A WTO az EU-nak adott igazat az infokommunikációs technológiai termékekre kivetett indiai vámokkal kapcsolatos ügyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) az Európai Unió javára döntött abban az ügyben, amely a meghatározó jelentőségű információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékekre India által kivetett vámok miatt indult – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.

A közlemény szerint vizsgálóbizottságának határozatában a WTO helyt adott az EU Indiával szembeni összes kifogásának, és megállapította, hogy az egyes IKT-termékekre, például a mobiltelefonokra kivetett, akár 20 százalékos mértékig is terjedő vámtarifák nincsenek összhangban India WTO-kötelezettségvállalásaival, ezért jogellenesek.

„A jogellenesen alkalmazott vámok által érintett technológiai termékek exportja évente akár 600 millió eurót is kitehet. Noha ez már önmagában is jelentős összeg, az Indiába más országokból is exportáló európai vállalatokra gyakorolt tényleges hatás lényegesen nagyobb” – fogalmazott a brüsszeli közlemény.

Közölték továbbá, hogy a WTO vizsgálóbizottsága megerősítette: a kivetett vámok az ügyben India által felhozott okok egyike alapján sem indokolhatóak. A döntés értelmében India nem hivatkozhat az információtechnológiai megállapodásra (ITA) annak érdekében, hogy mentesüljön a WTO engedményes listájában vállalt kötelezettségei alól, és nem korlátozhatja a nulla vámtételű kötelezettségvállalását azokra a termékekre, amelyek e kötelezettségvállalás időpontjában léteztek. Nem zárhatja ki továbbá az ugyanazon tarifacsoport alá tartozó újabb technológiai termékeket sem – húzták alá. A vizsgálóbizottság azt is megerősítette, hogy nem követtek el hibát India tarifális kötelezettségvállalásainak meghatározásakor, és ennek részeként a vámtarifacsoportok nómenklatúráinak aktualizálásakor sem. A vizsgálóbizottság ennek megfelelően elutasította az India által vám-kötelezettségvállalásainak helyesbítésére vonatkozóan benyújtott kérelem vizsgálatát – közölték. Ezekről a változásokról a WTO-tagoknak kell tárgyalniuk – tájékoztattak.

Az uniós bizottság emlékeztetett: India 2014 óta fokozatosan 20 százalékig terjedő vámokat vezetett be az olyan termékekre, mint a mobiltelefonok, a mobiltelefon-alkatrészek és -tartozékok, a vezetékes telefonkészülékek, a bázisállomások, a statikus áramátalakítók vagy az elektromos vezetékek és kábelek. Az EU úgy ítélte meg, hogy ezek a vámok közvetlenül sértik a WTO szabályait, mivel WTO-kötelezettségvállalásai értelmében Indiának az ilyen termékekre nulla vámtételt kell alkalmaznia. Az EU ezért 2019-ben indította a WTO vitarendezési ügyet.

Közölték továbbá: Japán és Tajvan az EU kezdeményezését követően 2019-ben párhuzamos eljárásokat indított. Ez a két párhuzamos ügy ugyanazt a problémát, az IKT-termékekre kivetett vámokat és majdnem ugyanazokat a termékeket érinti. A WTO várhatóan kedden dönt a Japán és Tajvan kezdeményezte ügyekről – tájékoztattak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.