Adózással is foglalkozott a 12 pont


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„A közterhekbeni osztakozás. Mire nézve az eddig egyedül adózott nép terheinek megkönnyítését főbb kötelességünknek ismerjük…” – olvasható a Deák Ferenc által fogalmazott Ellenzéki Nyilatkozatban 1847 nyarán. 1848 március 15-re az ellenzéki követelések radikalizálódtak és bővültek, a 12 pontból kettő egyértelműen a feudális viszonyok felszámolását célozta, és mindkettő adózási tartalmú: a 6. pont a közös teherviselést, a 7. pont az úrbéri viszonyok megszüntetését követelte. Adótörténeti sorozatunk ünnepi része következik.


Legnagyobb nemzeti ünnepünk március 15-e. Az ünnep alapvetően a Pest városában 1848-ban ezen a napon kitört forradalmi eseményekhez kötődik, és ennek egyik sajátos jelképe a 12 pont megfogalmazása és kihirdetése volt. A 12 pont nem volt előzmények nélküli, de ami számunkra most még fontosabb, több adózási vonatkozása is volt, van.

A március 15-i események bemutatásától most eltekintünk, mivel ezek jól ismertek, illetve az ünnepi megemlékezéseken ezekre sokszor méltató szavakkal emlékeznek a szónokok. Számunkra most sokkal fontosabb a 12 pont kialakulása, adózási tartalma, illetve következményei.

Nemzeti Múzeum, Petőfi, Nemzeti dal, 1848. március 15.

 

A 12 pont előzményei

Magyarországon 1846. november 12-én megalakult a Konzervatív Párt. Programjában az Ausztriával való szoros szövetséget és a Habsburgok jogfolytonosságát hangsúlyozták, tagjai között elsősorban főrendi nemesek voltak. Legfontosabb programpontjaik a következők voltak:

  • Ausztriával való, a Pragmatica sanctio alapján álló közjogi viszony változatlan fenntartása (a Helytartótanács intézményének fenntartása),

  • vámunió és közös vámterület az Osztrák Örökös Tartományokkal,

  • országgyűlés és helyhatósági szervek választása népképviseleti alapon, magas cenzussal,

  • korlátozott sajtó-, vallás- és szólásszabadság,

  • a városok belső szerkezetének átalakítása,

  • központosított közigazgatás kialakítása, felülről irányított, lassú, szerves reformok,

  • közteherviselés, de az önkormányzati ügyekbe való beleszólás mértéke a befizetett adó összegének nagyságától függ,

  • a közlekedési feltételek és az infrastruktúra javítása, fejlesztése,

  • jobbágykérdésben részleges reformok végrehajtása, és az önkéntes örökváltság intézményének fenntartása,

  • toleráns álláspont a nemzetiségekkel szemben.

A Konzervatív Párt megalakulására egyfajta válaszul már 1846. november 15-én szervezkedni kezdett az ellenzék, de végül csak 1847. március 15-én alakultak párttá, Ellenzéki Párt névvel. A megalakulást szükségessé tette az 1847-re összehívott országgyűlés is. Első elnökévé gróf Batthyány Lajost választották meg, tagjai között főleg köznemesek voltak, de voltak főrendi és plebejus tagjai is.

A megalakulásra egy konferencia keretében került sor, ahol Kossuth vázolta a párt számára a jórészt általa kidolgozott hivatalos programot, az ülés végén Petőfi Sándor elszavalta A nép nevében című, igencsak nemesség-ellenes versét. (A bal oldali képen Petőfi kokárdája látható.)

A párt programját Deák Ferenc öntötte végső formába, ezt a párt 1847. június 6-7-i konferenciáján fogadták el, Ellenzéki Nyilatkozat néven. Ebben már pontokba szedve jelent meg a párt követelése:

a) A közterhekbeni osztakozás. Mire nézve az eddig egyedül adózott nép terheinek megkönnyítését főbb kötelességünknek ismerjük; az alkotmányos biztosítékokat, ezekre nézve is, mindnyájunk számára gyarapítani törekedendünk; de az ország közszükségeinek eddig el nem látott fedezésénél a czélok országgyűlési meghatározását, számadást és felelősséget föltételül kötjük.

b) A honpolgárok nem nemes osztályainak, mindenek előtt pedig a királyi városoknak és szabad kerületeknek, képviselet alapján, úgy törvényhozási, mint helyhatósági jogokban valóságos részesítése.

c) A törvény előtti egyenlőség.

d) Az urbéri viszonyoknak kármentesítés mellett kötelező törvény általi megszüntetése, mire nézve legkivánatosabbnak véljük, hogy előlépések történjenek, miszerint az örökváltság, a status közbejöttével, országos eszközlésbe vétethessék. e) Az ősiség eltörlésével a hitel és birtokszerzés biztosítása. Minden előlépést, mely e czélokhoz közelebb vezet, a nélkül, hogy a jövendő kifejlődést megkötné, elfogadunk. Ez irányban fogunk hatni a jövő országgyűlésen, s minden egyebet is, mi az ország szellemi s anyagi kifejlődésére vezet, létesíteni törekedünk, nemzetünk kifejlődésének egyik leghatályosabb emeltyűjét, a köznevelést, igyekezendvén oly irányban vezettetni, hogy hazánkfiai munkás polgárokká képeztessenek, s ez által személyes függetlenségökre is támaszt nyerjenek.

A Pozsonyban tartott országgyűlés ideje alatt kitört a párizsi forradalom. Ennek hírére Kossuth 1848. március 3-án gyújtó hangú beszédet tartott az alsóházban, és felirati javaslatában megfogalmazta a magyar nép követeléseit:

Az országgyűlési teendők tárgyában”

Elhatároztuk, hogy a közös teher viselés alapján a nép közterheibe, mikkel a megyei közigazgatást eddig egyedül fedezi, osztozni fogunk, s az ország uj szükségeinek pótlásáról is hasonló alapon gondoskodandunk.

Elhatároztuk, hogy az urbéri viszonyokboli kibontakozást kár mentesitéssel öszvekötve eszközöljük, s ez által a nép és nemesség közti érdekeket kiegyenlitve hazánk boldogságának gyarapitásával felséged trónját meg szilárditjuk.

A katonai élelmezés, és szállásolás terheinek megkönnyitése gondjaink főbbjei közé tartozik.

A királyi városok és szabad kerületek közigazgatási és politicai rendezését halaszhatlan tárgynak tekintjük, s a népnek politicai jogokban illő részesitésére is az időt elérkezettnek véljük.

Hogy földmivelésünk, müiparunk, kereskedésünk felvirágzására sikeres lépéseket tegyünk, hazánk méltán várja mitőlünk.

De alkotmányos életünk is valódi képviseleti rendszerré fejlődést igényel, szellemi érdekeink a szabadság alapján ápolást követelnek, honvédelmi rendszerünk nemzeti jellemünknek s a honlakosok különböző osztályai érdek egységének alapján gyökeres átalakitást kiván, ez átalakitás pedig ugy felséged királyi széke, mint hazánk bátorléte tekintetéből nem halasztható intézkedést tesz szükségessé.

A magyar közállomány jövedelmeinek és szükségeinek számba vételét és felelős kezelés alá tételét tovább nem halaszthatjuk, hogy ugy Felséged királyi székének diszéről, mint hazánk közszükségeiről minden jogszerü kötelességek telyesitéséről sikerrel intézkedhessünk.

Sokban e kérdések közül az austriai tartományokkali érdek találkozás kiegyenlitésének szüksége forog fenn, mire nemzeti önálló jogaink s érdekeink megóvása mellett örömest nyujtunk segédkezet.

De arról is meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk kifejtésére s nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és valóságot, hogy végre hajtásukkal minden idegen avatkozástól független nemzeti kormány leszen megbizva, melly a töbség alkotmányos elvének legyen felelős kifolyása.

Azért collegiális kormány rendszerünknek magyar felelős ministériummá átalakitását minden reformaink alapfeltételének s lényeges biztositékának tekintjük.

Kossuth az alkotmányos átalakulást, érdekegyesítést és belső reformot jelölte ki célul a korábbi sérelmi taktika helyett.

A felirati javaslatot az alsótábla azonnal elfogadta, de a főrendi tábla még csak tárgyalni sem volt hajlandó róla, azaz esélytelenné tette a javaslatot az országgyűlésen.

Ülésezik a pozsonyi országgyűlés

 

A következő napokban több grémium is megvitatta a felirati javaslatot (például Ellenzéki Kör, Olvasó-Egylet), azzal jórészt egyetértettek, de hiányolták belőle a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények tételes megnevezését, újabb követelés-listák keletkeztek.

Kossuth beszéde Bécsben is visszhangot váltott ki, minden bizonnyal volt szerepe a március 13-i bécsi forradalmi eseményekben is.

És megszületik a 12 pont!

Március 9-én, miután Irányi Dániel visszatért Pozsonyból, ahol Kossuthtal tárgyalt az ellenzéki mozgalom helyzetéről, az Ellenzéki Kör ülésén elhatározták, hogy egy országos petíciós mozgalommal próbálják meggyorsítani az országgyűlés munkáját.

A petíció megfogalmazását Irinyi József vállalta magára, március 12-ére elkészült a Tizenkét pont első változatával, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton. Ez az első változat tartalmazott egy bevezetőt is, amely megindokolta a követelés születését. Ebben arra hivatkoztak, hogy egész Európa mozgásba jött, és Magyarország sem ragaszkodhat az idejétmúlt, elavult viszonyokhoz. Kijelentették, hogy a nemzet az alkotmány átfogó reformját igényli, részeredményekkel már nem elégszik meg.

Az események villámgyorsan alakultak! Kossuth 14-én Bécsbe indult, 15-én – most már a bevezető nélkül – kinyomtatták a 12 pontot és Petőfi költeményét a Nemzeti dalt, mint az első cenzúra nélküli sajtótermékeket. A 12 pontot Pest város közgyűlése még 15-én elfogadta (persze a sokezres tömeg nyomatékosító hatására!). Még aznap több ezer példányban került szétosztásra, kifüggesztésre.

Az eredeti 12 pont

 

A 12 pontot március 16-án petícióként küldték Pozsonyba, ahol az országgyűlés – persze a forradalmi nyomás alatt – rövidesen törvényekbe iktatta a követeléseket (de ez már egy másik történet!).

A 12 pont és az adózás

A 12 pont megkérdőjelezte a fennálló társadalmi viszonyokat és alkotmányos rendet. Változásokat követelt, kitörést – többek között – a feudális társadalmi viszonyokból.

A Tizenkét pontból kettő egyértelműen a feudális viszonyok felszámolását követelte, és mindkettő adózási tartalmú. Ez a két pont a 6. és a 7. pont volt.

6. pont: Közös teherviselés

A közös teherviselés követelése egyértelműen azt jelentette, hogy a jobbágyság és a polgárság mellett a nemesség és az egyháziak is vállaljanak adófizetési terhet, vegyék ki részüket az állami működés anyagi alapjainak az előteremtésében.

Az államalakulás óta a nemesség és az egyházak, egyházi személyek mentesültek az adózás alól. Ezt az Aranybullában törvényileg is garantálták, az uralkodóknak a koronázásuk alkalmával ennek betartására (is) esküt kellett tenni.

A nemesség részéről ennek az volt az indoka, hogy az adózás helyett az ország katonai védelmében vállalnak tevékeny részt. Csakhogy ez a modern reguláris hadsereg megjelenésével, a nemesség hadviselést elhárító magatartásával a XIX. század közepére már teljes mértékben idejét múlta (az utolsó nemesi felkelésre a napóleoni háborúk idején került sor).

Az egyházi adómentesség szintén érthető volt a korábbi évszázadokban, amikor egyetlen az állam által is elfogadott egyház volt, és vallási tevékenységével támogatta a fennálló rendet, illetve egyéb tevékenységeivel (oktatás, egészségügyi ellátás, szegények támogatása stb.) is fontos társadalmi feladatokat látott el.

Csakhogy az évszázadok alatt ezek a viszonyok megváltoztak. Megjelentek újabb vallások, egyházak, amelyeket az állam először persze tiltott, később megtűrt, majd szép lassan kénytelen volt ezeknek az új vallásoknak, egyházaknak az egyenjogúságát elfogadni és garantálni.

A társadalmi fejlődés eredményeként a korábban egyházak által ellátott – nem vallási –feladatok egyre nagyobb hányadát az állam vette át. Magyarországon ezek a változások zömmel a XVIII. század második felében a XIX. század elején történtek, így az egyházak szerepe, társadalmi feladatvállalása szükségképpen megváltozott.

7. pont: Úrbéri viszonyok megszüntetése

Az úrbéri viszonyok maga a feudalizmus. Annak megjelenése, hogy a jobbágy a földterületnek csak bérlője, tulajdonosává nem válhat, a föld használatáért cserébe pénzben való adófizetéssel, természetbeni ellenszolgáltatással és ingyenmunkával (robot) tartozik a földet tulajdonló nemesnek. A megszüntetés követelése tehát a feudális viszonyok, és az azt leginkább megtestesítő adózási rendszer felszámolását is jelentette.

Mária Terézia urbáriumai korlátozni szerették volna a földesúri követeléseket (nem mindig sikerrel), de a fennálló társadalmi viszonyok megváltoztatására nem került sor.

II. József szintén tett intézkedéseket a jobbágyság helyzetének javítására, például az 1785-ben kiadott jobbágyrendeletével, de rendeletei túlnyomó többségének visszavonásával (bár éppen a jobbágyrendeletet nem volt hajlandó visszavonni), majd az utódlását követő Habsburg restaurációval a feudális viszonyokat fenntartották.

A haladó gondolkodású nemesség (például Széchenyi és Kossuth is) és polgárság már évtizedek óta felvetette, sőt néha még akár követelte is ezeknek a viszonyoknak a felszámolását, de érdemi változásokra nem került sor.

Az úrbéri viszonyok megszüntetéséhez (és a polgári társadalmi fejlődés megindításához) elengedhetetlenül szükséges volt még az ősiség elvének eltörlésére, nem véletlenül jelent meg ez a Deák Ferenc által fogalmazott Ellenzéki Nyilatkozatban is. Az áprilisi törvények megalkotásakor erre is sor került!

Irodalom:

A forradalom „elfeledett” hősei

Corpus Juris Hungarici (KJK-KERSZÖV Kft., 2000, Budapest)

Gracza György: Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története (Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) kiadása, 1894–1898, Budapest)

Ki szavalta a Nemzeti dalt?

Kossuth Lajos összes munkái XI. Kossuth Lajos 1848/49-ben I., Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48 (Magyar Történelmi Társulat, Akadémiai Kiadó, 1951, Budapest)

Mit kíván a magyar nemzet?

Pest város közgyűlése e plakáton tájékoztatja a város lakosait március 15. délelőttjének városházi eseményeiről, a 12 pont elfogadásáról, a létrehívott választmány munkájáról


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Orbán Trump ígérete nyomán adómentessé tenné a borravalót

Orbán Viktor miniszterelnök figyelemre méltónak tartja Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt javaslatát a borravaló adómentességéről, és Magyarországon sem látja annak szükségét, hogy a borravalót adóztassák.

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.