Adófajták Magyarországon: 5 év csökkenés után lesz-e hátraarc?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Míg 5 évvel ezelőtt még 60 adófajtát tartottunk nyilván Magyarországon, addig múlt év végére ez a szám 54-re redukálódott. A minap bevezetett új válságadók azonban megakasztották a folyamatot. Kérdés, hogy megfordul-e a tendencia. Erre keresi a választ a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.
Miközben az adófajták száma az elmúlt 5 évben csökken, az adórendszer struktúrája állandónak mondható. Az adóbevételek több mint a felét továbbra is három nagy adó (áfa, szocho és szja) adja, amiből az áfa részaránya önmagában 30%. Köszönhetően a számlázó programok adóhatósághoz bekötésének és az adóbehajtás hatékonyságát növelő egyéb intézkedéseknek, a költségvetés tavaly áfa-bevételi rekordot produkált és 2018-hoz képest több mint 15%-kal nőtt.
Ami eltűnt
A tavalyi év során véglegesen elköszöntünk az első női nevű adónemünktől, az eva-tól. Fontos visszatekinteni arra, hogy ez volt az első olyan egyszerűsített adónemünk, amely megpróbált túllépni a szokásos társasági adó, személyi jövedelemadó, áfa szentháromságon, és amellyel a jogalkotó elismerte, hogy érdemes másfajta adókat szabni a kisvállalkozókra, mint a milliárdos cégekre.
Az eva szellemi örökségét a kata, a kiva és kisebb részt az ekho viszi tovább. Ráadásul, nem meglepő módon, az ezen adónemek iránti érdeklődés a tavalyi év során kifejezetten nőtt, kata-ból 27%-kal, kiva-ból 70%-kal több bevételt realizált a költségvetés, mint egy évvel korábban. Bár az ún. kisadókból származó bevétel egyelőre kis részt képvisel a költségvetésben (összesített arányuk nem éri el a 2%-ot), azok láthatóan betöltik az adópolitikai céljukat.
Ami vegetál
Érdekes színfolt a ki nem vezetett adók palettáján a reklámadó. Ez az adófajta ugyanis még mindig létezik, habár annak mértéke átmenetileg 0%-ra csökkent. Még ha ebből az adófajtából bevétel egyelőre nem is csorog be az államkasszába, nem árt résen lenni: régi adózási bölcsesség ugyanis, hogy sokkal könnyebb egy már létező adónak a mértékét növelni, mintsem egy új adót bevezetni.
És ami érkezett
Már az idei évnek a termése a veszélyhelyzet miatt nemrégiben bevezetett „másfél” új adó. Az egyik új sarc a leporolt köntösben visszatérő kiskereskedelmi különadó, amely – bár átmenetinek indult – jelenleg úgy tűnik, hosszú távon is velünk marad. A veszélyhelyzet miatt bevezetett másik adónk, a bankokra kivetett plusz adó, azonban elméletileg nem tekinthető új adónemnek, hiszen az tulajdonképpen csak egy meglevő adót egészített ki egy új adósávval. A két adóból a kormány együttesen 91 milliárd Ft-os bevételre számít, azaz nagyjából annyira, mint amely a kivá-ból várhatóan az év során befolyik.
Idén merre billen a mérleg?
A bevezetett új kiskereskedelmi adó is jelzi: kétséges, hogy az idén hogyan fog alakulni az adófajták száma. Egyrészt júliustól esedékes a TB-járulékok összevonása, amely az adófajták számát csökkenteni fogja. Ez az összevonás mindenképpen előremutató, hiszen abból a felismerésből táplálkozik, hogy nem érdemes az adókat a belőlük származó bevétel felhasználási módja szerint felszabdalni, ha amúgy az adóalapjuk, adótárgyuk hasonló vagy azonos.
Másrészt a jelenlegi válsághelyzetben nem lenne meglepő, ha a jogalkotó további új adófajtákkal kívánná fedezni a válságkezelés költségét. Minél tovább tart a veszélyhelyzet, és az ezzel összefüggő gazdasági krízis, annál valószínűbb, hogy új adónemek fognak varázsütés-szerűen megjelenni a palettán.
Sorszám |
Adónem |
1. |
A forgalmazó és a befektetési alap különadója |
2. |
Általános forgalmi adó |
3. |
Bányajáradék |
4. |
Bevándorlási különadó |
5. |
Biztosítási adó |
6. |
Cégautóadó |
7. |
Ebrendészeti hozzájárulás |
8. |
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) |
9. |
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj |
10. |
Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) |
11. |
Építményadó |
12. |
Erdővédelmi járulék |
13. |
Földvédelmi járulék |
14. |
Gépjárműadó |
15. |
Gyógyszerforgalmazók különadói |
16. |
Háztartási munka regisztrációs díja |
17. |
Helyi iparűzési adó (HIPA) |
18. |
Hulladéklerakási járulék |
19. |
Idegenforgalmi adó |
20. |
Illeték |
21. |
Innovációs járulék |
22. |
Játékadó |
23. |
Jövedéki adó |
24. |
Kamarai hozzájárulás |
25. |
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) |
26. |
Kisvállalati adó (KIVA) |
27. |
Környezetterhelési díj |
28. |
Környezetvédelmi termékdíj |
29. |
Közművezetékek adója |
30. |
Magánszemélyek kommunális adója |
31. |
Munkaerő-piaci járulék |
32. |
Népegészségügyi termékadó (NETA) |
33. |
Nukleáris hozzájárulás |
34. |
Nyugdíjjárulék |
35. |
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék |
36. |
Pénzügyi szervezetek különadója |
37. |
Pénzügyi tranzakciós illeték |
38. |
Regisztrációs adó |
39. |
Rehabilitációs hozzájárulás |
40. |
Reklámadó |
41. |
Reprográfiai és üres hordozó jogdíj |
42. |
Szakképzési hozzájárulás |
43. |
Személyi jövedelemadó (szja) |
44. |
Szerencsejáték-felügyeleti díj |
45. |
Szociális hozzájárulási adó (szocho) |
46. |
Táppénz-hozzájárulás |
47. |
Társasági adó (tao) |
48. |
Távközlési adó |
49. |
Telekadó |
50. |
Települési adó |
51. |
Természetbeni egészségbiztosítási járulék |
52. |
Turizmusfejlesztési hozzájárulás |
53. |
Vám |
54. |
Vízkészletjárulék |
|
|
Évközi változás |
Sorszám |
Adónem |
1. |
Kiskereskedelmi adó[1] |
[1] 2020. május 1-jétől fizetendő különadó.