A vezető tisztségviselők, tagok jogviszonya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő évben jelentősebbé válik a jogviszonyok elkülönítése a százalékos mértékű eho megállapítása, teljesítése kapcsán. Ezért indokolt a jogviszonyok elhatárolására vonatkozó előírások ismételt áttekintése, kiegészítve a megváltozott szabályok összefüggéseivel, néhány figyelemfelhívó, elgondolkoztató példán keresztül ismertetve. Az Adó-Tb kalauz 2009/12 számában olvashatnak részletesen a témáról.

Gyakorlati tapasztalat, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a vezető tisztségviselők jogviszonyára vonatkozó, több éve bevezetett módosított rendelkezéseinek az alkalmazása a szakembereknek jelenleg is problémát okoz.

A jogviszonyok elkülönítése

Vezető tisztségviselők, azaz az ügyvezetést ellátó személyi kör: közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok; korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető; az egyesülésnél az igazgató, mint vezető tisztségviselő vagy igazgatóság, mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.

Vezető tisztségviselő – a közkereseti és a betéti társaság kivételével – csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelőkötelezettségekre – a törvényben meghatározott eltérésekkel – a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

A vezető tisztséget –ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik –nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

Személyes közreműködés
A közkereseti társaságra vonatkozó előírások szerint a társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Lényeges rendelkezése a Gt.-nek, hogy nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés. A tagot személyes közreműködéséért – a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján – díjazás illetheti meg.

A jelenlegi új szabályozás szerint közkereseti társaság tagjának nem kötelező az üzletszerű gazdasági tevékenységében részt venni, és ha mégis vállal a tag személyes közreműködést, akkor azt a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján teheti meg. Ebből következően a vállalt személyes közreműködés módjának, tartalmának meghatározása nem kötelező szerződési tartalom. A személyes közreműködés módjában, tartalmában és az érte járó díjazása tárgyában az érintettek szabadon állapodhatnak meg, a Gt.-ben ezeket korlátozó rendelkezés nincs.

A törvény egyértelműen megkülönbözteti a tagi munkavégzés alapjául szolgáló különböző jogviszonyokat, amikor kimondja, hogy nem minősül személyes közreműködésnek a munkaviszonyban, valamint a valamely polgári jogi szerződés (megbízás) alapján történő munkavégzés. Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása sem. A törvény szerint tehát személyes közreműködésnek csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik.

A személyes közreműködésért díjazás a tagot csak akkor illeti meg, ha a társasági szerződés vagy a külön megállapodás ezt így rendezi. Ha a tag nem tagsági jogviszonya alapján vállal személyes közreműködést, hanem más jogviszony (pl. munkaviszony, megbízási jogviszony vagy más polgári jogviszony) alapján, akkor a munkavégzését nem is nevezhetjük személyes közreműködésnek.

A betéti társaság vezető tisztségviselői esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény nem tartalmaz speciális előírásokat, a közkereseti társaságra vonatkozó részében rögzített szabályok alkalmazását írja elő.

A korlátolt felelősségű társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg.

A mellékszolgáltatás kifejezetten társasági jogi intézmény, lehet valamilyen vagyontárgynak a szolgáltatása vagy személyes közreműködésnek a vállalása. Bármelyikről is van szó, valamilyen módon vagyoni értékű szolgáltatást jelent. A választott tisztségviselőként végzett tevékenység soha nem lehet mellékszolgáltatás, és a mellékszolgáltatást, amennyiben az személyes közreműködésen alapul, sem munkaviszony, sem polgári jogi jogviszony keretében nem lehet teljesíteni. A mellékszolgáltatásért, ha a társasági szerződés így rendelkezik, a tagot külön díjazás illetheti meg. A mellékszolgáltatás lényege tehát, hogy arról a társasági szerződésben rendelkezni kell, az nem része a törzstőkének, az valamely taghoz kapcsolódó, vagyoni értékű szolgáltatást jelent.

Összefoglalva:

A vezető tisztségviselő e tevékenységét munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. Ezt tekintjük a magánszemély első jogviszonyának. Ettől a jogviszonytól elkülönül a személyes közreműködésen alapuló második jogviszony, amin a társaság tevékenységében való részvételt értjük.

A társas vállalkozó
A Tbj. szerint társas vállalkozó a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve e társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képzőmunkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja.

A társas vállalkozói jogviszony az első két esetben a személyes közreműködéshez kötődik (egy tőkével beszálló csendestárs, aki személyes közreműködést nem vállal a társaságban, nem válik társas vállalkozóvá), az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, gépjárművezető-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség tagja esetében azonban maga a tagsági jogviszony létrejötte megalapozza a társas vállalkozói minőséget.

A vezető tisztségviselői feladatellátással összefüggésben nem jöhet szóba a társas vállalkozói jogviszony, mert ez a tevékenység nem alapozza meg a személyes közreműködést.

A társaság tevékenységében való részvétel (munkavégzés), abban az esetben válik tagi jogviszonyon alapuló munkavégzéssé, ha arra nem kötöttek munkaszerződést vagy megbízási szerződést. Amennyiben a személyes közreműködést munkaszerződés alapozza meg, munkaviszonyban álló munkavállalóról beszélünk, illetve megbízási szerződés esetén megbízottról van szó. A társaság azon tagja, aki nem vállal személyes közreműködést a társaság tevékenységében, társadalombiztosítási szempontból nem minősül társas vállalkozónak, de ettől még lehet vezető tisztségviselője a társaságnak.

Matlné Kisari Erika cikke részletesen foglalkozik a biztosítási kötelezettséggel, a járulékalappal, a járulékfizetéssel, a százalékos mértékű eho alapjának a módosulásával, Személyes közreműködői díj kiegészítéssel, az eho-val, ha a társaság nem fizeti ki az osztalékot, a vállalkozói járulékkal és a munkaerő-piaci járulékkal.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 22.

Ezért nem adómentes a borravaló

Az adómentes borravaló gyakorlati megvalósulásának jelenleg két alapvető akadálya van – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Jelenleg csak a felszolgálónak készpénzben adott borravaló adómentes.

2024. július 19.

Orbán Trump ígérete nyomán adómentessé tenné a borravalót

Orbán Viktor miniszterelnök figyelemre méltónak tartja Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt javaslatát a borravaló adómentességéről, és Magyarországon sem látja annak szükségét, hogy a borravalót adóztassák.