Az üzemanyag-megtakarítás és a személyi jövedelemadó

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. február 21.
Címkék: ,
Rovat:
Az üzemanyag-megtakarítás törvényesen kihasználható adómentes jövedelemjuttatási lehetőség százezer forintig minden olyan vállalkozás számára, amely valamilyen járművet üzemeltet. Az Adó szaklap írása.

1. Az üzemanyag-megtakarítás fogalma és annak kiszámítása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.27. § (1) bekezdés b) pontja szerint a nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint.

Az Szja tv. 27. § (2) bekezdése szerint üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az Szja tv. 27. § (1) bekezdés b)pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 60/1992. Korm. rendelet) szerinti – korrekciós tényezőkkel módosított – alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része. Üzemanyag-megtakarítás fizethető akkor is, ha a munkáltató, illetve a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának vagy a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.

60/1992. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint üzemanyag-fogyasztási normaként az 1. melléklet, az 1/A. melléklet vagy a (2) bekezdés szerint meghatározott alapnorma (a továbbiakban: alapnorma), általánostól eltérő üzemeltetési mód esetében a 2. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel módosítva vehető figyelembe.

60/1992. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a 60/1992. Korm. rendelet 1. mellékletében fel nem tüntetett típusú, valamint az 1/A. melléklet alapján meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó vagy a gyártó adatai, illetőleg az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.

A korrekciós tényezőkről a 60/1992. Korm. rendelet 2. számú melléklete rendelkezik, mely szerint a korrekciós tényezőknél a szorzókat és a pótlékokat lehet figyelembe venni.

Szorzók

1. Hegymenet
A hegy- és lejtmenet teljes hosszán alkalmazható, ha legmagasabb sebességfokozat az emelkedőszakasz több mint 25%-ában nem használható. Autópályán, autóúton, továbbá egy számjegyű országos vagy betűvel jelzett főközlekedési közúton nem alkalmazható.
Értéke: 10%
2. Száraz földút, nem portalanított makadámút Értéke: 10%
3. Városi forgalom
Átmenő forgalom esetében – Budapest kivételével – nem alkalmazható. Lakott területen belüli forgalom esetében a lakott területet jelző táblák közötti területre alkalmazható.
Értéke:
a) Budapesten 35%
b) megyeszékhelyen és 100 000 feletti lakosú városokban 25%
c) egyéb városokban 15%Közforgalmú autóbusz és személygépkocsi (taxi) esetében az a), b) pontban feltüntetett városokban

mechanikus sebességváltóval szerelt járműnél 35%

hidraulikus sebességváltóval szerelt járműnél 45%
4. Terep
(Erdei út, időszakos közlekedésre használt dűlőút, mezőgazdasági, erdőgazdasági művelés alatt álló területen.)
Értéke: 25%
5. Téli üzemeltetés (december 1-je és március 1-je közötti időszak) Értéke: 3%
5/A. Légkondicionáló berendezés üzemeltetése
Légkondicionáló berendezéssel felszerelt gépkocsi május 1-je és szeptember 1-je közötti üzemeltetési időszakában alkalmazható.
Értéke: 5%
6. Akadályozott forgalom
(Egyedi üzemeltetés.)
Az 1-5. pontokban nem említett üzemeltetési körülmények esetében alkalmazható.
Értéke: 90%
7. Járművezetés oktatása oktató gépjárművel Értéke: 90%.


Azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetés és a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható. Amennyiben a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe venni, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját a másik szorzóval össze kell adni és az eredménnyel az alapnorma értéke növelhető.

Pótlékok

1. Billentés
Billentésként (fordulóként csak egy billentés vehető figyelembe)
5 m3 raktérfogat alatt 0,1 liter, 5 m3 raktérfogat felett 0,2 liter
2. Pótkocsivontatás Gázolajüzemű vontatás esetében vontatmánytonnánként és 100 km-enként 0,7 liter
Benzinüzemű vontatás esetében vontatmánytonnánként és 100 km-enként 1,1 liter
3. A gépkocsi motorjával hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.) működtetése A gyártó által megjelölt érték
4. Külön erőforrással hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.), illetve a gépjárműmotortól független fűtő- és klímaberendezés A gyártó által megjelölt érték


Amennyiben a felvetett témával kapcsolatos írásokat megnézzük az interneten, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az szja-törvény felületes olvasása miatt sokan (még a kalkulátorkészítők is) rosszul értelmezik az szja-törvényt. Az szja-törvény arról rendelkezik, hogy a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma vehető figyelembe. Ez azt is jelenti, hogy a 60/1992. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott alapnorma-átalány nem lehet a számítás alapja.

2. Kiknek jár a megtakarítás összege?

A megtakarítás kifizetése nem kötelező, csak egy lehetőség. Az is elképzelhető, hogy a munkáltató kifizeti annak egy részét, de nem az egészet.

Általában a fuvarozók jövedelemkiegészítéseként tartják számon az üzemanyag-megtakarítás címén kifizethető havi 100 ezer forintot, pedig más is megkaphatja ezt a bevételcsökkentő juttatást, így pl. a 3,5 tonna feletti járművek vezetőinek is jár. Az szja-törvény tehát nem korlátozza kizárólag a fuvarozókra ezt a lehetőséget, az üzemeltetett jármű vezetőjéről rendelkezik. Minden vállalkozás élhet ezzel a lehetőséggel, amely járművet üzemeltet, nem feltétel, hogy a gépjármű teherautó legyen.

A megtakarítást a vállalkozás az alkalmazottja, illetve a személyesen közreműködő tagja számára számolhatja el. Tehát egy társas vállalkozó (bt. vagy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa) is elszámolhatja saját magának a megtakarított összeget. Egyéni vállalkozó – pl. taxis – ugyanakkor a saját maga számára nem tudja elszámolni a megtakarítást, de az alkalmazottjának kifizetheti.

A törvény azt sem teszi kötelezővé, hogy a megtakarítást csak járművezetői munkakörben dolgozó alkalmazott számára lehet kifizetni. Tehát nem kell járművezetői munkakörben dolgoznia a magánszemélynek, azt viszont igazolni kell, hogy a megtakarítás kifizetésének alapjául szolgáló utakon ő vezette a járművet. Ezt az adatot a fuvarlevél, menetlevél tartalmazza.

3. Milyen bizonylat szükséges?

Erről tételesen nem rendelkezik a törvény, de pontosan meghatározza az elszámolás alapját. A futásteljesítmény, illetve az üzemanyagszámla járműre vonatkozó mennyisége a kiindulási alap, és figyelembe kell venni a tank induló mennyiségét, illetve a még el nem használt, a tankban lévő mennyiséget, azaz a nyitó, a beszerzési és a záró üzemanyagállást. A norma szerinti literből ki kell vonni a futásra jutó üzemanyag-felhasználás mennyiségét literben.

60/1992. Korm. rendelet 5. §-a szerint az Szja tv. 27. § (1) bekezdés b) pontjának, illetve a 27. § (2) bekezdésének az alkalmazása esetén az üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás e rendelet szerint történő meghatározásához a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt adattartalmú útnyilvántartásban (menetlevélben vagy fuvarlevélben) az üzemanyag-feltöltés (tankolás) helyét, idejét és mennyiségét, valamint a kilométeróra állását is fel kell tüntetni.

Az Szja tv. 5. számú melléklet II.7. pontja rendelkezik az útnyilvántartás vezetéséről, mely szerint a magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél, fuvarlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell

– az utazás időpontját,

– az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),

– a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,

– a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is. Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége (pl. orvosi tevékenység) során az útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról köteles külön útnyilvántartást vezetni. Ezen külön útnyilvántartás tekintetében a vezetésére kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy annak tartalmát az állami adó- és vámhatóság ellenőrzést végző tisztviselője kivételével harmadik személy ne ismerhesse meg. Az állami adó- és vámhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére csak akkor jogosult, ha az adóhatósági eljárás során tett megállapításban az adatrögzítés jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására szolgál.

Mint látható, a megtett kilométerekre alkalmazható az üzemanyag-megtakarítás. Tehát ezek vezetői részesülhetnek a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott kedvezményben. Azoknak a járműveknek az esetében, amelyeknél az üzemanyag-fogyasztás alapnormája nem a megtett kilométerekhez kötött, hanem valamely más mutatóhoz (például: a kilowatthoz), nem lehet üzemanyag-megtakarítást számolni, és erre tekintettel adómentes kifizetést teljesíteni.

Lepsényi Mária cikkéből, amely az Adó szaklap év eleji dupla számában jelent meg, a fentieken túl megtudhatja azt is, hogy mikor kell adózni az üzemanyag-megtakarítás után, és a szerző gyakorlati eseteket is bemutat. Az Adó szaklapot itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek:


Világszerte mérsékelnék a társasági nyereségadót az államok
2019. március 25.

Közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben globálisan – derül ki a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzéséből. Átlagosan Európában a legalacsonyabb ez az adónem, Magyarország pedig 9 százalékos értékével az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása
2019. március 25.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása

Egyre többen kacérkodhatnak a gondolattal, hogy beszereznek egy oldtimer autót, vagy a saját autójuk éri el azt a kort, amivel kiérdemelheti ezt a minősítést. Cikkünkben azt mutatjuk be, milyen költségvonzattal, illetve költségelszámolási lehetőséggel kell számolnunk, ha beszerzünk egy muzeális autót. Egyáltalán megéri-e cégre megvenni, vagy jobban járunk, ha magánszemélyként tesszük ezt.

Mit hozott az áfacsökkentés a vendéglátásban?
2019. március 25.

A kétlépcsős áfacsökkentés egyik célja a béremelkedések beindítása volt a vendéglátásban. Bár statisztikai adatok szerint az ágazatban két év alatt közel 20 százalékkal nőttek a fizetések, az adócsökkentés hatásainak megítélése mégsem egyértelmű.

A szocializmus építése (1948-56) – 1. rész
2019. március 22.

Az ország erőltetett újjáépítése valósult meg az úgynevezett Rákosi-korszakban. A kuláküldözés, a magántulajdonon alapuló gazdaság ellenséggé tétele napi gyakorlat volt ebben az időszakban. A politikai vezetés az eszközökben nem nagyon válogatott, a cél elérése érdekében az adózást és az adóztató apparátust is eszközként használták fel.