Árfolyam az áfában (XV. rész)


Időszaki elszámolású ügyletekről készült számla korrekciója esetén a korrekció irányától és okától függően eltér az, hogy mi minősül az alkalmazandó árfolyamot meghatározó számlának.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Számlakorrekciók során alkalmazandó árfolyam (folyt.)

A cikksorozat előző részében leírtak szerint az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügyleteknél a „számla kibocsátásakor érvényes” árfolyam az eredeti számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamot jelenti, ezért amennyiben a számla korrekciójára kerül sor, önmagában amiatt, hogy a korrekciós számla már más napon kelt, nem módosul az alkalmazandó árfolyam.

Az 58. § szerinti ügyleteknél azonban a korrekció irányától és okától függően eltér az, hogy mi minősül az alkalmazandó árfolyamot meghatározó számlának.

A 2016/1. Adózási kérdésnek az időszakos elszámolás alá eső ügyletekhez kapcsolódó elszámolás módosításáról és annak következményeiről szóló VII. pontjában kifejtett hivatalos adóhatósági álláspont értelmében ugyanis az ezen ügyletekhez kapcsolódó, az adó alapját és a fizetendő adó összegét érintő korrekciók tekintetében arra kell figyelemmel lenni, hogy a korrekcióhoz kapcsolódik-e további fizetési kötelezettség és ehhez új fizetési esedékesség. Ez alapvetően akkor fordulhat elő, ha az adó alapja és/vagy a fizetendő adó nő.

Pozitív irányú korrekció esetén az alábbi lehetőségek vannak:

  • Amennyiben a felek abban állapodtak meg, hogy a módosítás következtében pótlólag fizetendő összeget külön rendezik (nem egy következő időszak ellenértékét növelik meg ezzel az összeggel) és erre fizetési esedékességet állapítanak meg, akkor ehhez önálló teljesítési időpont kapcsolódik (amelyet az Áfa tv. 58. §-ának rendelkezései alapján kell meghatározni), és új számlát/nyugtát kell kibocsátani, nem az Áfa tv. 170. §-a szerinti adattartalmú számlával egy tekintet alá eső okiratot. Ez esetben az új számla kibocsátásakor érvényes árfolyamon kell elvégezni a forintosítást.
  • A felek megállapodhatnak úgy is, hogy a szolgáltatásnyújtó a pozitív különbözetről nem külön számlát bocsát ki, hanem ezt a tételt a soron következő elszámolási időszakról kibocsátott számlában tünteti fel. Ebben az esetben az ezen számla kibocsátásakor érvényes árfolyam fog vonatkozni valamennyi feltüntetett tételre, így a pozitív különbözetre is.
  • Ha a kibocsátó a számlán tévesen a valósnál alacsonyabb adókulcsot vagy adóösszeget szerepeltetett, a számlát korrigálnia kell. Ilyenkor nem a felek közötti elszámolás szabályaiból adódóan merül fel egy pótlólag fizetendő összeg, amelyhez önálló fizetési esedékesség tartozik, hanem eleve hibásan lettek feltüntetve a számlán az adatok. Ebben az esetben nem értelmezhető új teljesítési időpont, nincs miről új számlát kibocsátani, az eredeti számlát kell korrigálni, és az annak kibocsátásakor érvényes árfolyam alkalmazandó.

Negatív irányú korrekció esetén a következő lehetőségek vannak:

  • A felek megállapodhatnak úgy, hogy a negatív összegű különbözetet az értékesítő visszatéríti a megrendelő részére. Ekkor a módosítás eredményeképpen a korábban megállapított és bevallott adóalap, illetve fizetendő adó csökken; az adóalap utólagos csökkentéséhez a számla módosítása szükséges. A módosítás történhet egy lépcsőben, számlával egy tekintet alá eső okirattal, vagy kétlépcsős korrekcióval, amelynek során először érvénytelenítik az eredeti számlát, majd helyes adatokkal sor kerül az „új” számla kibocsátására. Mivel azonban a kétlépéses számlakorrekció második lépése is az eredeti számla korrigálását célozza, ezért az ennek során kibocsátott bizonylat is korrekciós bizonylatnak minősül. Az alkalmazandó árfolyam ekkor az, amely az eredeti számla kibocsátásakor volt érvényben.

(Ehhez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy több elszámolási időszakot érintő negatív irányú számlahelyesbítés esetén elfogadott azon gyakorlat, amely szerint elegendő az utolsó időszakról kiállított számla módosítása, illetve, ha a módosítás összegét az utolsó időszakban számlázott összeg nem fedezi, akkor az azt időben megelőző időszak(ok)ról kiállított számla/számlák helyesbítésére is van mód.)

  • A felek megállapodhatnak úgy is, hogy a negatív különbözetet az értékesítő nem téríti vissza, hanem azt a soron következő elszámolási időszakban fizetendő ellenérték összegébe számítják be. Ez esetben a számla módosításától kizárólag abban az esetben lehet eltekinteni, ha a negatív különbözet összegére nézve a soron következő elszámolási időszakra fizetendő ellenérték fedezetet nyújt.
    • Ha az ellenérték fedezetet nyújt a különbözetre, akkor a soron következő időszak számlájában a devizás ellenértéket csökkentik a beszámított összeggel, és a fennmaradó részt az ezen (soron következő időszaki) számlának a kibocsátásakor érvényes árfolyamon kell forintosítani.
    • Ha viszont a következő időszaki ellenérték nem nyújt fedezetet a különbözetre, akkor nem kerülhető el a korrekció. Ekkor a negatív előjelű különbözetet a korábbi időszaki számlá(k)ból történő jóváírással kell rendezni, az alkalmazandó árfolyam pedig az, amely az eredeti számla kibocsátásakor volt érvényben.
  • Ha a kibocsátó a számlán tévesen a valósnál magasabb adókulcsot vagy adóösszeget szerepeltetett, korrekciós bizonylatot kell kiállítania, és az eredeti számla kibocsátásakor érvényes árfolyam alkalmazandó.

Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

NAV: a lakosság csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tanácsolja a lakosságnak, hogy csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen; a túlságosan alacsony áron világmárkákat kínáló weboldalak nagy valószínűséggel hamis termékeket értékesítenek – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

2024. november 12.

A magánszálláshely-szolgáltató által elszámolható értékcsökkenési leírás

Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.