Az adminisztrációs kötelezettség elmulasztása miatti bírság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adózás rendjéről szóló törvény mulasztási bírsággal kapcsolatos rendelkezésének alkalmazási körét mutatja be az Adó szaklap 2011/1-2. számában megjelent írás. A szerző igyekszik felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy milyen mulasztások tartoznak ebbe a körbe, illetve, hogy miként lehet elkülöníteni a szóban forgó tényállást más hasonló mulasztásoktól. Ismerteti továbbá, hogy a jövőben milyen újabb bírságolási esetkörök várhatók.

A 2011 január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, vagy közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak.

A fenti tényállás korábbi szövegéből nem következett, hogy a számviteli törvény előírásainak nem megfelelő (szabályszerűen közzétett) beszámolót készítő adózó könyvvezetési, illetve nyilvántartás-vezetési kötelezettségének elmulasztása vagy a nyilvántartások előírásoktól eltérően történő vezetése bírságolható lett volna. Az a tény, hogy a beszámoló nem felelt meg teljes egészében vagy részben a számviteli előírásoknak, nagyrészt szoros összefüggésben állt a könyvvezetési kötelezettség hiányosságaival. A könyvvezetés és a beszámolókészítés – bár vitathatatlanul összefüggő és egymásra épülő számviteli folyamatok – nem tekinthetők azonos elbírálás alá eső kötelezettségnek. Amennyiben a könyvvezetés és a beszámoló készítése között nem lenne bizonyos különbség bírságkiszabás tekintetében, akkor a számviteli törvény nem rendelkezne kifejezetten arról, hogy amennyiben a közzétett beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a törvényes előírásoknak, akkor az ilyen beszámolót készítő adózóra az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírság szabható ki.

Mindezek értelmében 2010. december 31-éig az adózó fentiekkel összefüggésben csak akkor volt bírságolható, ha a jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztotta, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezette, vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsértette. Hivatkozott rendelkezés tehát nem lehetett kiterjesztő jelleggel értelmezni.

2011. január 1-jétől azonban módosult az adózás rendjéről szóló törvény (Art) 172. § (1) bekezdés e) pontja, amely által bővült a bírságolandó mulasztások köre. E jogszabályváltozás alapján az az adózó is bírságolható, akinek a közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak. Ezáltal a számviteli törvény az Art. rendelkezései összhangba kerültek egymással.

Fenti módosítás azonban felvet néhány kérdést. Mindenekelőtt meg kell említeni a bírságolandó adózók körét és a kiszabható bírság mértékét. A beszámoló számviteli törvénybe ütköző volta ugyanis nem terjedhet ki a magánszemély adózókra, a tényállás e fordulatát csakis a számviteli törvény hatálya alá tartozó adózók valósíthatják meg. Tisztázandó szempont továbbá, hogy mely időpontban megvalósuló jogsértésekre alkalmazható az új szabály. Erre vonatkozóan a módosítással kapcsolatos átmeneti rendelkezést kell alapul venni. Eszerint az új bírságtényállást kell alkalmazni a 2011. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá e rendelkezések hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, illetve pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. Mindezt azt jelenti, hogy első alkalommal a 2010. évi beszámoló törvénybe ütköző volta miatt lehet az adózóra bírságot kiszabni.

Dr. Maczkó Tibor cikke részletesen foglalkozik a számviteli politika hiánya, illetve hiányossága miatti bírságolással, a bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeivel, a kisebb hiányosságokban szenvedő, valamint eltérő sorszámtartományú számla, nyugta kibocsátásának kérdésével, továbbá a bírságkiszabással egyidejű teljesítésre szóló felhívással.

---