Az ötödik napot a kormány fizeti


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány átvállalná az ötödik nap munkabérét azoknál a cégeknél, ahol egyébként hetente csak négy napot dolgoznának – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK) megalakulása után. A javaslatot már jövő héten tárgyalja a kabinet.

A kormány átvállalná az ötödik nap munkabérét azoknál a cégeknél, ahol egyébként hetente csak négy napot dolgoznának. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK) megalakulása után bejelentette: erre uniós forrásokból 20 milliárd forintot különítenek el, és a javaslatot a jövő héten már tárgyalja a kabinet. A tervezett konstrukcióban az ötödik napon munka helyett képzés zajlana a cégeknél.

Az ötödik nap bérét az állam legfeljebb a szokásos napi bér 80 százalékáig, maximum a minimálbér kétszereséig vállalná át a munkaadótól – tette hozzá Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint ez a megoldás az alkalmazottak húsz százalékának tenné lehetővé munkahelye megőrzését.

A kormányfő elmondta: áttekintették az októberi gazdasági csúcson bejelentett intézkedések megvalósítását, amelynek szerinte kedvező a mérlege. Az ott megígért intézkedések közül csak egyet korrigálnak. A gazdasági csúcson elhangzott, hogy ha valamely cég egy új embert alkalmaz, akkor legalább másik öt dolgozónál csökkenne a társadalombiztosítási teher. A miniszterelnök úgy látja, a tervezett általános járulékcsökkentés kiváltja ezt az ígéretet. Az erre fordítandó forrásokat csoportosítanák át az ötödik munkanap bérének átvállalására, a tervezett általános járulékcsökkentést pedig az adó- és szociális rendszer átalakításának keretében valósítják meg.

Várhatóan a jövő héten elkészülnek azok a magyarországi bankokkal kötendő szerződések, amelyek lehetővé teszik, hogy 200 millió forint értékig forgóeszköz-finanszírozási támogatást nyújtsanak elsősorban kis- és középvállalkozásoknak. Ehhez a cégek február végén, március elején juthatnak hozzá tömegesen.

Forrás: Népszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.