A végelszámolás lépései – 2. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A végelszámolás összetett folyamatában segít eligazodni cikksorozatunk, melynek második részében a végelszámolás időszaka alatti teendőket vesszük sorba.
Cikksorozatunk első részében az alábbi eseményeket és a kapcsolódó feladatokat vizsgáltuk meg:
-
Végelszámolás elhatározása és a végelszámoló megválasztása
-
Végelszámoló legfontosabb feladatai
-
Végelszámolás közzététele és értesítések megküldése
-
Végelszámolás kezdetén felmerülő számviteli és adózási feladatok
Most tehát folytatjuk a végelszámolás időszaka alatt felmerülő feladatok bemutatásával a végelszámolási lépéseket.
5. Végelszámolás időszaka alatti teendők
A végelszámolás alatt az adózó az általános szabályok szerint kell, hogy teljesítse bevallási kötelezettségeit, azzal, hogy a bevalláson jelölni köteles a végelszámolás tényét.
Adóévek a végelszámolás időszaka alatt
Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az adóév(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó adóév 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.
Például: ha a végelszámolás kezdő napja 2018. május 1., akkor az adózónak a tevékenységzáró bevallásokat 2018. január 1-től 2018. április 30-ig terjedő időszakra kell benyújtania. Ha a végelszámolás egy év alatt nem fejeződik be, úgy az első üzleti év 2018. május 1-től 2019. április 30-ig tart.
Bevallások a végelszámolás időszaka alatt
Az adóbevallások benyújtása alól a végelszámolót nem mentesíti az a körülmény, hogy a cég gazdasági tevékenységét már korábban megszüntette. Az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni kell akkor is, ha adófizetési kötelezettség nem keletkezett!
A bevallás benyújtásával azonban egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített „NY” jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik arról, hogy az adott bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.
E rendelkezés nem alkalmazható a tevékenységet lezáró adóbevallásokra, valamint a végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásokra.
[htmlbox sznkk_2018]
Ha nem fejeződik be 12 hónap alatt a végelszámolás
Ha a végelszámolás a megindításának üzleti évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles:
– elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót;
– az elkészített beszámolót a végelszámolás üzleti évének fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni;
– tájékoztatót készíteni a cég, valamint a végelszámolási eljárás helyzetéről a legfőbb szerv és a cégbíróság részére.
Végelszámoló járulékfizetése
Ha a végelszámoló társas vállalkozónak minősül (tehát egyben tag is a társaságban, és nem munkaviszonyban látja el a vezető tisztséget), akkor járulékfizetési kötelezettség is fennállhat. Erre vonatkozóan további információk a NAV 12. számú tájékoztatási füzetében találhatóak.
6. Végelszámolás befejezése
A végelszámolást – annak kezdő időpontjától számított – három éven belül be kell fejezni.
A végelszámolás befejezéséhez a végelszámoló elkészíti és a legfőbb szerv elé terjeszti (ha van – a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelentésével együtt):
– az adóbevallásokat,
– a számviteli tv. szerinti záró mérleget (beszámolót),
– a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
– a zárójelentést,
– a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatot.
[htmlbox art_tukor]
Vizsgáljuk meg a fentieket részletesen!
A végelszámoló a végelszámolás utolsó üzleti évéről beszámolót (amelynek mérlege az eszközöket és az esetleges kötelezettségeket piaci értéken tartalmazza), zárójelentést (a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést) vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő egyesületek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot készít, továbbá elkészíti a záró adóbevallásokat.
A záró adóbevallások, a beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésénél a végelszámoló figyelembe veszi a végelszámolás befejezéséhez szükséges ésszerű, a jövőben felmerülő költségeket, a vállalkozásból kivont jövedelem után a kifizető által megállapított, bevallott és megfizetendő személyi jövedelemadót. A vállalkozásból kivont jövedelmet terhelő személyi jövedelemadót a végelszámolás alatt álló adózó a záró ’08 típusú bevallásban, míg az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély a jövedelemszerzés évéről készített ’53 típusú bevallásban vallja be és fizeti meg.
Késedelmi pótlék
A záró beszámoló mérlegfordulónapjáig tartó időszakra vonatkozó, még elő nem írt késedelmi pótlék összegét is – mint várható kifizetést – szükséges figyelembe venni az utolsó
beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésénél.
A késedelmi pótlékszámítás elvégzéséhez segítséget nyújt az adóhivatal honlapján elérhető pótlékszámító segédprogram.
A pótlékszámítás záró időpontja a végelszámolás zárónapja. A végelszámolás befejező évének, illetve az azt megelőző naptári év késedelmi pótlékáról soron kívül értesítést küld az adóhivatal.
Végelszámolás korlátai
A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
Ennek alapján, amennyiben a végelszámolás befejeztével az adózó könyveiben ún. tagi kölcsön kötelezettség szerepel, abban az esetben annak visszafizetéséről, vagy amennyiben ez nem áll módjában az adózónak, akkor a kötelezettség rendezéséről gondoskodnia kell.
Amennyiben a tartozás visszafizetésére nem kerül sor, hanem a vagyonfelosztási javaslatban annak elengedése felől döntenek, abban az esetben azt egyéb bevételként kell kimutatni. A kötelezettség elengedése ajándékozásnak minősül, amely után vagyonszerzési illeték megfizetésre is kötelezett az adózó.
Forrás: NAV 60. számú tájékoztatási füzetet (A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók)
Cikksorozatunkat folytatjuk.
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.
