Adóbűncselekmény a szívességi lakáshasználatnak álcázott bérbeadás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mivel a bérbeadásból származó jövedelem adóköteles, ezért az adózás rendje ellen elkövetett bűncselekményért is felelhet azon ingatlantulajdonos, aki esetében bizonyításra kerül, hogy úgynevezett szívességi lakáshasználatnak álcázza a bérleti jogviszonyt – írja az [origo].

A szívességi lakáshasználat törvényes jogi lehetőség, a használatra átadott lakásért nem kötelező bérleti díjat kérni – még ismeretlen „üzletfelek” esetében sem. A szerződés megköthető szóban, ráutaló magatartással, a dolog egyszerű átadásával.

A Polgári törvénykönyv nem nevesíti ezt a szerződéstípust, ezért a gyakorlatban a haszonkölcsön szerződés szabályait alkalmazzák rá, akár a megkötés, akár a megszűnés eseteiben.

Ennek megfelelően, azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha a szívességi lakáshasználat meghatározott célja lehetetlenné vált, vagy a dolgot, azt használatba vevő, rendeltetésellenesen, szerződésellenesen használja, rongálja.

Szintén azonnali hatállyal felmondható a megállapodás, ha a szívességi lakáshasználó az ingatlant engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy olyan tevékenységet folytat, amelyet a tulajdonos nem fogad el. (Rendes felmondással tizenöt napos határidővel mondható fel a szerződés.)

Jogászi körökben egybehangzó vélemény, hogy több okból sem tanácsos az adóköteles bérleti jogviszonyt ezen, ingyenes jogcímmel leplezni. Különösen igaz ez a felek közt bekövetkezett konfliktusra, a bérbeadó ekkor különösen számolhat a kellemetlen következményekkel.

Folytatás az origo.hu-n.

Forrás: origo


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.