Adórevízió: érdemes fellebbezni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fellebbezés hiánya a cég, de akár az egész iparág presztízsét rombolhatja. A revizorral nem érdemes szervilisen viselkedni. A két fontos mondat a Joint Venture Szövetség „Ügyvezetők ébresztő! Adóellenőrzés és ami mögötte van!” című konferenciáján hangzott el.


Farkas Gábor, a KPMG Tanácsadó Kft. szenior adómenedzsere előadásában arra figyelmeztetett: nem mindegy, hogyan kezeli adott vállalkozás az ellenőrzés eredményét. A tapasztalatok szerint a jogérvényesítési hajlandóság viszonylag alacsony, az adóhatóság elsőfokú határozata ellen mindössze az esetek 10 százalékában nyújtanak be fellebbezést, holott közel minden harmadik esetben sikerül megváltoztatni a végeredményt másodfokon.

„Nyilvánvalóan minden eset más, mérlegelni kell, mielőtt eldöntjük, meddig visszük el az ügyet” – véli Farkas Gábor. „Ugyanakkor már csak azért is érdemes utána menni egy-egy félrecsúszott megállapításnak, mert könnyen lehet, hogy a későbbiekben ezen vizsgálat alapján fog az adóhatóság az adott vállalkozásra tekinteni. Fennáll annak a veszélye is, hogy erőteljesen romló megítélést kockáztatunk a vállalat partnereinek szemében is, de akár egy egész gazdasági ágazatra kihathat, ha a szektoron belül több céget is érintenek az esetlegesen tévesen levont következtetések” – teszi hozzá.

Kuntner Andrea, a VGD Ferencz és Partner Kft. adópartnere elsősorban az adóellenőrzést kísérő tévhitek eloszlatására helyezte a hangsúlyt. A szakember óva int mind a túlzott elbizakodottságtól, mind a revizorral szembeni szervilis magatartástól, mondván az ellenőr dolga elsősorban nem a kompromisszumok keresése, hanem az, hogy hibát találjon. Márpedig a statisztikák alapján erre egyre nagyobb esély kínálkozik: míg 2005-ben 185,8 milliárdot tett ki az ellenőrzések során megállapított nettó adókülönbözet, addig 2012-re ez már 470 milliárd forintra rúgott. „Az ellenőrzések számával párhuzamosan nő a megállapítások száma is, az ellenőrök kifejezetten felkészültnek mondhatóak, ráadásul inkább képviselnek egyfajta hatósági, mintsem partneri látásmódot” – összegezte a VGD adópartnere.

Elmondása szerint a kulcs a megfelelő felkészülésben rejlik, melynek révén közel 33 százalékban megelőzhetőek a kiszabott bírságok, melyek összege extrém esetben akár egy adott vállalkozás éves díjbevételét is meghaladhatja, teljesen ellehetetlenítve annak működését.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 22.

Csoportos társaságiadó-alany veszteségének leírása

„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.