Az adójegy igénylés, VTSZ számok az energiaadónál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 31/2008. (XII. 19.) PM rendelet január, illetve február elsejei hatályba lépéssel módosította az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet szabályait. Változtak az energiaadóval kapcsolatos vámtarifaszámok, áruosztályozások és besorolások is.

Az új, januártól alkalmazandó előírások értelmében az importőr adójegy-felhasználó, valamint a nem bejegyzett kereskedő számára fizetési halasztás mellett a megrendelt adójegy abban az esetben adható ki, ha a kiadást megelőzően a Jöt. 98. § (6) bekezdésében előírt nagyságú biztosíték rendelkezésre állását az importőr adójegy-felhasználó, valamint a nem bejegyzett kereskedő igazolja. Biztosítékként készpénz vagy a Jöt. 7. § 43. pontja szerinti pénzügyi biztosíték (belföldi székhelyű hitelintézet által nyújtott bankgarancia, a külföldi székhelyű hitelintézet által nyújtott, belföldi székhelyű hitelintézet által felülgarantált bankgarancia, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által adott garancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény) fogadható el.

Az adójegyeket február elsejétől az adójegy-felhasználó személyesen, írásban meghatalmazott képviselője vagy – jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli szervezet esetén – törvényes képviselője útján veheti át. Az adójegy-felhasználó a bélyegzőlenyomatát az első adójegy megrendelés alkalmával köteles a Hivatalnak megküldeni, és a továbbiak során gondoskodni az esetleges változások haladéktalan bejelentéséről.

A 32/2008. (XII. 19.) PM rendelet az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvényben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról szóló 45/2003. (XII. 29.) PM rendelet módosításáról szól. A januártól hatályos módosítás tulajdonképpen csak az eredeti jogszabály 1-2. számú mellékletét érinti. Eszerint változnak a vámtarifaszámok és termékmegnevezések, valamint az áruosztályozási, árubesorolási előírások is.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.