Így adóznak nálunk a külföldiek

Szerző: dr. Török Györgyi
Dátum: 2014. február 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldi kiküldöttek adó kötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései határozzák meg. Az adóegyezmények előírásai elsőbbséget élveznek az szja törvénnyel szemben. Az alábbi cikkben ismertetjük a részleteket.


Mikor adózik a külföldi kiküldött Magyarországon?

Az szja törvény szerint a munkaviszonyból származó jövedelem Magyarországon adóköteles, ha munkát belföldön végzik, függetlenül attól, hogy a magánszemély belföldi vagy külföldi illetőségű. Az adóegyezmények ezt a szabályt felülírhatják.  Fontos kérdés, hogy mikor kötelező adóegyezményt alkalmazni.  

Az adóegyezmények személyi hatálya azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik az egyik, vagy mindkét szerződő államban belföldi illetőségűek a helyi adózási szabályok alapján, azaz korlátlanul adókötelesek.

Előfordulhat „kettős illetőség”, amely az adóegyezmény alkalmazásánál nem kezelhető. A belföldi illetőség helye csak az egyik szerződő állam lehet, ezért ha mindkét szerződő állam belföldi illetőségűnek tekintené a magánszemélyt, akkor az illetőség helyét az adóegyezményben előírt módon, a következők szerint kell meghatározni.  

  • A magánszemély abban az államban belföldi illetőségű, ahol állandó lakóhelye van.
  • Amennyiben mindkét államban van állandó lakóhelye, akkor abban az államban számít belföldi illetőségűnek, ahol a létérdekeinek központja van (, amely állammal személyes és gazdasági kapcsolatai szorosabbak)
  • Ha egyik államban sincs állandó lakóhelye, és azt sem lehet meghatározni, hogy melyik államban van a létérdekeinek központja, akkor ott belföldi illetőségű, ahol szokásos tartózkodási helye van (ahol legalább 183 napig tartózkodik)
  • Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, akkor abban a szerződő államban belföldi illetőségű, amelynek állampolgára.
  • Amennyiben kettős állampolgár, vagy egyik szerződő államnak sem állampolgára, a két állam illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel döntenek.  

Az adóegyezmények külön rendelkeznek arról, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmek melyik államban adóznak. A fő szabály szerint az adóztatás joga azé az államé, ahol a magánszemély az adóegyezmény szerint belföldi illetőségű, kivéve, ha a munkát a másik államban (Magyarországon). Az adóegyezmény kivételes szabálya értelmében a külföldi kiküldött mentesülhet a magyar adózás alól, ha a következő három feltétel együttesen teljesül:

  1. a munkavállaló – az adott adóegyezménytől függően az adóévben, vagy egy összefüggő tizenkét hónapos időtartamon belül nem tartózkodik 183 napnál hosszabb ideig Magyarországon, és
  2. a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű Magyarországon,
  3. és a díjazás költségét nem a munkáltatónak a Magyarországon lévő telephelye viseli.

A 2 feltételnek a rövid távú kiküldetéseknél van jelentősége. Korábban – a nemzetközi gyakorlattal összhangban – a külföldi illetőségű kiküldött munkavállaló jövedelme akkor is adóköteles volt Magyarországon, ha 183 napnál rövidebb ideig tartózkodott belföldön, de a munkaviszonnyal kapcsolatos díjazásának költségét a külföldi jogi munkáltató átterhelte a magyar foglalkoztatóra.

Az értelmezés megváltozott. A 2012. november 1-jétől kezdődő kiküldetéseknél az adóhatóság a gazdasági munkáltató szerinti megközelítést alkalmazza az OECD Modellegyezmény új kommentárja alapján. Erről a NAV honlapján 2012. október 31-én tájékoztató jelent meg.

A lényeg az, hogy munkaviszonyban történő foglalkoztatásnál a gazdasági munkáltató nem feltétlenül azonos kiküldő (jogi) munkáltatóval. Komplex értékelés alapján lehet eldönteni, hogy ki a gazdasági munkáltató. 

Először az ún. integrációs tesztet kell elvégezni, amelynek során azt kell megvizsgálni, hogy a kiküldött tevékenysége szervesen integrálódik-e annak a fogadó vállalkozás tevékenységébe, amelynél a munkát végzi.

Ez alatt a munkafolyamatokba, munkaszervezetbe integrálódás. értendő.   Annak nincs jelentősége, hogy a magánszemély illeszkedik-e a fogadó társaság munkavállalói hierarchiájába és annak sem, hogy ki hasznosítja a munkavállaló munkájának eredményét Ha a fogadó vállalkozás viseli a munkavállaló munkájának eredményével járó felelősséget vagy kockázatot, akkor úgy kell tekinteni, hogy a munkavállaló integrálódott a fogadó vállalkozás szervezetébe.  Ilyen esetben további átfogó vizsgálatra van szükség, amelynek során a következő tényezőket kell együttesen (fontossági sorrend felállítása nélkül) mérlegelni:

  • ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan,
  • ki jogosult ellenőrizni és ki köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért;
  • a kiküldött munkavállaló juttatását a külföldi munkáltató közvetlenül  áthárítja-e a belföldi foglalkoztatóra,
  • ki bocsátja a munkavállaló rendelkezésére a munkavégzéshez szükséges eszközöket, anyagokat,
  • ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát és képzettségét,
  • ki jogosult a munkát végző munkavállalót kiválasztani és ki mondhatja fel az munkavállalóval e célból kötött szerződést;
  • ki alkalmazhat munkajogi szankciókat a munkavállalóval szemben;
  • ki határozza meg a szabadságolás és a munkavégzés rendjét.  

Amennyiben a vizsgálat eredményeként a fogadó vállalkozás minősül gazdasági munkáltatónak, akkor az adó alól mentesség fentiekben bemutatott 2. feltétele nem teljesül.

Magyarország valamennyi hatályos adóegyezmény alkalmazásánál követi a gazdasági munkáltatóra vonatkozó megközelítést. Az új szabályokra tekintettel a külföldi kiküldöttek rövid távú foglalkoztatását megelőzően javasolt körültekintően megvizsgálni, hogy az új szempontok alapján a kiküldöttek gazdasági munkáltatójának minősülhetnek vagy nem.  Célszerű a küldő és a fogadó vállalkozás közötti szolgáltatási szerződésben megállapodni azokban a kérdésekben, amelyek alapul szolgálhatnak a gazdasági munkáltató státusz meghatározásánál.

Összefoglalva az előzőeket a Magyarországon kiküldetés keretében foglalkoztatott külföldi munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme a következő esetekben adóköteles belföldön.

  • Adóegyezmény nem alkalmazható. (akár belföldi, akár külföldi illetőségű az szja törvény szerint)
  • Adóegyezmény alkalmazásában a magánszemély Magyarországon belföldi illetőségű. (Több éves kiküldetésnél ez. valószínű.)
  • Az adóegyezmény alapján külföldi illetőségű Magyarországon, de 183 napnál hosszabb ideig tartózkodik belföldön az adóévben vagy egy 12 hónapos időszakban.
  • Az adóegyezmény alkalmazásában külföldi illetőségűnek számít a kiküldött munkavállaló, de a belföldi tartózkodása nem haladja meg a 183 napot és a belföldi foglalkoztató gazdasági munkáltatónak minősül. A gazdasági munkáltatót csak rövid távú és kizárólag munkaviszonyon alapuló kiküldetésnél kell meghatározni.      

Hogyan adóznak a külföldi kiküldöttek?

Ha a külföldi kiküldött Magyarországon adózik, az adókötelezettségét az szja törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Néhány körülményre indokolt külön felhívni a figyelmet.

A kiküldöttek általában a munkabéren felül egyéb olyan juttatásokban is részesülnek, amelyek a kiküldetéssel vannak összefüggésben, illetve az ezzel kapcsolatos külön kiadásokat kompenzálják. Jellemzően juttatások: lakásbérlet, gyermekek oktatási költségének, rendszeres magáncélú hazautazás költségének megtérítése. Az utóbbiak mindig adókötelesek. Az igazolt lakhatási költségek megtérítése adómentes, függetlenül attól, hogy a külföldi munkáltató, vagy a belföldi foglalkoztató juttatja. A lakhatási költség a lakásbérleti díjon kívül magában foglalja azokat a rezsiköltségeket is, amelyek elengedhetetlenek a lakás használatához (például fűtés, villany, gáz) 

Ha a külföldi kiküldött EGT állam állampolgára, a családi támogatásokról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény értelmében jogosult családi pótlékra, feltéve, hogy teljesülnek a törvényi feltételek. A családi kedvezményt érvényesítheti akkor is, ha a családi pótlékot nem igényli.

Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014

Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra

Ízelítő a tematikából:

  • A bejelentési szabályok módosulásai
  • A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra
  • Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
  • A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei
  • A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ha a fogadó társaság gazdasági munkáltatónak minősül, ebből nem következik az, hogy az szja törvény szerint is munkáltatónak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy béren felüli juttatásokat kedvezményes adózással a kiküldöttnek nem kaphat.   

A kiküldöttek külföldről kapott jövedelem után a magánszemélynek kell adóelőleget fizetni negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig és az adóköteles jövedelmekről adóbevallást kell benyújtani. 
 


Kapcsolódó cikkek:


E-egyszázalék az e-szja mellé
2021. április 16.

A 2020 évi szjabevallás elkészítésének, illetve jóváhagyásának határideje május 20. Ez az 1+1 százalék adó feletti rendelkezési lehetőség hatérideje is, amely az e-szja részeként szintén megoldható pár kattintással.

További érdekességek a számolócédulák világából
2021. április 16.

A számolócédulák szokványos témakörei voltak a vendéglátás, az étel, az ital, a dohányzás, az üzletek, az iparcikkek, a lakossági szolgáltatások, a sajtótermékek reklámozása. Ezek mellett jó néhány egyéb célterület is szerepel a számolócédulákon, így például a nemzeti és politikai propaganda, a pénzügyi szolgáltatások, a kultúra, az egészségügy, a sport, a turisztika. Érdemes ezekre is kitérni!