A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.
Ehhez 2023 szeptemberéig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH) lehetett segítséget kérni, majd a Neumann János Program céljaival összhangban, az innovációs ökoszisztéma párhuzamosságainak megszüntetése érdekében átkerült ez a minősítési feladat az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz (NKFI Hivatal).
A minősítés célja, felhasználhatósága
Az NKFI Hivatal által kiállított kutatás-fejlesztési szakértői vélemény felhasználható különféle költségvetési támogatásokhoz és adókedvezményekhez. Az állami és európai uniós források igénybevétele esetén − amennyiben a pályázat vagy támogatási konstrukció lehetővé teszi − a minősítés garanciát jelent, hogy a támogatást ténylegesen K+F tevékenységhez használják/használták fel. Ezt a garanciát erősíti, hogy a minősítés módszertani alapját a nemzetközi sztenderdként elfogadott Frascati Kézikönyv adja. A minősítés alkalmazása különböző módon történik a pályázati rendszerben, illetve az adókedvezmények igénybevétele során. Az utóbbi esetben elegendő a K+F tartalmat és a saját tevékenységi körben történő végrehajtást igazolni, az előbbiben elsődlegesen maga a pályázati felhívás ad iránymutatást a minősítéssel, illetve az ezen belül szükséges vizsgálatokkal kapcsolatban (mint például az egyes K+F tevékenységek arányának meghatározása vagy a piaci hasznosíthatóság értékelése).
Az NKFI Hivatalnál két típusú eljárás indítható. A projektminősítési eljárás egy adott projekt K+F szempontú minősítésére szolgál, míg a projektcsoport-minősítési eljárás a nagyszámú K+F projekttel rendelkező vállalkozások számára nyújt segítséget azok összevont minősítésével. Az eljárások regisztrációt követően indíthatók el az ezekre rendszeresített űrlapon, az NKFI Hivatal KFI véleményező felületén.
Gyakorlati változások a korábbi eljárásokhoz képest
A módosítás több jogi és technikai változást hozott magával: például az egyes eljárások már nem hatósági tevékenységként zajlanak, valamint – az egyszerűsítés jegyében – háromféle eljárás helyett kétféle vizsgálat kérhető, akár jövőbeli, akár folyamatban levő vagy lezárt projektekre is. A K+F kritériumok vizsgálatában nincs változás a korábbiakhoz képest, de az egyes ügyek elbírálhatóságához továbbra is elengedhetetlen, hogy az adott tevékenység leírása megfelelő információkat szolgáltasson a szakértői vélemény összeállításához. A K+F projektminősítési kérelemben benyújtandó projektleírás elkészítéséhez az NKFI Hivatal által kiadott Módszertani Útmutató és Fogalomtár nyújt segítséget a kérelmezők számára.
Vizsgálati kritériumok
A K+F minősítés módszertana és kritériumai a már említett Frascati Kézikönyvön alapulnak. Eszerint egy projekt akkor tekinthető kutatás-fejlesztésnek, ha
Az adott projekt kizárólag akkor kaphatja meg a megerősítő K+F minősítést, ha mind az öt felsorolt kritériumnak megfelel.
Az új minősítési rendszer első évének tapasztalatai
2023 szeptembere óta az NKFI Hivatal számos pozitív minősítést adott ki többek között navigációs rendszerek, vállalatirányítás, munkaerő-piaci modellalkotás, nyomtatási infrastruktúra, elektromos meghajtású rendszerek, automatizált gépfejlesztés, gyógyszerfejlesztés és számos már létező termék gyártásfejlesztése területén.
Az NKFI Hivatal erőforrásainak optimalizálásával megtörtént az új eljárásrend kialakítása és a benyújtó felület továbbfejlesztése, amelyen elérhetővé váltak az ügyviteli kommunikációs lehetőségek az eljárás résztvevői számára. A minősítési eljárásokban részt vevő szakértői kör is kialakult, ezáltal minden kérelem az adott szakterületen vagy iparágban jártas szakértők révén kerül elbírálásra.
K+F kedvezmények az adózásban 2024-től
A minősítési eljárási folyamat változása mellett a 2024. adóévtől egy új K+F adókedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílt, mely ún. elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül, és 4 év elteltével az adózó az adókedvezmény fel nem használt összegének megfelelő pénzbeli visszatérítésre válhat jogosulttá meghatározott feltételek teljesülése esetén. Bár az adókedvezmény a globális minimumadóval összefüggésben került bevezetésre, a kedvezménnyel nem csupán a minimumadóban érintett adózók élhetnek.
Az új K+F adókedvezmény minden más adókedvezmény előtt alkalmazandó, és így a társasági adó akár nullára is csökkenthető. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 10%-a, vagy intézményi együttműködés esetén maximum 500 millió forint. Egy adott adóévi elszámolható költség a felmerülésének adóévében és az azt követő 3 adóévben vehető igénybe, adóévenként legfeljebb az adóévi számított adó összegéig.
A K+F tevékenységekkel összefüggésben eddig is számos kedvezmény állt a vállalkozások rendelkezésére, így például társasági adóalapcsökkentési lehetőség, fejlesztési adókedvezmény K+F jogcímen, helyi iparűzési adó és innovációs járulék kedvezmény, valamint a K+F tevékenység után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény. Az eddigi kedvezmények továbbra is elérhetőek, azonban az új adókedvezménnyel való együttes igénybevétel kizárt. A jogszabály választási lehetőséget nyújt az adózónak, hogy az eddig alkalmazható kedvezmények helyett az új adókedvezmény mellett döntsön. Ez a választás 5 adóévre vonatkozik, és ettől eltérni csak a 6. adóévtől lehet.
A cikk folytatásában arról olvashat, hogy mire érdemes figyelni a kedvezmény választása során.
A cikk szerzője Boncz Judit adószakértő (KONDOR-TAX Kft.) A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.
