Innovációs járulék: nem akarja fizetni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az a vállalkozás, amely a kérelmet elmulasztja beadni, vagy csak később teszi meg, az innovációs járulék-előlegfizetési kötelezettség alól nem mentesül.


Az RSM DTM egy korábbi blogbejegyzésében már írt arról, hogy elrejtve ugyan, de adócsökkentést is tartalmaztak az idei adóváltozások.
2014. december elején kihirdetett a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról (K+F+I) szóló

2014. évi LXXIV. törvény újra fogalmazta az innovációs járulékfizetésre kötelezettek körét.   Az innovációs járulékfizetés alóli mentesülés szabályozása visszatért a 2012. január 1-ét megelőző megfogalmazásra.

Az új háttérjogszabály a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény  (Kkv törvény) 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságokat mentesíti az innovációs járulék alól. Vagyis egy gazdasági társaság mikro- vagy kisvállalkozásként történő besorolásánál a Kkv törvénynek csak a létszám, illetve éves nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg adatait kell vizsgálni, nem pedig az egész Kkv. törvényt. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy a fenti mutatókat csak az adott társaság szintjén kell vizsgálni!

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Mit tehet az a szerencsés vállalkozás, amely 2015-re már mentesül az innovációs járulékfizetési kötelezettség alól, de az előző évi adatai alapján mégis előleg fizetésére lenne kötelezett? Az adózás rendjéről szóló törvény 42. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy az adózó kérje, adóelőleg fizetési kötelezettségének mérséklését (akár nullára is), ha – mint az innovációs járulék esetében is – az adóelőleg fizetését a korábbi időszak kötelezettsége határozza meg.

Így azok, akiknek idén már nincs innovációs járulékfizetési  kötelezettségük egy formához nem kötött kérelemmel élhetnek e jogukkal még az előleg fizetési kötelezettség esedékességét megelőzően. Ezt az álláspontot erősíti meg a NAV 2015. március 12.-én kiadott közleménye is.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.