Az áfabevétel nőtt, de elmaradt a várttól – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Áfából valamelyest több, személyi jövedelemadóból ugyanannyi, társasági adóból pedig kevesebb folyt be 2013-ban, mint egy évvel korábban. Az InfoTandem heti infografikája.


Minimális mértékben, mindössze 1,2 százalékkal bővültek tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezel kiemelt adó- és járulékbevételek. Az e tételeknél adódó 9,51 ezer milliárd forintos pénzforgalmi egyenleg legnagyobb, 3513,0 milliárd forintos részét a NAV számláin megjelenő társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó tette ki, ahol viszonylag magas, 6,4 százalékos bővülést mértek 2012-höz képest (s az eredeti előirányzatot is sikerült 7,4 százalékkal túlteljesíteni). Ez nem kis részben annak köszönhető, hogy a szociális hozzájárulási adónál igénybe vehető kedvezmények szűkültek. A munkáltatók havi 15–16 milliárd forintnyi kedvezményt érvényesítettek tavaly.

 

Az adók közül az áfa hozta a legtöbbet a konyhára, ám itt a 2809,6 milliárdos nettó bevétel már csak 2,3 százalékos éves bővülést takar, a kormányzati tervektől pedig 4,9 százalékos elmaradás mutatkozik, főként a vártnál alacsonyabb fogyasztói árszintemelkedés miatt. Az év első felében a nettó bevétel rendre elmaradt a bázistól; növekedést első ízben októberben regisztráltak, ám a végén mégis 62,2 milliárd forintos pluszban zárt ez az adónem a korábbihoz képest. A bevételek és a visszautalások egyaránt nőttek, ám előbbiek (összegük az import és dohánytermékek utáni nettó áfát is beleértve 4717 milliárd forintra jött ki) valamivel nagyobb mértékben gyarapodtak.

A személyi jövedelemadó soron gyakorlatilag a korábbi évi szintet sikerült hozni; az 1504,6 milliárdos nettó bevétel mindössze 6,2 milliárd forintos pluszt takar. Itt is a jogszabályi változások határozták meg az egyenleg alakulását. Az adózási feltételek módosulása nyomán a befizetések mérséklődtek, ám az év során a visszaigénylések is érdemben csökkentek (71,3 milliárd forintos összegük 44,3 milliárddal maradt el a bázisadattól).

A társasági adót és a jövedéki adót egyaránt az előző évit alulmúló tételek között találjuk. Előbbinél az adózói befizetések 34,4 milliárddal, a visszaigénylések 14,5 milliárd forinttal zsugorodtak, így összességében az egyenlegnél 5,8 százalékos visszaesés mutatkozott. A jövedéki termékek után befolyt 897,3 milliárd forintnyi bevétel 3,5 százalékos mínusznak felel meg. Ezen belül a dohánygyártmányok 311,6 milliárdos jövedéki adója 33,1 milliárdos visszaesésről árulkodik.

Egyébiránt a NAV számláin megjelenő, előirányzathoz kötött bevételek összességében 10,72 ezer milliárd forintra rúgtak 2013-ban, 4,9 százalékos gyarapodást mutatva. A többlethez hozzájárultak a tavaly bevezetett adónemek bevételei (pénzügyi tranzakciós illeték, kisadózó vállalkozások tételes adója, kisvállalati és közművezeték adó), valamint a pénzügyi szervezetek különadója is. Utóbbi 139,1 milliárd forinttal – a korábbi esztendeinél 63,8 százalékkal többel – javította a büdzsé bevételi oldalát.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.