Három pillér, 21 pont – készül a gazdaságvédelmi akcióterv
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Az Európai Bíróság elé kerül az áfatörvény
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áfakülönbözet magyarországi visszatérítése ügyében az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság EB) – írta az MTI-Eco.
A magyar áfatörvény értelmében az adóalanyok választhatnak, hogy a negatív előjelű áfakülönbözetet átviszik a következő adómegállapítási időszakra, vagy azonnal visszaigénylik. Nem jogosít azonban az áfakülönbözet visszaigénylésére az olyan beszerzés után előzetesen felszámított áfa, amelynek ellenértékét az adóalany nem fizette ki.
Brüsszel szerint ez a rendszer sérti az uniós áfairányelvet. A PM a korábbi eljárását jogszerűnek tartja, álláspontján nem változtat.
Eljárást kezdeményezett az EB Magyarországgal szemben a megreformált közbeszerzési törvény erőforrást nyújtó szervezetre vonatkozó szabálya, illetve a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság irodai eszközbeszerzésre szóló, áfa nélkül 3,5 milliárd forint értékű szerződésének ügyében is. Két hivatalos felszólítást kap az ország, indoklással ellátott vélemény formájában, amely az uniós jogsértési eljárás második lépcsőjének felel meg.
Forrás: Napi Online
Kapcsolódó cikkek
2024. október 22.
Jelentős változásokat hozott az új K+F adókedvezmény – már most érdemes felkészülni
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
2024. október 22.
Csoportos társaságiadó-alany veszteségének leírása
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.