Árfolyam az áfában (XXIII. rész)


A cikksorozat mostani része az IOSS rendszerre vonatkozó kérdésekkel foglalkozik.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Árfolyam az egyablakos rendszerben (folyt.) 

Import távértékesítés 

A harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkozó különös szabályozást az Áfa tv. XIX/B. Fejezete tartalmazza.

A 253/O. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ezen fejezet alkalmazásában a harmadik államból importált termék távértékesítése alatt kizárólag a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó küldeményként importált terméket kell érteni, ide nem értve a jövedéki terméket.

Az Áfa tv. 253/O. § (5) bekezdése szerint a harmadik államból importált termék távértékesítése esetén a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja – feltéve, hogy az adó bevallása az importséma alapján történik – az értékesítés időpontja. Az Áfa tv. XIX/B. Fejezetének alkalmazásában a terméket a fizetés elfogadásakor kell értékesítettnek tekinteni.

Az adóalanyok dönthetnek úgy, hogy harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségüknek a magyar állami adó- és vámhatóság útján tesznek eleget. Ehhez be kell jelentkezniük az import egyablakos rendszerbe (Import One-Stop Shop, iOSS/IOSS). A regisztráció bizonyos esetekben közvetlenül elvégezhető, más esetekben a törvényi feltételeknek megfelelő közvetítő igénybevételét írja elő a jogszabály.

Az IOSS rendszerbe bejelentkezett, importsémát alkalmazó adóalany, illetve, ha az adóalany közvetítővel jár el, a közvetítő, minden egyes naptári hónapra vonatkozóan köteles elektronikus úton adóbevallást benyújtani az érintett adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban az értékesítő teljesített-e bevallási kötelezettség alá eső távértékesítést.

Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, és az adót forintban is kell megfizetni. Az átváltáshoz

  • főszabály szerint az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamot,
  • ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot

kell alkalmazni.

Magyarország a bevallás továbbításakor ugyanezen árfolyamon visszaváltja euróra az egyes tagállamokat megillető áfa összegét.

Az értékhatár kapcsán a gyakorlatban kérdésként merült fel, hogyan kell eljárni akkor, ha  vámhatóságok úgy ítélik meg, hogy azok a termékek, amelyekre az IOSS-t alkalmazták, alulértékeltek, és a tényleges belső érték meghaladja a 150 eurót.

Az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága (a továbbiakban: TAXUD) által 2020 szeptemberében közzétett „Magyarázó megjegyzések az e-kereskedelemre vonatkozó áfaszabályokhoz (a Tanács (EU) 2017/2455 irányelve, A Tanács (EU) 2019/1995 irányelve és a Tanács (EU) 2019/2026 végrehajtási rendelete című kiadvány 4.2.10. pontjának c) alpontjában szereplő kérdésekre adott válaszok értelmében azokban az esetekben, amikor az értékesítő vagy az elektronikus felület (mint vélelmezett értékesítő) jóhiszeműsége ellenére a valós érték valószínűleg meghaladja a 150 eurót, ajánlott, hogy a behozatali héának és a vámnak az áruk vámkezelésekor történő beszedése előtt az importáló tagállam vámhatósága lehetővé tegye a címzett számára annak bizonyítását, hogy a termékeket (héa nélkül) 150 eurót meg nem haladó áron vásárolta.

Ilyen helyzet lehet egyebek közt, ha árfolyamingadozás miatt következik be változás az áruk értékében. Ha ugyanis az értékesített termékeket nem euróban fizetik ki, előfordulhat, hogy az euróban kifejezett valós érték az értékesítés időpontjában nem haladta meg a 150 eurós küszöbértéket, de az árfolyam-ingadozások miatt a behozatal időpontjában már igen.

A TAXUD álláspontja szerint az ilyen helyzet elkerülése érdekében ajánlatos, hogy az értékesítő vagy az elektronikus felület a küldeményhez kapcsolódó számlán feltüntesse a fizetés elfogadásakor meghatározott, euróban kifejezett árat. Ezt az értéket a vámhatóságok elfogadják a termék EU-ba történő behozatalakor (kivéve, ha felmerül a megtévesztés vagy csalás gyanúja), ezáltal megelőzhető, hogy a héát esetleg a behozatalkor is felszámítsák.

Abban az esetben, ha az importáló tagállam az eurótól eltérő pénznemet használ, ajánlott, hogy a tagállam mind vám-, mind adózási célból elfogadja a számlán a fentiek szerint euróban feltüntetett összeget.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Orbán Trump ígérete nyomán adómentessé tenné a borravalót

Orbán Viktor miniszterelnök figyelemre méltónak tartja Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt javaslatát a borravaló adómentességéről, és Magyarországon sem látja annak szükségét, hogy a borravalót adóztassák.

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.