Adófajták Magyarországon: 5 év csökkenés után lesz-e hátraarc?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Míg 5 évvel ezelőtt még 60 adófajtát tartottunk nyilván Magyarországon, addig múlt év végére ez a szám 54-re redukálódott. A minap bevezetett új válságadók azonban megakasztották a folyamatot. Kérdés, hogy megfordul-e a tendencia. Erre keresi a választ a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Miközben az adófajták száma az elmúlt 5 évben csökken, az adórendszer struktúrája állandónak mondható. Az adóbevételek több mint a felét továbbra is három nagy adó (áfa, szocho és szja) adja, amiből az áfa részaránya önmagában 30%. Köszönhetően a számlázó programok adóhatósághoz bekötésének és az adóbehajtás hatékonyságát növelő egyéb intézkedéseknek, a költségvetés tavaly áfa-bevételi rekordot produkált és 2018-hoz képest több mint 15%-kal nőtt.

Ami eltűnt

A tavalyi év során véglegesen elköszöntünk az első női nevű adónemünktől, az eva-tól. Fontos visszatekinteni arra, hogy ez volt az első olyan egyszerűsített adónemünk, amely megpróbált túllépni a szokásos társasági adó, személyi jövedelemadó, áfa szentháromságon, és amellyel a jogalkotó elismerte, hogy érdemes másfajta adókat szabni a kisvállalkozókra, mint a milliárdos cégekre.

Az eva szellemi örökségét a kata, a kiva és kisebb részt az ekho viszi tovább. Ráadásul, nem meglepő módon, az ezen adónemek iránti érdeklődés a tavalyi év során kifejezetten nőtt, kata-ból 27%-kal, kiva-ból 70%-kal több bevételt realizált a költségvetés, mint egy évvel korábban. Bár az ún. kisadókból származó bevétel egyelőre kis részt képvisel a költségvetésben (összesített arányuk nem éri el a 2%-ot), azok láthatóan betöltik az adópolitikai céljukat.

Ami vegetál

Érdekes színfolt a ki nem vezetett adók palettáján a reklámadó. Ez az adófajta ugyanis még mindig létezik, habár annak mértéke átmenetileg 0%-ra csökkent. Még ha ebből az adófajtából bevétel egyelőre nem is csorog be az államkasszába, nem árt résen lenni: régi adózási bölcsesség ugyanis, hogy sokkal könnyebb egy már létező adónak a mértékét növelni, mintsem egy új adót bevezetni.

És ami érkezett

Már az idei évnek a termése a veszélyhelyzet miatt nemrégiben bevezetett „másfél” új adó. Az egyik új sarc a leporolt köntösben visszatérő kiskereskedelmi különadó, amely – bár átmenetinek indult – jelenleg úgy tűnik, hosszú távon is velünk marad. A veszélyhelyzet miatt bevezetett másik adónk, a bankokra kivetett plusz adó, azonban elméletileg nem tekinthető új adónemnek, hiszen az tulajdonképpen csak egy meglevő adót egészített ki egy új adósávval. A két adóból a kormány együttesen 91 milliárd Ft-os bevételre számít, azaz nagyjából annyira, mint amely a kivá-ból várhatóan az év során befolyik.

Idén merre billen a mérleg?

A bevezetett új kiskereskedelmi adó is jelzi: kétséges, hogy az idén hogyan fog alakulni az adófajták száma. Egyrészt júliustól esedékes a TB-járulékok összevonása, amely az adófajták számát csökkenteni fogja. Ez az összevonás mindenképpen előremutató, hiszen abból a felismerésből táplálkozik, hogy nem érdemes az adókat a belőlük származó bevétel felhasználási módja szerint felszabdalni, ha amúgy az adóalapjuk, adótárgyuk hasonló vagy azonos.

Másrészt a jelenlegi válsághelyzetben nem lenne meglepő, ha a jogalkotó további új adófajtákkal kívánná fedezni a válságkezelés költségét. Minél tovább tart a veszélyhelyzet, és az ezzel összefüggő gazdasági krízis, annál valószínűbb, hogy új adónemek fognak varázsütés-szerűen megjelenni a palettán.

 

Sorszám	Adónem
1.	A forgalmazó és a befektetési alap különadója
2.	Általános forgalmi adó
3.	Bányajáradék
4.	Bevándorlási különadó
5.	Biztosítási adó
6.	Cégautóadó
7.	Ebrendészeti hozzájárulás
8.	Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
9.	Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
10.	Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó)
11.	Építményadó
12.	Erdővédelmi járulék
13.	Földvédelmi járulék
14.	Gépjárműadó
15.	Gyógyszerforgalmazók különadói
16.	Háztartási munka regisztrációs díja
17.	Helyi iparűzési adó (HIPA)
18.	Hulladéklerakási járulék
19.	Idegenforgalmi adó
20.	Illeték
21.	Innovációs járulék
22.	Játékadó
23.	Jövedéki adó
24.	Kamarai hozzájárulás
25.	Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
26.	Kisvállalati adó (KIVA)
27.	Környezetterhelési díj
28.	Környezetvédelmi termékdíj
29.	Közművezetékek adója
30.	Magánszemélyek kommunális adója
31.	Munkaerő-piaci járulék
32.	Népegészségügyi termékadó (NETA)
33.	Nukleáris hozzájárulás
34.	Nyugdíjjárulék
35.	Pénzbeni egészségbiztosítási járulék
36.	Pénzügyi szervezetek különadója
37.	Pénzügyi tranzakciós illeték
38.	Regisztrációs adó
39.	Rehabilitációs hozzájárulás
40.	Reklámadó
41.	Reprográfiai és üres hordozó jogdíj
42.	Szakképzési hozzájárulás
43.	Személyi jövedelemadó (szja)
44.	Szerencsejáték-felügyeleti díj
45.	Szociális hozzájárulási adó (szocho)
46.	Táppénz-hozzájárulás
47.	Társasági adó (tao)
48.	Távközlési adó
49.	Telekadó
50.	Települési adó
51.	Természetbeni egészségbiztosítási járulék
52.	Turizmusfejlesztési hozzájárulás
53.	Vám
54.	Vízkészletjárulék
Évközi változás
Sorszám	Adónem
1.	Kiskereskedelmi adó[1]

[1] 2020. május 1-jétől fizetendő különadó.

---