Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A koronavírussal kapcsolatos adóváltozásokról szóló sorozatunk első két részében az intézkedések közgazdasági okait, a veszélyhelyzetbe került vállalkozások kedvezményes adózási lehetőségeit, a számviteli beszámoló és egyes adóbevallások halasztási lehetőségeit mutattuk be. A harmadik részben a méltányosságról, a fizetési kedvezményekről és a végrehajtási eljárások felfüggesztéséről lesz szó.
Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.
([Méltányos eljárás elve], 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról 5. §)
Cikksorozatunkban az adózással kapcsolatos intézkedéseket mutatjuk be, a részletes ismertetést – terjedelmi okokból is – mellőzzük, ehelyett a jogszabályokra hivatkozunk. Az adózók sajátos kérdéseire a NAV önálló honlaprészt üzemeltet, érdemes lehet az ebben ismertetett kérdéseket és válaszokat is megnézni.
A most ismertetett változások többségét a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet tartalmazza. Ahol más jogszabály tartalmazza a rendelkezéseket, ott erre külön is kitérünk.
A cikksorozat első része 2020. május 18-án, második része május 21-én jelent meg az Adó Online oldalán.
Ingyenes adományok, szolgáltatásnyújtások a veszélyhelyzet idején
A veszélyhelyzetben sokféle adománnyal, ingyenes szolgáltatásnyújtással segítették az egészségügyi dolgozókat, a digitális tanulásra rákényszeredett diákokat, az idősotthonok lakóit, a munkájukat elvesztőket, stb.. Ilyen juttatás volt például az ingyenes maszk, fertőtlenítőszer, étkezési juttatás, szállásjuttatás, közlekedési segítség, de ebbe a körbe tartozhat az otthoni számítógép használatot segítő laptop-juttatás is. Kérdésként vetődhet fel, hogy az ezzel kapcsolatos költségek elszámolhatóak-e, hogyan befolyásolja ez az áfa levonási (visszaigénylési) jogosultságot, az adomány nem minősül-e adóköteles természetbeni juttatásnak a személyi jövedelemadózásban, illetve az adományban részesülő személynek keletkezik-e ezzel kapcsolatban bármilyen adókötelezettsége.
A kérdések megválaszolásához az Szja, Tao, Áfa törvények mellett figyelembe kell venni az ún. stabilitási törvény (2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról) erre vonatkozó rendelkezéseit is:
|
28/A. § (1) A fizetési kötelezettség vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából
a) végzett tevékenységet vagy
b) a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást
a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.
(2) Nem keletkezik fizetési kötelezettség
a) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,
b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés keretében – a katasztrófahelyzetre tekintettel – a katasztrófahelyzetben levők által kapott vagyoni érték után.
(3) Fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály katasztrófahelyzet, továbbá a jogalanyok széles körét érintő – veszélyhelyzetnek nem minősülő – az emberi életet veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség esetén, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakhoz képest a jogalanyokra kedvezőbb rendelkezést is megállapíthat. |
Fontos kiemelni, hogy a rendelkezések vállalkozási tevékenységet végző adózókra vonatkoznak, illetve a termékátadás, szolgáltatásnyújtásra akkor alkalmazható a stabilitási törvény fenti rendelkezése, ha
– a veszélyhelyzet időtartama alatt,
– veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából,
– a veszélyhelyzetben lévők számára,
– ingyenesen történt, és
– az adóhatósághoz az adományozást, szolgáltatásnyújtást – annak megtörténtétől számított – 60 napon belül bejelentették.
Ebben az esetben a feltételeknek megfelelő ingyenes termékjuttatásra, szolgáltatásnyújtás után nem keletkezik sem az adományozónak, sem az adomány kedvezményezettjének szja-kötelezettsége, az adományozással kapcsolatos ráfordítások elszámolhatóak, a beszerzéshez kapcsolódó áfa levonható.
Az adóhatóság példákkal is szemléltetett részletes tájékoztatót jelentetett meg erre vonatkozóan, illetve közzétett egy bejelentés-nyomtatványt is. A nyomtatvány használata nem kötelező, a bejelentés más alkalmas módon is megtehető.
Méltányos eljárás
Az adóhatóságot törvény kötelezi a méltányos eljárásra (ld. a mottót). Eljárásai, működése során erre minden esetben tekintettel kell lennie, még a jogkövetkezmények, bírságok megállapításánál is, kivéve, ha ezt az eljárási törvények (Art., Air., Avt.) kifejezetten kizárják. Például nincs helye az adóbírság mérséklésének vagy kiszabása mellőzésének sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. (Art. 219.§ (3) bekezdés)
A koronavírus járványhelyzet kifejezetten olyan körülmény, amelyre tekintettel a méltányosság gyakorolható. Ennek feltétele, hogy az adózó igazolja, vagy legalább valószínűsítse, hogy késedelme, mulasztása, jogsértése a járvány miatt következett be.
A méltányosságot az adóhatóság gyakran ’hivatalból’ gyakorolja, más esetekben ezt az adózónak (képviselőjének) kérni kell. Ennek részleteire itt most nem térünk ki.
A 74/2020. (III. 31.) kormányrendelet és a 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet néhány konkrét, a méltányosság körébe sorolható esetről is rendelkezett:
– A 74-es sorszámú kormányrendelet 1.§-a szerint a ”veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele”. Ez némi haladékot ad a kérelmek előterjesztésére, egészen a veszélyhelyzet megszűnéséig. Ez lehet például bevallási késedelem, adatszolgáltatás késedelme, bejelentés elmulasztása. Természetesen a kérelemnek legalább valószínűsíteni kell, hogy a késedelem a veszélyhelyzettel összefüggésben keletkezett. Ilyen lehet például a külföldről való hazatérés ellehetetlenülése, házi karantén, kórházi kezelés.
– A veszélyhelyzet ideje alatt és még azt követő harminc napig a megbízható adózói minősítés nem szüntethető meg. (140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet 10.§)
– A veszélyhelyzet ideje alatt vagy azt követő harminc napon belül keletkezett, adókötelezettségek megsértése miatti adókülönbözetet az adóhatóság nem veszi figyelembe az adózó (következő) minősítésénél. (140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet 11.§)
– Az adóhatóság a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók (Art. 263. §), illetve a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók (Art. 264. §) közzétételi listáján figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy azt követő harminc napon belül keletkezett adóhiányt, adótartozást (és jogkövetkezményt). (140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet 15-16.§-ok)
– Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) egyes szabályait is átalakították. A veszélyhelyzet ideje alatt és azt követő harminc napon belül nem kell kockázati biztosítékot nyújtani, az adóhatóság hivatalból (haladéktalanul!) intézkedik a korábban fizetett biztosíték visszautalásáról, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt. További könnyítés, hogy „az EKAER rendelet egyedi mentességre vonatkozó szabályaitól eltérően az útszakasz mentesítésre vonatkozó engedély érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt végig fennáll, a feltételek fennállását a veszélyhelyzet ideje alatt vizsgálni nem kell”. (140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet 17.§)
– A pénztárgépek kötelező éves helyszíni felülvizsgálatára halasztó szabály lépett életbe, ha az a veszélyhelyzet ideje alatt jár le. Ebben az esetben a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni. (140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet 18.§)
– Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták kötelező éves felülvizsgálatára az előzőhöz hasonló szabályt kell alkalmazni, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni. (140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet 19.§)
Fizetési könnyítések
A veszélyhelyzettel összefüggésben két fizetési könnyítési eljárást is lehet alkalmazni. Az egyik eljárás halasztásra, részletfizetésre vonatkozik, a másik eljárásban adómérséklést lehet kérni. A két eljárás egymást kizárja, tehát vagy a halasztás, részletfizetés, vagy az adómérséklés kérhető. A mérsékléssel nem érintett adótartozásra sem alkalmazható a részletfizetés, halasztás kedvezményes szabálya.
Az eljárások közös szabályai a következők:
– Az eljárás az adózó kérelmére indul, amelyet legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig lehet benyújtani.
– Ha a feltételek fennállnak, az adóhatóság nem mérlegelhet, a fizetési könnyítés engedélyezése számára kötelező.
– Az eljárás illetékmentes.
– Az adóhatóság ügyintézési határideje tizenöt nap.
A halasztást, részletfizetést az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek lehet engedélyezni. Legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztás vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetés kérhető. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni vagy valószínűsíteni kell, hogy a fizetési nehézsége a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
Ha az adózó a részletfizetés, halasztás szabályait megszegi, akkor az Art. általános szabályai szerinti következményekre számíthat, ugyanis erre már nem tér ki a veszélyhelyzeti szabályozás.
Az adómérséklést nem természetes személy adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmezheti. Az adóhatóság a kérelmező adótartozását egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.
(Lásd a 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet 12. és 13..§-át.)
Végrehajtás felfüggesztése
A bírósági és adóhatósági végrehajtások felfüggesztésének szabályait az 57/2020. (III. 23.) kormányrendelet részletezi. Itt most csak az adóhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályokról szólunk.
Az adóhatóság a rendelet hatályba lépésekor (2020. március 24.) folyamatban lévő végrehajtásokat függeszti fel. Ezeknél a végrehajtási eljárásoknál a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig az adóhatóság nem tesz végrehajtási cselekményeket. Annak nincs akadálya, hogy március 24-ét követően, akár a veszélyhelyzet ideje alatt is, az adóhatóság végrehajtási eljárást indítson.
Nem vonatkozik a felfüggesztés „a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárásra, ami azt jelenti, hogy ha valaki a fertőző betegségek és járványok megelőzése vagy a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsérti, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiszabott egészségügyi bírság végrehajtandó”.
Nem vonatkozik továbbá a végrehajtási cselekmények felfüggesztése az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtására, valamint a megkeresésen alapuló egyes meghatározott cselekmények végrehajtására (Avt. 57. és 57/B. címe).
A végrehajtáshoz való jog felfüggesztésének időtartama alatt a végrehajtási jog elévülése nyugszik, tehát erre tekintettel nem lehet ’időt nyerni’.
Lásd az 57/2020. (III. 23.) kormányrendelet 9.§-át.)
Önkormányzatok áfa-bevallása
Az önkormányzatok 2020. évi likviditását javítja az a rendelkezés, amely szerint, ha az önkormányzat általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany, az áfa megállapítására vonatkozó adó-megállapítási időszaka a naptári év.
Az ettől eltérő adómegállapítási időszakokat április 6-tól nem kell figyelembe venni. Ez nem teszi semmissé a januárra és februárra vonatkozó áfa-bevallásokat, azokat az éves elszámolásban kell majd figyelembe venni.
Összességében ez az egy tétel mintegy 60 milliárd forinttal javítja az önkormányzatok pénzügyi helyzetét 2020-ban.
(Lásd a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) kormányrendelet 17.§ (2) bekezdését.)
Áfa-visszatérítés
Több kormányzati nyilatkozat is elhangzott arról, hogy lerövidítik az áfa-visszatérítés idejét. Az első bejelentést Palkovics László miniszter tette április 7-én, majd Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár április 20-án tett közzé újabb nyilatkozatot.
Az MTI híre szerint:
|
Az újabb gazdaságvédelmi intézkedés a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) támogatja. Az érintett kkv-ék az eddigi 75 nap helyett akár 30 nap alatt kaphatják meg a nekik visszajáró pénzt. Az adózási előéletük alapján megbízható cégek pedig még korábban a pénzükhöz juthatnak, esetükben 30 napról 20 napra is rövidülhet a kiutalás időtartama.
A cégek több mint 45 százaléka megbízható, ezért sok kis- és középvállalkozásnak jelenthet érdemi pénzügyi segítséget az, ha 20 napon belül a bankszámlájára kerül a jogosan visszaigényelt áfa összege, a 20 nap az egyik legrövidebb áfakiutalási határidő az Európai Unióban.
A könnyítés nem érinti azt a mintegy 30 ezer kockázatos adózót, akik a veszélyhelyzetet megelőzően is többször durván – és jellemzően a tisztességes adófizetők, és a költségvetés kárára – sértették meg az adószabályokat. Ők továbbra is 75 napon belül kaphatják csak vissza az áfát – tette hozzá. Mintegy 360 ezer vállalkozást érint a mai áfabevallási határidő, és azok a kkv-ék, akiknek visszajár az áfa, már a rövidebb kiutalási határidővel számolhatnak. |
A kiutalási szabályok nem változtak meg (azaz, jogszabály nem kötelezi erre az állami adóhatóságot), így ez legfeljebb egy kívánság lehet a NAV felé. Az adóhatóság minden bizonnyal igyekszik teljesíteni a felettes hatóság kérését, de – különösen jelentősebb összegű visszaigénylések esetében – nem mellőzheti az ellenőrzést sem. Erre már csak azért is oda kell figyelnie, mert a jogtalan kiutalási kérések okozzák a legnagyobb adóveszteségeket az Európai Unióban és Magyarországon is.
Melléklet: Kapcsolódó jogszabályok
A rendkívül sok intézkedés közül az adózás szempontjából a legfontosabb jogszabályok a következők (időrendben); valamennyit megtalálja itt:
– 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről;
– 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről;
– 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről;
– 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről;
– 2020. évi XII. törvény a koronavírus elleni védekezésről;
– 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról
– 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól;
– 108/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról;
– 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról;
– 116/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a látvány-csapatsportok támogatásának eltérő szabályairól;
– 123/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről;
– 125/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény oktatási célú szabad felhasználásai alkalmazásának a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól;
– 135/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről;
– 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről;
– 137/2020. (IV. 20.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzetre tekintettel az egyes hitel-, tőke- és garanciatermékekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről;
– 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről;
– 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről;
– 187/2020. (V. 7.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítése érdekében szükséges intézkedésekről.
209/2020. (V. 15.) Korm. rendelet – a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a légijárműiparban tevékenykedő vállalkozások közteher kötelezettségeinek csökkentéséről
Fontos megjegyezni, hogy az intézkedések jelentős része a veszélyhelyzet megszűnését követően (erről az Országgyűlés fog dönteni) hatályát veszti, bár egyes intézkedések – igaz ez az adózás területén is (például a bevallási határidő eltolása) – hosszabb távon is érvényesülni fognak.
