Adóemelések léptek hatályba Romániában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Augusztus 1-től nőtt a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adója, valamint a szerencsejátékokból származó nyereség után fizetendő adó, emellett eltöröltek néhány építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari adókedvezményt.

A kormány július közepén sürgősségi rendelettel módosította az adótörvénykönyvet úgy, hogy emelt bizonyos adónemeket és adókedvezményeket törölt el az államháztartás bevételeinek növelése érdekében. Az intézkedések egy része 2023. január 1-től lép hatályba, de egy másik része már augusztus 1-től hatályos. Így a kormány emelte a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adóját, illetve eltörölte a magas cukortartalmú édesített italok kedvezményes 9 százalékos áfáját és 19 százalékra emelte.

Jelentős változásnak számít a részmunkaidővel foglalkoztatott személyek megadóztatása, hiszen a munkáltatóknak nem a ledolgozott munkaidővel arányosan, hanem a teljes bruttó minimálbér után kell fizetnie az alkalmazott nyugdíj- és egészségügybiztosítási járulékát. A kormány szerint ez az intézkedés azért indokolt, mert sok esetben adóelkerülés céljából alkalmaznak papíron részmunkaidőben dolgozókat, akik valójában teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Ugyanakkor vállalkozók szerint ez az intézkedés növelni fogja a feketemunkát.

Az építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak járó adókedvezmény esetében egyharmadával, 10 ezer lejre csökkentették azt a jövedelmi határt, amelyen belül adómentességet élveznek.

Január 1-től főleg a mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozások tevékenységét érintő adóemelések lépnek hatályba, illetve eltörölnek a vendéglátóiparra vonatkozó adókedvezményeket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 22.

Csoportos társaságiadó-alany veszteségének leírása

„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.