Az engedmények áfája
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2009/47. Adózási kérdés a természetben nyújtott engedmények áfarendszerbeli kezelésével, az alapügylet és az engedmény bizonylatolásának a kérdésével foglalkozik.
Az áfával kapcsolatos kérdések boncolgatása előtt az adóhatósági tájékoztató külön kiemeli, hogy az engedmény az alapügyletet követően, vagy azzal egyidejűleg – a vonatkozó feltételek szerint – nyújtható. Arra nincs lehetőség, hogy akár a természetbeni engedmény, akár más engedmény időben az alapügyletet megelőzze. Az engedménynek ugyanis fogalmi eleme az, hogy a felek között azzal egyidejűleg, vagy azt megelőzően teljesüljön egy olyan ügylet, amelyre tekintettel engedményt adnak, azaz kell lennie egy olyan ügyletnek, amelyből az engedmény nyújtása történik.
Az Áfa törvény úgy rendelkezik, hogy előzetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken, feltéve, hogy az árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár – az árengedmény nyújtójával kötött előzetes megállapodás alapján – más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet – a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig – ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül.
Az Áfa törvény vonatkozó, 71. § (3) bekezdésének szövegezéséből az következik, hogy az engedmény az alapügylet adóalapját nem csökkenti, ugyanakkor az annak megfelelő összeg a természetbeni engedmény ellenértéke, (ebből következően ezen szakasz szerinti engedmény nem adóalap-csökkentő hatású).
Ha pl. úgy értékesítik a 100 ezer (+ áfa) forintos listaárú hűtőszekrényt, hogy az értékesítő úgy dönt, hogy nem csökkenti az adóalapot, hanem akár ő, akár – megállapodás alapján – más adóalany utólagosan az engedmény összegének megfelelő, 30 ezer forint (+ 6 ezer áfa) értékű mikrohullámú sütőt ad hozzá, akkor a 30 ezer forinttal az adóalapot utóbb nem lehet csökkenteni [ti. Áfa törvény 71. § (3) bekezdés első mondata: … az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken…].
Ilyenkor első körben az értékesítő a hűtőszekrényről 100 ezer forint (+ 20 ezer áfa) végösszegű számlát állít ki, tulajdonképpen annak eredeti vételárát számlázza. Az utóbb – akár az eredeti értékesítő, akár más adóalany által – átadott termék ebben a konstrukcióban nem viselkedik valódi engedményként. Az így adott természetbeni engedménynek megfelelő összeg ugyanis ellenértéknek minősül az Áfa törvény 71. § (3) bekezdés utolsó mondata alapján, mivel annak megfogalmazása úgy szól, hogy ilyen esetben az utóbb említett ügylet – a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig – ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül. Mindezek alapján a példában említett mikrohullámú sütő értékesítéséről is számlát kell kiállítania annak, aki a mikrohullámú sütőt átadja, amely számlának a végösszege 30 ezer forint (+ 6 ezer áfa) lesz, más kérdés, hogy a felek ezt az összeget pénzügyileg nem rendezik.
Abban az esetben, ha az értékesítő a saját termékéhez kapcsoltan ad természetben engedményt, akkor nála valódi adóalap-csökkenés az Áfa törvény 71. § (1) bekezdés b) pontja és ehhez kapcsolódóan a 71. § (2) bekezdésének megfelelő konstrukció alkalmazása esetén lehetséges.
Az Áfa törvény 71. § (2) bekezdésének utolsó fordulatában szereplő számított árengedmény pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített összege megfogalmazásból ugyanis az következik, hogy az engedmény természetben is megjelenhet. Amennyiben tehát a saját ügylethez kapcsoltan, arra tekintettel nyújtanak utólagosan természetben engedményt, akkor azzal az eredeti adóalap csökkenthető, feltéve, hogy az Áfa törvény 71. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
A hivatkozott példában ez úgy jelenne meg, hogy az eredeti értékesítés – azaz a két termék együttes értékesítése – 130 ezer forint (+ áfa) értékű lenne (ti. hűtő: 100 ezer + áfa, mikro: 30 ezer + áfa), azonban a mikrohullámú sütő pénzben kifejezett ellenértékének erejéig – tulajdonképpen 30 ezer forinttal – az adóalap csökken, így ténylegesen 100 ezer forint után kell adót fizetni.
Amennyiben az engedményre jogosító ügylet megvalósulásakor megtörténik az Áfa törvény 71. § (2) bekezdésének megfelelő – az Áfa törvény 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – engedmény nyújtása, akkor elképzelhető olyan bizonylatolási megoldás, amelyen az engedmény összegét nem, hanem eleve csak a ténylegesen térítendő összeget nevezik meg adóalapként. Ebben az esetben a bizonylaton mindkét terméknek szerepelnie kell – hiszen így dokumentált annak ténye, hogy a vásárolt terméken kívül, ahhoz kapcsoltan más terméket is átadtak – azonban ez esetben is elfogadható, ha a számlán összegszerűen csak a ténylegesen térítendő ellenérték szerepel adóalap és adóösszeg bontásban. (Pl. 1 db hűtő + 1 db mikrohullámú sütő = 100 ezer forint + áfa).
Az utólagos engedmény csak akkor gyakorol hatást az eredeti ügyletre és adóalapra, ha az engedményt nyújtója úgy dönt, hogy ún. számlázott engedmény keretében adja az utólagos engedményt. Az Áfa törvény 77. § (3) bekezdése ugyanis kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az utólagos engedménnyel az adó alapja utólag csökkenthető, azaz tulajdonképpen az adóalany kompetenciájába utalja, hogy az engedmény áfaalapra gyakorolt hatását érvényesíti-e, vagy sem. Ez az engedményekre – ideértve a pénzbeli engedményt is – általában igaz, azonban a természetben adott engedménynél figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben az adóalany nem kívánja az eredeti ügylet adatait az engedményre tekintettel módosítani, akkor az eredeti értékesítés adatai nem változnak, ugyanakkor a természetben átadott termék után áfát kell fizetni.
Amennyiben az Áfa törvény 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetben nyújtott engedményt az Áfa törvény 77. § (3) bekezdésének megfelelően (adóalapot csökkentő) utólagos engedményként nyújtják, akkor az ügyletről szóló számlát, amelyre tekintettel a természetben nyújtott engedményt utólag adják, módosítani kell. Az Áfa törvény 78. § (1) bekezdés b) pontja ugyanis kifejezetten előírja a módosítás szükségességét, amennyiben az adóalany utólagos engedmény okán kívánja csökkenteni az általa teljesített ügylet adóalapját. Bár, ha az utólagos engedményt természetben nyújtják, az adóalap pénzügyi értelemben nem csökken, de mivel technikai értelemben a korábban megfizetett összeg nem az eredetileg átadott mennyiségnek a végleges ellenértéke, ezért a számla módosításra szorul.
A módosítás eredményeként a bizonylatoknak azt kell tükrözniük, hogy az ügylet kimenetele az eredetileg 1 db hűtő 100 ezer forint + áfáról, 1 db hűtő + 1 db mikrohullámú sütő = 100 ezer forint + áfára változott. Előfordulhat, hogy a természetben adott utólagos engedmény az eredeti termékkel egynemű termékben jelenik meg. Ilyen eset lehet, ha pl. az eredetileg értékesített 100 kg mosópor = 200 ezer forint + áfa összeget az utóbb – a vásárlásra tekintettel engedményként – átadott 10 kg mosópor adataival módosítják. Ilyenkor a módosítás eredményeként az eredeti mennyiség 110 kg lesz, amelyhez kapcsoltan az összesített adóalap és az áfa összege összegszerűen nem változik.
