Cégiratok minősített elektronikus aláírás nélkül


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2009. évi CXXI. törvény módosította a társasági törvényt és a cégtörvényt, és ebben jogszabályban bújik meg a polgári perrendtartás apró módosítása is, ami az alacsonyabb jövedelmű munkavállalóknak költségkedvezményt biztosít a munkaügyi perekben.

A társasági törvény módosításai jórészt uniós jogharmonizációt szolgálnak és elsősorban a részvénytársaságokra vonatkoznak. A változások a erősítik a részvényesi jogokat a tőzsdén jegyzett társaságokban. A részvénytársaságoknak legkésőbb 2010. május 31-ig összhangba kell hozniuk alapszabályukat a módosított rendelkezésekkel.

A kormányzati portálon is benyújthatók cégiratok

A cégtörvény módosítása értelmében a cégjegyzék fennálló és törölt adatai is teljeskörűen nyilvánosak. Teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell.

A természetes személyek tekintetében a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet a közfeladatot ellátó szervek (így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más közigazgatási szerv stb.) közfeladataik ellátása érdekében – erre irányuló külön kérelem benyújtása nélkül – ismerhetik meg. Egyéb személyek törvényben biztosított jogaik gyakorlásához vagy törvényes érdekeik védelmében a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet kizárólag a céginformáció iránt benyújtott kérelem alapján ismerhetik meg. Törvényes jogcím hiányában az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.

Amennyiben a törvény a cégirat cégbírósági benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez (például az ügyvezetőt), e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén – választása szerint – minősített elektronikus aláírás alkalmazásával vagy anélkül, a kormányzati portálon keresztül maga is teljesítheti. Ha a cégiratot elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, és az elektronikus okirat cégbírósághoz való benyújtására a jogi képviselő vagy a cégirat benyújtására kötelezett személy jogosult.

Munkavállalói költségkedvezmény munkaügyi perekben

Többen kifogásolták már, hogy 2008. februárjától megszűnt a munkaügyi perek költségmentessége, azaz a pervesztes munkavállaló a munkaügyi per befejeztével perköltséget kell, hogy fizessen a pernyertes munkáltatójának.

2010. januárjától változik a szabályozás, a módosított Pp. 359/A. §-a ugyanis bevezeti a munkavállalói költségkedvezmény intézményét, amelyet a munkavállaló jövedelméhez kötnek. Hogy pontosan mekkora lesz ez a jövedelemhatár, külön jogszabály fogja meghatározni. A munkavállalói költségkedvezmény alapján a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően teljes költségmentesség illeti meg a pereskedő munkavállalót.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.