Adóellenőrzések valós idejű forgalmi adatok alapján

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV informatikai háttérfejlesztéseinek legjelentősebb és leglátványosabb eredménye az online pénztárgépek és az EKAER-rendszer bevezetése. Az adóellenőrzések területén bekövetkezett paradigmaváltás következtében az adó- és vámhatóságok már messze tovább képesek látni az adatok egyszerű begyűjtésénél és a múltban történt gazdasági események feltárásánál.

Az online pénztárgép bevezetésének jelentősége

A NAV informatikai rendszereinek fejlettsége mára elérte azt a szintet, hogy nem csak a bevallási kötelezettség teljesítését, vagy a végrehajtást képes hatékonyan támogatni, hanem  az adóellenőrzéseket is megfelelő háttérinformációkkal látja el.

A NAV által nemrégiben bevezetett Adótraffipax is jelzi, hogy a hatóság kiemelten foglalkozik az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetésével, és a bizonyatolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésével.

Az online pénztárgépek bevezetésekor az elsődleges cél az adóbeszedés hatékonyságának növelése volt. A kiskereskedelmi szektort érintő szabályozásmódosítással az adó- és vámhatóság valós idejű információkat próbált beszerezni ezen vállalkozások mindennapjairól, hiszen megteremtődött a jogszabályi és a gyakorlati lehetősége is a pénztárgépek állami adó- és vámhatósággal történő összekötésére. A kezdeti türelmi időszakot követően ténylegesen 2014. szeptember 1-jétől szankcionálta a NAV, ha nem adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgéppel történt a nyugtaadás. Már az első évben, 2014-ben 227 milliárd forinttal több áfabevétel folyt be a kiskereskedelmi szektorból, mint 2013-ban, és ez nagy részben az online pénztárgépek bevezetésének volt köszönhető.

Ezen felbuzdulva a további módosítások eredményeként 2015. január 1-jétől – a közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtók kivételével – azon adózók sem használhatták a hagyományos pénztárgépüket a nyugtaadásra, amelyek korábban nem voltak kötelezettek pénztárgép használatára, vagy olyan tevékenységet folytattak, amely vonatkozásában nem kötelező pénztárgép használata. 2017. január 1-jével pedig kiterjesztették az online kassza használatára kötelezettek körét az autószerelőkre, masszőrökre, diszkósokra, tisztítási szolgáltatókra, pénzváltókra és a taxisokra.

A számlaadásra vonatkozó kötelező adatszolgáltatások köre

Annak érdekében, hogy az adó- és vámhatóság a nyugtaadatok mellett a számlaadatokról is információt szerezzen, a pénztárgép használatára kötelezettek – a kötelező számlaadás eseteit kivéve – adatszolgáltatásra is kötelezve lettek. Amennyiben ugyanis a bizonylatadási kötelezettségüket ezen gazdasági szereplők online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesítik, akkor ezen számlák adatairól külön nyomtatványon havonta adatszolgáltatásra kötelezettek. 

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

Az adóhatóság számlázási adatok iránti igényét az is megkönnyíti, hogy ha egy gazdasági szereplő számlázóprogramot használ, akkor abból akár egy kattintással lekérhetőek az adatok. Ebben az esetben a számlázóprogramokat be kell jelenteni a NAV-hoz. 

2016. január 1-jétől ráadásul a számlázóprogramokkal szemben új követelmény lépett életbe: a programnak „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval kell rendelkeznie, vagyis a programnak biztosítania kell, hogy az adó- és vámhatóság egy ellenőrzés során közvetlenül, az általa meghatározott sémában lekérhesse a számlaadatokat. 

Az online pénztárgépek és a számlázóprogramok adataival az adó- és vámhatóság bármilyen kockázatelemzést, összehasonlítást el tud végezni a gazdasági szektor egyes szereplői között, vagy egy adott szereplő vonatkozásában. Az online pénztárgépek adatszolgáltatásainak eredményeképpen létrejött adatállomány lehetőséget ad az adó- és vámhatóságnak az áfabevallási adatok online pénztárgépes adatokkal való összevetésére, a jelentős eltérések feltárására és ellenőrzésére. Emellett jelen idejű forgalomszámlálást is el tud végezni a jövőben benyújtandó bevallások helyességének megalapozása érdekében.

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) 

Az EKAER létrehozása a gazdaság kifehérítését szolgáló rendelkezések között kiemelt szerepet töltött be. A 2015. január 1-jei bevezetés, majd a rendszer átmeneti türelmi időszakot követő élesítésének célja a közúton fuvarozott áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása volt. 

A rendszer lényege, hogy képes még a csalás előtt, vagy legalább szinte a csalás elkövetésekor azonnal kiszűrni az áfacsalással érintett adózókat, árumozgásokat, illetve a kockázati biztosítékkal, valamint a valós idejűséggel sok esetben képes a visszaélést tanúsító vállalkozásokat ellehetetleníteni. 

Kedvező piactisztulást és az áfacsalások láncügyleteinek csökkenését hozta magával az áruforgalmat monitorozó elektronikus rendszer

Egyes, csalási céllal tervezett szállítmányok már el sem indulnak, így a költségvetésben nem jelentkeznek az illegális visszaigénylések, más szereplők teljesen elhagyhatják a piacot, ami a tisztességes vállalkozások számára kedvező piactisztulást jelent. Másik jelentős hatása a rendszer bevezetésének, hogy azok a vállalkozások, amelyek korábban a feketegazdaságot erősítették, az EKAER hatására kénytelenek az önkéntes jogkövetés útjára lépni és legalább részben legalizálni vállalkozásukat, ami a költségvetés számára pluszbevétellel jár. 

Az ellenőrzés speciális jellege abban rejlik, hogy az EKAER-hez kapcsolódó ellenőrzéseket az adóellenőrökből és pénzügyőrökből álló csoportok irányítják, amelyekhez társul a bűnügyi szakterület és a NÉBIH munkatársainak szoros együttműködése is. Az ellenőrzés komplexitása ott jelenik meg, hogy az nem csak az EKAER-szám meglétének ellenőrzésére vonatkozik, hanem az minden érintett tranzakció minden elemének érvényes voltát vizsgálni képes. Ezzel összefüggésben a rendszámra, az áru mennyiségére és értékére (valós vagy fiktív adatok),a feladó és címzett adózók adatainak (különösen felfüggesztett vagy törölt adószám) valódiságára, a fel- és lerakodási hely érintett gazdasági szereplőkhöz, és a gazdasági eseményhez kötöttségére (létező cím, gazdasági szereplőkhöz köthető cím, FELIR rendszerben regisztrált cím) is vonatkozik. Az EKAER-rendszer és az útdíjfizető-rendszer (HU-GO) összekapcsolása pedig az online nyomon követést is garantálja. 

ADÓ-kódex 2017 csomagok
ADÓ-TB-SZÁMVITEL 2017 csomag >> ADÓ-TB-SZÁMVITEL 2017 + ÁHT >> Adótörvények 2017 csomag >> Adótörvények 2017 + ÁHT >>

Így amennyiben a vám- és pénzügyőri egység által megállított kamion ellenőrzésénél magas kockázatot állapítanak meg, akkor a szállítmány azonosságának biztosítására hatósági zárat alkalmaznak, és a lerakodási helyen helyszíni ellenőrzést folytatnak, ahol a vezető tisztségviselők nyilatkoztatására, leltárellenőrzésekre, IT-adatmentésekre, majd a nyomozóhatóság azonnali tájékoztatására is sor kerül, ezzel garantálva az áfacsalásra alapozott láncolatos ügyletek felderítésének hatékonyságát.

Differenciált szankciók és kiterjesztett haszonélvezők

A bejelentéssel összefüggő hibákhoz szigorú szankciórendszer is bevezetésre került, amelyet a gyakorlatban az elkövetett mulasztás jellegétől függetlenül mindenkivel szemben azonos módon érvényesít az adó- és vámhatóság. Bár azt is el kell ismerni, hogy a kisebb hibákat vétők esetében az eljárás elején mindenkivel szemben alkalmazott szigor a hatósági eljárásban méltányosan differenciálttá válik, az elkövetett hiba súlyához igazodóan kerül kiszabásra a mulasztási bírság. 

Az EKAER-ellenőrzéseknek van két csatlakozó haszonélvező területe. Az egyik a végrehajtási terület, hiszen az EKAER-ellenőrzés során a végrehajtható adótartozások biztosítására is sor kerülhet, így a fuvaroztató cégeknek figyelniük kell arra is, hogy ne legyen végrehajtható köztartozásuk, mert azzal a fuvarozott áru kiszolgálását, azaz a rendes üzletmenetet veszélyeztetnék.

A másik terület a foglalkoztatotti bejelentések ellenőrzése a fuvarozó cégeknél. Minden egyes EKAER-ellenőrzés kiterjed a fuvarozásban részt vevő magánszemély és a fuvarozó cég közötti jogi kapcsolat ellenőrzésére is. Ha a szabálytalan foglalkoztatás legkisebb gyanúja felmerül, az EKAER-ellenőrzés automatikusan átfordul a szabályos foglalkoztatás vizsgálatába.

A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

---