől.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. október 22.

Csoportos társaságiadó-alany veszteségének leírása

„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.