Árfolyam az áfában (XVII. rész)

A cikksorozat soron következő része a gyűjtőszámla kiállítása, valamint az alanyi adómentesség, illetve a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása esetén irányadó árfolyam-előírásokkal foglalkozik.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály: – 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Alkalmazandó árfolyam: speciális esetek 

Gyűjtőszámla

Az adóalanyoknak az általuk teljesített ügyletekről főszabály szerint külön-külön számlát kell kibocsátaniuk. A gyakorlatban azonban megjelent az igény arra, hogy ne legyen szükséges minden egyes értékesítésről külön számlát kibocsátani. Erre az Áfa tv. kétféle megoldást is biztosít.

Az egyik esetkörbe azok az esetek tartoznak, amikor a felek úgy döntenek, hogy az egyes teljesítésekről nem kívánnak külön elszámolni, hanem csak időszakonként összevontan, az Áfa tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolású ügylet keretében. Ekkor az érintett időszakban megvalósult értékesítéseket az Áfa tv. egy egységként kezeli, amelynek önálló teljesítési időpontja van. Az ezek bizonylatolásához kapcsolódó árfolyamelőírásokról a cikksorozat korábbi részeiben már volt szó.

A másik esetkört az Áfa tv. 164. §-ában szabályozott gyűjtőszámla jelenti. Gyűjtőszámla alkalmazása esetén a felek a köztük megvalósuló (rész)teljesítések mindegyikéről önállóan elszámolnak, azonban ezekről összevontan készül számla.

Míg tehát időszakos elszámolásban való megállapodás esetén a felek között az elszámolás és a fizetés történik időszakosan, addig a gyűjtőszámlázásban való megállapodás az elszámolás és a fizetés gyakoriságát nem érinti, csupán a számlázás történik “összegyűjtve”. Ebből következően a gyűjtőszámlában az összes érintett ügylet adóalapját és az ahhoz kapcsolódó áfát tételesen fel kell tüntetni, és a számlán szerepelnie kell az adott ügylet teljesítési időpontjának is; a gyűjtőszámlának saját teljesítési időpontja nincs.

Az Áfa tv. 164. § (5) bekezdése kimondja, hogy eltérő rendelkezés hiányában a gyűjtőszámlára egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Gyűjtőszámla esetében is érvényesül ezért az Áfa tv. 172. §-ának előírása. Ennek megfelelően külföldi pénznemben kiállított gyűjtőszámlánál minden egyes számlázott ügyletnek meg kell határozni – a 80-80/A. § alapján – a saját árfolyamát, és ezen külön-külön árfolyam alkalmazásával kell feltüntetni az egyes tételekhez tartozó áfa forintösszegét. (Az online számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó részben lesz majd szó arról, hogy ilyenkor az adatszolgáltatásban milyen módon kell szerepeltetni az árfolyamadatokat.

Alanyi adómentesség

Az Áfa tv. XIII. Fejezete szerinti alanyi adómentességet választó adóalanyok ilyen minőségben teljesített értékesítései áfaterhet nem viselnek. Az ilyen ügyletek esetében is előfordulhat, hogy a felek az ellenértéket devizában határozzák meg. Áthárított áfa hiányában az Áfa tv. 172. §-a szerinti kötelezettség (az adó forintban történő feltüntetése devizás számlán) fel sem merül. Mindazonáltal a forintosításra használt árfolyamnak van jelentősége, hiszen az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése értelmében az alanyi adómentesség választására jogosító – az adóalany által teljesített belföldi termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó – felső értékhatár 12 millió forintnak megfelelő pénzösszeg, meg kell tehát tudni határozni az ügylet forintra átszámított ellenértékét.

Mivel sem az Áfa tv. XIII. Fejezete, sem pedig a 80-80/A. § nem tartalmaz speciális szabályt az alanyi adómentes adóalanyok értékesítéseire vonatkozóan, ezért ezen értékesítések esetén is az Áfa tv. 80. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti árfolyamon kell elvégezni a forintosítást.

Előfordulhat, hogy az amúgy alanyi adómentességet választó adóalany nem járhat el alanyi mentes minőségében. Ez a helyzet például termék importja esetében, továbbá Közösségen belüli termékbeszerzésnél, ha a más tagállam(ok)ból történő termékbeszerzések összesített ellenértéke meghaladja a 10.000 eurónak megfelelő összeget (vagy ezen értékhatár alatti is, ha az adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján úgy döntött, hogy nem él a 10.000 eurós mentesítés lehetőségével).

Mivel az említett esetekben az adóalany nem járhat el alanyi mentes minőségében, még ha lenne is speciális árfolyamelőírás az alanyi adómentesség tekintetében, azt akkor sem lehetne alkalmazni. (Ilyen előírás azonban, ahogy arról már volt szó, nincsen.) Az adóalapot ennek megfelelően az Áfa tv. 80-81. §-aiban meghatározott előírásoknak megfelelően kell forintra átszámítani, és így határozandó meg a fizetendő áfa összege.

Pénzforgalmi elszámolás

Az Áfa tv. XIII/A. Fejezetében szabályozott pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalanyok az általuk az Áfa tv. által megjelölt körbe tartozó értékesítéseik után az általuk fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítják meg.

Az Áfa tv. a pénzforgalmi elszámolás alkalmazási körét meghatározott belföldi adózás alá eső ügyletekre szűkíti le. Mivel azonban az ellenérték belföldi ügyletek esetében is megállapítható a forinttól eltérő pénznemben, itt is felmerül a kérdés, hogy milyen árfolyamon kell elvégezni az adóalap (és az adó) forintosítását.

A válasz az, hogy sem az Áfa tv. XIII/A. Fejezete, sem pedig a 80-80/A. § nem tartalmaz speciális szabályt a pénzforgalmi elszámolás alá tartozó ügyleteknél alkalmazandó árfolyamra, ezért ezen értékesítések esetén is az Áfa tv. 80. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti árfolyamon kell elvégezni a forintosítást.

---