Az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyletek kezelése (XIV. rész)


Cikksorozatunk soron következő részében a számlázási határidőről, a devizás ellenértékről és az Áfa tv. 58. §-a szerinti számlák korrekciójáról lesz szó.

Számlázási határidő 

 Az Áfa tv. 163. §-a kimondja, hogy a számlát legkésőbb

  1. a) a teljesítésig,
  2. b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül ki kell bocsátani.

Az ésszerű időn belüli számlázás

  • Közösségen belüli fordított áfás ügyletek esetén a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,
  • készpénzes ügyleteknél haladéktalan,
  • egyéb olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 napon belüli

bizonylatolást jelent.

Lényeges, hogy a határidő a teljesítés napjától, előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításának napjától indul.

  • Az 58. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerinti esetekben a határidő az érintett időszak utolsó napjától számítódik.
  • Az 58. § (1a) bekezdés a) pontja esetében a teljesítés dátuma a számlakibocsátás napjával esik egybe, ezért a számlakibocsátási határidő mint olyan nem értelmezhető.
  • Az 58. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetekben az esedékességtől illetve a 60. naptól számítódik a számlakibocsátás határideje.
  • Ha előlegfizetésre kerül sor, figyelni kell arra, hogy az előlegszámla kibocsátásának határideje az előleg jóváírásától, kézhezvételétől, megszerzésétől indul.

Devizás ellenérték

Az Áfa tv. 172. §-a értelmében a számlán az áthárított adót – a 80. § szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával – forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek.

Az Áfa tv. 80. § (1) bekezdés b) pontja értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, az 58. §-ban említett esetben a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely a számla kibocsátásakor érvényes.

Kifejezetten gyakori hiba, hogy nem az Áfa tv. előírásainak megfelelő árfolyamon, hanem a számviteli szabályok szerinti árfolyam alkalmazásával kerül sor a számlán az áthárított adó, illetve az áfaanalitikában az adóalap (és, ha van, az adó) átszámítására. Ha kizárólag az adóalapot érinti a hiba, de egyébként magyar áfaterhet nem viselő ügyletről van szó, akkor az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, illetve előfordulhat, hogy például adómentes Közösségen belüli termékértékesítéseket teljesít az adóalany, és a hibás árfolyam alkalmazása miatt lépi át az 50 ezer eurós értékhatárt, emiatt változik negyedévesről havira az összesítőnyilatkozat-tételi gyakorisága. Abban az esetben pedig, ha az ügyletet magyar áfa terheli, az Áfa tv. előírásaihoz képest magasabb árfolyam alkalmazásakor az adóalany a szükségesnél több áfát fog befizetni a költségvetés felé (a befogadó pedig az indokoltnál több áfát von le), míg alacsonyabb árfolyam alkalmazása esetén egy ellenőrzés során esetlegesen feltárt adóhiány miatt jelentkezik adókockázat.

Korrekció  az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyleteknél

Mint minden ügyletnél, az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó esetekben is előfordulhat, hogy korrekcióra van szükség. Ennek során jelentőséggel bír, hogy a korrekcióhoz kapcsolódik-e további fizetési kötelezettség, és ahhoz új fizetési esedékesség.

Nő az ellenérték

Ha a korrekció eredményeként pótlólag fizetendő összeg keletkezik (például közüzemi szolgáltatásnál év közben átalánydíjat fizetett az igénybevevő, és az éves elszámolásnál kiderül, hogy a tényleges fogyasztás meghaladja a kiszámlázott mennyiséget), amelyhez új esedékesség tartozik, a különbözetet lényegében új teljesítésként, önálló 58. § szerinti tételként kell kezelni.

A pótlólag, külön meghatározott esedékességig fizetendő összeghez új teljesítési időpont fog tartozni. Az érintett időszak utolsó napjának, a különbözetről készített számla keltének és a különbözet esedékességének az ismeretében a korábban már leírtak szerint meg kell határozni, hogy a teljesítési időpont az érintett időszak utolsó napjára, az új számla keltének dátumára, az esedékesség időpontjára vagy az időszak utolsó napjától számított 60. napra esik.

A pozitív összegű különbözetről új normál számlát (vagy nyugtát) kell kibocsátani, hibás az a megoldás, ha a növekményt az Áfa tv. 170. §-a szerinti adattartalmú számlával bizonylatolja az adóalany. Az online számla adatszolgáltatást is ennek megfelelően kell elvégezni, tehát az új számlát alapszámlaként kell jelenteni, nem korrekciós bizonylatként.

Devizában meghatározott ellenérték esetén az alkalmazandó árfolyam az Áfa tv. 80. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel az új számla kibocsátásakor érvényes árfolyam lesz.

Előfordulhat, hogy a pótlólagos fizetési kötelezettség önellenőrzést is szükségessé tesz. Amennyiben ugyanis a fizetési esedékesség az adott időszak végétől számított 60. napon túli, a teljesítési időpont az időszak utolsó napjától számított 60. nap lesz. Ha pedig az ezt magában foglaló adómegállapítási időszakról már megtörtént az áfabevallás benyújtása, a pótlólag fizetendő adót önellenőrzéssel kell megállapítani.

Az Áfa tv. 119. § (1) bekezdése értelmében az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. A számlabefogadó oldalán ezért a különbözetre jutó áfa tekintetében a levonási jog a különbözethez kapcsolódó teljesítési időpontban nyílik meg. Az Áfa tv. 153/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt „kétéves szabály” miatt a teljesítés időpontját magában foglaló naptári évet követő második évtől tárgyidőszakban már nincs lehetőség az áfa levonására, csak önellenőrzéssel.

Ha tehát például a számlakibocsátó 2022. augusztusában észleli, hogy 2020. szeptemberében alacsonyabb összeget számlázott ki, mint kellett volna, és a különbözetet 2022. augusztusában pótlólag kiszámlázza, akkor a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napjától számított 60. nap, 2020. november 29. lesz. Ekkor a számlakibocsátónak a fizetendő áfa növekedése miatt önellenőriznie kell a 2020. decemberi áfabevallását. A számlabefogadó szintén csak önellenőrzéssel érvényesítheti a levonási jogát, hiszen a teljesítés időpontját magában foglaló naptári évet követő második évben kapja meg a pótlólag fizetendő  összegről a számlát. Nála azonban az önellenőrzés nem kötelező: dönthet úgy is, hogy nem kíván élni a levonási jogával.

A számlát a befogadói oldalon teljesítendő adatszolgáltatásban („M lap”) is alapszámlaként kell jelenteni,  tehát a számla adatai a 02-es lapra kerülnek, nem pedig a 02-K lapra.

Az adóhatóság hivatalos álláspontja szerint a pozitív különbözetről nem kötelező külön számlát kibocsátani, ez a tétel feltüntethető a soron következő időszakról kibocsátott számlában is. Ebben az esetben a teljesítés időpontja meghatározása szempontjából nem kifogásolható azon gyakorlat, ha a szolgáltató a fogyasztási időszakok közül a legkésőbbi időpontot veszi figyelembe az elszámolási időszak befejező időpontjaként.



Kapcsolódó cikkek