Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több mint 45 milliárd forintnyi adóval és 38 milliárdnyi bírsággal tartoztak a magyar cégek és magánszemélyek az adóhatóságnak a tavalyi utolsó negyedévben. A legnagyobb adós egy miskolci vállalat, amelynek több mint 12 milliárdot kellene befizetnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2010 negyedik negyedévében 184 adózónál állapított meg jelentős összegű adóhiányt. A dobogó legfelső fokán – a bírságokat is beleszámítva – 12,7 milliárd forinttal egy miskolci cég áll, míg a magánszemélyek közül 698 millió forinttal lehetett az első helyre kerülni.
A NAV negyedévente közli azok listáját, akiknél az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatában magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg.
A hatóság a tavalyi negyedik negyedévben összesen 45,3 milliárd forint adóhiányt állapított meg, az azután fizetendő bírság és késedelmi pótlék összege pedig 38,1 milliárd forint volt. A tavalyi harmadik negyedévben a megállapított adóhiány összege 33,7 milliárd, a bírságoké pedig 30,4 milliárd forintra rúgott.
A nagy adósok most közzétett listáján 126 vállalkozás és 58 magánszemély neve szerepel, közülük néhányé kétszer is, a cégek legtöbbje felszámolás vagy végelszámolás alatt van. Tíz cégnek van egymilliárd feletti adótartozása, és kilenc magánszemélytől vár százmillió forintnál is többet az adóhatóság.
Forrás: origo.hu
Elkészült a Vállalkozói Információs Portállal (VALI) integráltan működő Forrástérkép elnevezésű alkalmazás, amely a finanszírozási lehetőségek bemutatásával segíti a vállalkozásokat, azon belül főként a mikro- és kisvállalkozásokat – közölte az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.
Az Európai Unió Bizottsága további hat évre, 2029. április 3-ig engedélyezte a jövedéki adómentesség fenntartását Magyarország számára a vasúti és belvízi közlekedésben használt üzemanyagokra vonatkozóan – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM).
A XIX. század végétől a nagy gazdasági válságig (1930) tartott Argentína igazi aranykora: ekkor az egy főre jutó GDP még az Egyesült Államokat is megelőzte és Argentína a világ 7. leggazdagabb országa volt. A nagy gazdasági válság súlyosan érintette az országot, amely kis túlzással ebből a sokkból a mai napig nem tudott feltápászkodni. Argentína adórendszere bonyolult és nem befektetőbarát.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
