Az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyletek kezelése (XVI. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunk záró részében folytatjuk az Áfa tv. 58. §-a szerinti számlák korrekciójával kapcsolatos tudnivalók ismertetését, végül szó lesz az elmulasztott számlázás pótlásáról is.
Korrekció az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyleteknél (folyt.)
Téves adómérték vagy adóösszeg korrigálása
Ha a kibocsátó a számlán tévesen a valósnál alacsonyabb adókulcsot vagy adóösszeget szerepeltetett, a számlát korrigálnia kell. Ilyenkor nem a felek közötti elszámolás szabályaiból adódóan merül fel egy pótlólag fizetendő összeg, amelyhez önálló fizetési esedékesség tartozik, hanem eleve hibásan lettek feltüntetve a számlán az adatok.
Ebben az esetben nem értelmezhető új teljesítési időpont, nincs miről új számlát kibocsátani, az eredeti számlát kell korrigálni, ezért az Áfa tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okiratot kell készíteni. Ezen a teljesítési időpontot nem szükséges külön feltüntetni; ha mégis sor kerül rá, az alapszámla teljesítési időpontjának kell rákerülnie
Ha már megtörtént az ügylet bevallása, a számla kibocsátójának önellenőrzéssel kell rendeznie a különbözetet.
Figyelemmel arra, hogy nincs új teljesítési időpont, a számla befogadójának levonási joga az eredeti számla teljesítési időpontjában keletkezik, azonban az Áfa tv. 127. § (1) bekezdés a) pontjának előírásából adódóan a különbözet tekintetében csak akkor fogja tudni érvényesíteni a levonási jogot, amikor már a korrekciós bizonylat is a rendelkezésére áll. Az Áfa tv. 153/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt „kétéves szabály” miatt a teljesítés időpontját magában foglaló naptári évet követő második évtől tárgyidőszakban már nincs lehetőség az áfa levonására, csak önellenőrzéssel.
Ha a kibocsátó a számlán tévesen a valósnál magasabb adókulcsot vagy adóösszeget szerepeltetett, akkor szintén korrekciós bizonylatot kell kiállítania. Az adókötelezettség csökkenését az Áfa tv. 153/B. §-a szerint önellenőrzés nélkül, legkorábban abban az időszakban számolhatja el, amikor a korrekciós bizonylat a befogadó rendelkezésére áll.
A befogadónak az Áfa tv. 153/C. §-a értelmében nem a levonható áfa csökkenéseként kell elszámolnia a különbözetet, hanem a fizetendő adó összegét növelő tételként, mégpedig abban az adómegállapítási időszakban, amelyben a korrekciós számlát megkapta, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.
Adatszolgáltatás tekintetében a számlával egy tekintet alá eső okiratot korrekciós bizonylatként kell jelenteni mind kibocsátói, mind befogadói oldalon, akár nő, akár csökken az áfa.
Hibás árfolyam korrigálása
A cikksorozat korábbi részeiben már volt szó arról, hogy a számlán az áthárított adót forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek, az átszámításhoz az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó esetekben a számla kibocsátásakor érvényes árfolyamot alapul véve.
A gyakorlatban felmerült a kérdés, hogy ha az áthárított adó forintban kifejezett összegének megállapítására tévesen nem a számla kiállításának időpontjában érvényes árfolyam alapulvételével került sor, és így az áthárított adó forintban kifejezett összege hibásan lett feltüntetve a számlán, a hiba javítása során az eredeti számla vagy a hibát javító számla kibocsátásakor érvényes árfolyamot szükséges alkalmazni.
Az adóhatóságnak a 2016/68. Adózási kérdésben közzétett hivatalos álláspontja értelmében az eredeti teljesítéshez képest nem valósul meg új adóztatandó tényállás, minthogy a forintban meghatározott adó téves összegének korrekciója nem eredményez összegszerű változást a felek között a külföldi pénznemben meghatározott elszámolás tekintetében. Ennek következtében a korrekció kizárólag az eredeti számla által tanúsított teljesítésre vonatkozó adatok alapulvételével történhet, vagyis az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügyletről kiállított számla árfolyamot érintő korrekciója során – az Áfa tv. 80. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva – a korrigálandó számla kibocsátásának időpontjában érvényes árfolyamot kell figyelembe venni.
Ez akkor is így van, ha a számla korrekcióját az adóalany két lépésben végzi el, azaz a téves számlát sztornírozza és új, helyes összeget tartalmazó számlát bocsát ki. Helytelenül jár el tehát az adóalany, ha a kétlépéses korrekció második lépésében a kibocsátott „új” számla keltének napján érvényes árfolyamot alkalmazza.
Adatszolgáltatás tekintetében a számlával egy tekintet alá eső okiratot ez esetben is korrekciós bizonylatként kell jelenteni mind kibocsátói, mind befogadói oldalon.
Elmulasztott számlázás
Előfordulhat, hogy utólag észleljük: egy adott időszakról egyáltalán nem bocsátottunk ki számlát. Ilyenkor az elmulasztott bizonylatolás pótlása normál számlával történik, hiszen nem egy korábban kiállított bizonylatot korrigálunk.
Devizás ügyletnél értelemszerűen a pótlólag kibocsátott számla kelte szerinti árfolyamon kell a forintra átszámítást elvégezni.
A cikksorozat IV. részében már volt szó arról, hogy utólagos számlázás esetén hiába adunk meg jövőbeni fizetési határidőt a partnernek, amennyiben az esedékesség az érintett időszak utolsó napját követő 60. napnál későbbre esik, a 60. nap lesz a teljesítési időpont. Ha pedig az ezt magában foglaló adómegállapítási időszakról már benyújtottuk a bevallást, önellenőrzésre lesz szükség.
Ha az ügylet másik oldalán állunk, azaz késve kibocsátott számlát fogadunk be, a levonási jogunk a pótlólag kiszámlázott ügylet teljesítési időpontjában nyílik meg. Ennek kapcsán figyelnünk kell arra, hogy az Áfa tv. 153/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt „kétéves szabály” miatt a teljesítés időpontját magában foglaló naptári évet követő második évtől tárgyidőszakban már nincs lehetőség az áfa levonására, csak önellenőrzéssel.
Az adatszolgáltatás a bizonylatolás természetéből adódóan alapszámláról – nem pedig korrekcióról – történik mind kibocsátói, mind befogadói oldalon.
