Áfa: adólevonási jog és a számla
Ismertetjük az adólevonási jog szabályozását és elemzünk egy érdekes jogesetet.
Bejegyzések áfalevonási jog címkével
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XXXIX. rész)
Az EUB ítélkezési gyakorlata értelmében nem tagadható meg a levonási jog például önmagában arra tekintettel, hogy az adóalany nem ellenőrizte, eleget tett-e a számlakibocsátó a hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XVIII. rész)
Cikkünkben folytatjuk a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat taglalását.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XVII. rész)
A levonási joghoz kapcsolódó alaki követelmények közül talán leggyakrabban a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételével kapcsolatos kérdések kerültek az EUB elé.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XV. rész)
Cikksorozatunk mostani részében először azt mutatjuk be, hogy az EUB szerint milyen feltételek teljesülése esetén kell termékértékesítésnek tekinteni a felek által bérletként (azaz szolgáltatásként) kezelt lízingszerződést, majd pedig a levonási jog alaki feltételeivel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról lesz szó.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XII. rész)
A valótlan értékesítői adatokat tartalmazó számla önmagában nem vezethet a levonási jog megtagadásához, az viszont igen, ha egyáltalán nem állnak rendelkezésre az annak megállapításához szükséges adatok, hogy ezen értékesítő adóalanynak minősült‑e.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (X. rész)
Egy magyar vonatkozású ügy kapcsán az EUB kifejtette, milyen feltételekkel lehetséges levonási korlátozást meghatározó tagállami szabályokat alkotni.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (IX. rész)
A levonási jog kapcsán az EUB ítéleteiben foglalkozott az adólevonások korrekciójának mechanizmusával is.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (VIII. rész)
Cikksorozatunk mostani részében folytatjuk a vegyes használatú tárgyi eszközök kérdéskörének taglalását, valamint foglalkozunk az előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozó ítélkezési gyakorlattal.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (VI. rész)
A levonási jog keletkezésének anyagi feltételei közé tartozik az is, hogy az adóalany a beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást utóbb adóköteles tevékenységéhez használja fel.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (V. rész)
A levonási jog keletkezésének anyagi feltételei közül az első, hogy a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője adóalany legyen, és ilyen minőségében szerezze be a terméket, igénybe vennie a szolgáltatást.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (IV. rész)
A nemzeti adóhatóságok részéről számos okból kerülhet sor az adóalanyok levonási jogának elvitatására. Ezen okok három fő kategóriába sorolhatóak be: a levonási jog anyagi vagy alaki feltételeinek hiánya, illetve adócsalás.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (III. rész)
A cikksorozat ezen részében további, az adólevonási joggal kapcsolatos EUB-ítéletekben hivatkozott alapelvekről lesz szó.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (I. rész)
Az általános forgalmi adó rendszerének kulcsfontosságú eleme az adólevonási jog. Bizonyos esetekben ugyanakkor az adóalanyok e jogát az adóhatóság elvitathatja. E cikksorozat azt elemzi, milyen feltételek mellett ítélte jogszerűnek az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) a levonási jog megtagadását. Az EUB ítéleteinek egy része magyar vonatkozású ügyben született, némelyik a Kúria jogértelmezési gyakorlatára is hatással volt.
Adólevonási jog és a szervezeti összefonódás kapcsolata
Most egy jogesetet mutatunk be, amelyben az adóhatóság nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt megtagadta az adózó adólevonási jogát.
Adólevonási jog és a tényleges gazdasági ügylet
Az adó jellegéből következő főszabály, hogy ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. Jogszabály-magyarázat és jogeset.
Beszerzés és az ahhoz kapcsolódó áfalevonási jog
Az adó jellegéből következő főszabály, hogy ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. Jogeset.
Adólevonási jog és érvényesítése
Az általános forgalmi adót illetően az adólevonási jog megnyílta és az adólevonási jog érvényesítése időben elválhat egymástól. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az adó felszámíthatóvá válik, amikor az előzetesen felszámított adót meg kell állapítani. Az adózó azonban nem köteles az adólevonási jogot rögtön érvényesíteni. Különösen igaz ez akkor, ha az érvényesítéshez további feltételek szükségesek. Jogeset.
EUB döntés – 1:0 az áfalevonási jog javára
Az Európai Unió Bírósága újra rámutatott arra, hogy a NAV adólevonási jog megtagadásával kapcsolatos gyakorlata a közösségi jogba ütközik – írja az RSM Blog.
Mikor törvényes az áfalevonás?
Az általános forgalmi adó tekintetében az adólevonási jog jogszerűségének ellenőrzése kiemelt terület.