Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mindenki tudja már, hogy 2008. május 1-től módosultak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezései. A főbb rendelkezéseker témakörönként hívjuk fel a figyelmet, módosításokat a 2008. évi VII. törvényben hirdették ki…
Az áfa-törvény értelmében termékértékesítésnek minősülő, építési-szerelési munkával létrehozott olyan ingatlan átadása adózik fordítottan, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. (Magyarul: a megrendelő adja az anyagot, szerszámot, gépet, stb.) Ez olyan generálkivitelezői, fővállalkozói munkát jelent, amelynek eredményeképpen átadott épület földhivatali bejegyzése kötelező.
A bírósági-, hatósági eljárásokban közreműködő szakértői szolgáltatások teljesítési időpontját – és így az adófizetési kötelezettség keletkezését – konkretizálja a törvény úgy, hogy ezt a dátumot a szolgáltatás ellenértékéről rendelkező jogerős végzésnek a szolgáltatást nyújtó szakértő felé kézbesítés napjához rendeli.
A bölcsődei, óvodai, szociális, diákotthoni és kollégiumi ellátottaknak nyújtott étkeztetési szolgáltatás nem adómentes, amennyiben az étkezésért járó ellenérték külön térítendő meg. Az általános-, középiskolai- és felsőoktatási menzai ellátás azért nem szerepel a felsorolásban, mert azok a törvénymódosítást megelőzően sem tartoztak az adómentes körbe. Tehát visszaállították – az önkormányzatok kérésére! – a bölcsődei, óvodai, szociális, diákotthoni és kollégiumi étkeztetés áfa-kötelezettségét. Így az étkeztetéshez kapcsolódó beszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adója levonhatóvá válik.
Az új május 1-jétől hatályos, ugyanakkor az a szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi intézményt fenntartó, aki a 2008. április 30-ig hatályos előírások értelmében adómentes szolgáltatást nyújtott, és az adómentesség miatt a térítési díjat nem csökkentette, a törvénymódosítást követő áfa-fizetési kötelezettségre tekintettel nem emelheti meg a térítési díjat.
Problémát jelentett a bérbeadóknak, hogy 2008-tól vagy minden ingatlant adómentesen adtak bérbe, vagy mindegyikre adókötelezettséget választhattak. A törvénymódosítás értelmében, május 1-től a lakások bérbeadására választani lehet az adómentességet amellett, hogy a többi ingatlan bérbeadására választható az adókötelezettség is.
Az ehhez a szabályhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés szerint, ha a belföldi bérbeadó a módosító törvény kihirdetését követő napig, – azaz 2008. március 18-áig – az állami adóhatóságnak nyilatkozott arról, hogy az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének l.) pontjában említett, ingatlan bérbeadására irányuló szolgáltatásnyújtását adókötelessé teszi, ezt a nyilatkozatát megváltoztathatta 2008. április 16-áig – a lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan. A lakóingatlan-bérbeadás adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozat – vagyis az adómentesség – 2008. március 18-ától kezdődően alkalmazandó. Amennyiben az adóalany a bérbeadás adókötelessé tételéről nem nyilatkozott, azaz ingatlanjait adómentesen adta bérbe, akkor 2008. április 16-áig nyilatkozhatott arról, hogy az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének l.) pontjában említett szolgáltatásnyújtást a lakóingatlan bérbeadása kivételével adókötelessé teszi. Ez a nyilatkozat is a módosító törvény kihirdetését követő naptól, 2008. március 18-ától kezdődően alkalmazandó.
Az áfa törvény értelmében főszabály szerint az import áfát a vámhatóság állapítja meg és veti ki. Azonban a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén, a vámhatóság engedélyezi az adóalanyoknak az import áfa rendezését önadózással. A májusi módosítás az áfa-törvény 156.§-ában újrafogalmazza azokat az értékhatárokat, (67%-os hányad, 10 Mrd illetve 20 Mrd forint,) valamint azok tartalmát, – vagyis, hogy milyen ügyletek számítandók bele az értékhatárba, – amelyek az engedély megadásához szükségesek.
Amikor a Közösség területén kívülről – ún. harmadik országból – szerzünk be (importálunk) terméket, akkor az Európai Unió országai közül az árut ott vámkezelik, ahol azt vámjogilag „szabadforgalomba bocsátották”, hiszen egy vámunió tagjai vagyunk.
Azonban minden esetben biztosítani kell azt, hogy – a vámkezelés helyétől függetlenül – az import utáni áfa-bevétel annak a tagállamnak a költségvetésébe folyjon be, amelynek területén ezt az importot használják, ahol a rendeltetési helye van. Ebből következik, hogy a vámkezeltetés országában az import áfa-mentes. Az adót a rendeltetés szerinti országban, Közösségen belüli beszerzés alapján kell megfizetni. Ezzel összefüggésben a vámkezeltetés tagországából adómentes Közösségen belüli termékértékesítés történik. (Kicsit bonyolult, de technikailag így valósíthatók meg az EU-s irányelvek.)
2008-tól a szabályok nem voltak eléggé tisztázottak, s így akadályozták a fenti tevékenység szabályos megvalósítását. Ezért a módosítás lényegében visszatért a 2007. év végi szabályozásra, és összhangot teremt a vámszabályokkal.
Az ilyen tevékenységgel foglalkozó adózók a konkrét részleteket megtekinthetik az általános forgalmi adóról szóló, módosított 2007. évi CXXVII. törvény 95. és 96.§-ában, valamint az adózás rendjéről szóló, – szintén most módosított – törvény 22.§-ában.
A közvetett vámjogi képviselő hatáskörét és felelősségét is kiterjesztették a módosításban.
Mindannyian tudjuk, hogy az áfa-törvény 124. §-a tartalmazza azokat az eseteket, amikor az áfa nem vonható le. A kivételek – amikor mégis levonható az áfa – a 125. §-ba kerültek. Májustól ez utóbbi törvényhelyet módosították annak érdekében, hogy tovább enyhítsenek a levonási jogosultság korlátain a lakások és a személygépkocsi beszerzésekor.
Lakóingatlan – igazoltan – továbbértékesítési célú beszerzése, valamint legalább 90%-os bérbeadási hasznosítása esetén az áfa levonhatóvá válik. Természetesen ehhez az értékesítéseknek is adóköteleseknek kell lenni. Ugyanakkor a lakás adóköteles bérbeadásakor a felújítási és fenntartási költségek áfája is levonható. A beszerzéseknek anyagjellegű ráfordításként be kell épülniük a bérleti díj adóalapjába. Személygépkocsi adóköteles bérbeadásakor is alkalmazható ugyanez a szabály, ezekkel a feltételekkel.
Jó hír, hogy az áfa-törvény 125.§-ának módosításait visszamenőleg, 2008. január 1-jétől lehet alkalmazni.
Hangsúlyozom, hogy a belföldön alkalmazott fordított adózásnak továbbra is több esete van az áfatörvény 142. §-ában, változatlanul. Csupán az építőipari szolgáltatásra vonatkozó szabályokat módosították ezen belül. Egyrészt leszűkítették azon kapcsolódó tevékenységek körét, melyekre május 1-jétől is a fordított adózás szabályai vonatkoznak, másrészt pedig megváltoztatták magát az építőipari szolgáltatás fogalmát, az építési engedélyköteles tevékenységekhez kötve azt.
Két dologra kívánom felhívni az érintettek figyelmét!
Az egyik, hogy az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 2008. január 1-jén lépett hatályba. Az új jogszabály a régi rendelettől eltérően fogalmaz. Lényegében három listát tartalmaz: az első sorolja fel az engedélyköteles, a második a bejelentés-köteles, míg a harmadik, az engedély- és bejelentési kötelezettség nélküli építési tevékenységeket.
Végigolvasva a rendeletet, meglepetéssel tapasztaltam, hogy az építőipari kisvállalkozók zöme úgy nyilatkozott, hogy ő nem végez építési engedélyköteles tevékenységet. Ebből kiindulva javaslom, hogy minden esetben kérjenek a megrendelőjüktől erre vonatkozó nyilatkozatot! Közben pedig arról is olvastam, hogy nagyon gyakori nálunk, hogy nem kérnek építési engedélyt olyan munkákhoz sem, amelyekhez kellene. Arról viszont fogalmam sincs, hogy egy adóhivatali ellenőrzés során ezzel kapcsolatban, vagyis a fordított adózás alkalmazásának hiányáról hogyan fognak dönteni.
A másik lényeges dolog, hogy májustól nagyon oda kell figyelniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kikerülnek a fordított adózás hatálya alól. Az áfa-törvény 142.§. (1) bekezdésének „b” pontja úgy módosult, hogy kikerült belőle a fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási szolgáltatás, valamint mindazok az építőipari- illetve kapcsolódó (például: kertészeti,) tevékenységek, amelyek nem építési engedélyköteles építési munkának a részei. Figyelni kell a törvénymódosítás átmeneti rendelkezéseire, mert aki április 30-ig teljesített egy fordítottan adózó munkát, de csak májusban bocsátja ki a számláját, attól még fordítottan adózik, és a megrendelőnek is májusban keletkezik emiatt adókötelezettsége.
Bár javul a tendencia, évente még mindig több milliárd forint adóvisszatérítésről mondanak le a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal rendelkező magánszemélyek az szja-bevalláshoz tartozó nyilatkozat elmulasztásával – hívta fel a figyelmet az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).
Új hírekkel jelentkezett a heti NAV-figyelő.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy Mosonmagyaróvár melletti tanyán tetten illegális kereskedelmet lepleztek le.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
