Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A rejtett gazdaság pénzügyi műveleteinek lebonyolításához szinte minden esetben készpénz használatára van szükség, ez az egyik oka a magas magyarországi készpénz igénynek – mondta Bódi-Schubert Anikó, a jegybank szakértője, aki ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szemléjében megjelent tanulmányát.
A GDP arányában mért hazai készpénzállomány nemzetközi szinten nemcsak a nyugat-európai országok állományához, hanem a hozzánk hasonló fejlettségű államok értékeihez képest is kiemelkedően magasnak számít – jelezte Bódi-Schubert Anikó az MTI-eco tudósítása szerint.
Az MNB szemlében közölt elemzés a megkérdezett szakértők véleménye alapján rámutat: a készpénzhasználat ösztönzői a rejtett gazdaság intenzív készpénzigényén túl az állam tradicionális készpénzközpontú magatartása, illetve a vállalkozások közötti bizalomhiány lehetnek.
A rejtett gazdaság túlzott készpénzigénye a következő mechanizmusra épül: az érintett vállalkozás számára az adóelkerülésben az árbevétel, illetve a jövedelem eltitkolása jelenti a kulcstényezőt. Ezt vagy a számla nélküli – készpénzes – értékesítéssel, vagy az úgynevezett „túlköltségeléssel” éri el. Az így realizált, eltitkolt rejtett jövedelmet aztán a vállalkozás újabb informális tranzakcióra, jellemzően az adó- és járulékterhei miatt legdrágább költségelemre, az alkalmazottaknak „zsebbe” történő bérfizetésére használja fel, esetleg további nem legális beszerzéseket bonyolít.
A megkérdezett szakértők szerint a pénzügyi tanácsadóktól kezdve a fuvarozókon át a kiskereskedőkig szinte minden szektorban elterjedt ez a bérezési forma.
Az elemzésbe bevont interjúk tapasztalata szerint a jelzett szektorokban jellemző a számlaadás elmulasztása. Ráadásul ezekben a szektorokban az áru vagy szolgáltatás valós ellenértékét készpénzben egyenlíti ki az ügyfél, s az így kapott készpénzt használja fel a vállalkozás saját működésének és egyéb tranzakcióinak finanszírozására is (például a bérfizetés mellett szintén nem legális beszerzésekre, illetve a tulajdonosok nem legális tőkejövedelmére, osztalékára stb).
A magas készpénzigény mellett az is figyelemre méltó, hogy teljes készpénzforgalmon belül a nagy címletek vannak többségben: a teljes bankjegyállományból 22 százalékkal részesednek a 20 ezresek, és 33 százalékkal a 10 ezres bankjegyek.
Forrás: Napi Gazdaság
Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
