Áfa: adólevonási jog és adókijátszás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfalevonási jog gyakorlásának feltételei között az Európai Unió Bíróságának irányadó döntései nagy hangsúlyt fektetnek az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettségre, amelynek során objektív tényekkel kell bizonyítania, hogy a számla befogadója tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudhatott arról, hogy adókijátszás valósul meg, illetve ebben maga is közreműködött.

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: adózó élőállat-nagykereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, a vizsgált években szarvasmarhák felvásárlásával foglalkozott, és az állatokat osztrák vágóhidak felé értékesítette. A felvásárlásokat közvetítő útján bonyolította, az állatok felrakodása, súlyellenőrzése és a vételár számla ellenében történő átadása pedig a szállítást végző sofőrjének feladata volt. Az adóhatóság a szarvasmarhák beszerzését vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a számlakibocsátók nem szereztek tulajdonjogot az állatok felett, így azokat nem értékesíthették adózónak, miután az eladóknál nem kellőképpen került dokumentálásra a gazdasági esemény, nem követhető az állatok adásvétele. Minden egyes cég esetében elemezte, hogy az értékesítések dokumentáltságában és a cégek személyi- tárgyi feltételeiben milyen hiányosságok állnak fenn. A fentiek alapján két határozatban két különböző időszakra nézve állapított meg adóhiányt az adózó terhére, mely után adóbírságot, mulasztási bírságot, valamint késedelmi pótlékot szabott ki.

Adózó keresetében mindkét határozat megváltoztatását, ennek kereté…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: adózó élőállat-nagykereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, a vizsgált években szarvasmarhák felvásárlásával foglalkozott, és az állatokat osztrák vágóhidak felé értékesítette. A felvásárlásokat közvetítő útján bonyolította, az állatok felrakodása, súlyellenőrzése és a vételár számla ellenében történő átadása pedig a szállítást végző sofőrjének feladata volt. Az adóhatóság a szarvasmarhák beszerzését vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a számlakibocsátók nem szereztek tulajdonjogot az állatok felett, így azokat nem értékesíthették adózónak, miután az eladóknál nem kellőképpen került dokumentálásra a gazdasági esemény, nem követhető az állatok adásvétele. Minden egyes cég esetében elemezte, hogy az értékesítések dokumentáltságában és a cégek személyi- tárgyi feltételeiben milyen hiányosságok állnak fenn. A fentiek alapján két határozatban két különböző időszakra nézve állapított meg adóhiányt az adózó terhére, mely után adóbírságot, mulasztási bírságot, valamint késedelmi pótlékot szabott ki.

Adózó keresetében mindkét határozat megváltoztatását, ennek kereté…

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: adózó élőállat-nagykereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, a vizsgált években szarvasmarhák felvásárlásával foglalkozott, és az állatokat osztrák vágóhidak felé értékesítette. A felvásárlásokat közvetítő útján bonyolította, az állatok felrakodása, súlyellenőrzése és a vételár számla ellenében történő átadása pedig a szállítást végző sofőrjének feladata volt. Az adóhatóság a szarvasmarhák beszerzését vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a számlakibocsátók nem szereztek tulajdonjogot az állatok felett, így azokat nem értékesíthették adózónak, miután az eladóknál nem kellőképpen került dokumentálásra a gazdasági esemény, nem követhető az állatok adásvétele. Minden egyes cég esetében elemezte, hogy az értékesítések dokumentáltságában és a cégek személyi- tárgyi feltételeiben milyen hiányosságok állnak fenn. A fentiek alapján két határozatban két különböző időszakra nézve állapított meg adóhiányt az adózó terhére, mely után adóbírságot, mulasztási bírságot, valamint késedelmi pótlékot szabott ki.

Adózó keresetében mindkét határozat megváltoztatását, ennek kereté…

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: adózó élőállat-nagykereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, a vizsgált években szarvasmarhák felvásárlásával foglalkozott, és az állatokat osztrák vágóhidak felé értékesítette. A felvásárlásokat közvetítő útján bonyolította, az állatok felrakodása, súlyellenőrzése és a vételár számla ellenében történő átadása pedig a szállítást végző sofőrjének feladata volt. Az adóhatóság a szarvasmarhák beszerzését vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a számlakibocsátók nem szereztek tulajdonjogot az állatok felett, így azokat nem értékesíthették adózónak, miután az eladóknál nem kellőképpen került dokumentálásra a gazdasági esemény, nem követhető az állatok adásvétele. Minden egyes cég esetében elemezte, hogy az értékesítések dokumentáltságában és a cégek személyi- tárgyi feltételeiben milyen hiányosságok állnak fenn. A fentiek alapján két határozatban két különböző időszakra nézve állapított meg adóhiányt az adózó terhére, mely után adóbírságot, mulasztási bírságot, valamint késedelmi pótlékot szabott ki.

Adózó keresetében mindkét határozat megváltoztatását, ennek kereté…