Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Átmenetileg jövőre megmarad a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény, bár mértéke csökkenni fog – nyilatkozta Balog Ádám a HR&Munkajog 2012/10-es számában. A munkahelyvédelmi akcióterv miatt a cégeknek kisebb tehernövekedést jelent majd a minimálbér-emelés, amely földrajzilag nem lesz differenciált – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára.
A kormány sokszor kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozásokat nagyban támogatja a munkahelyvédelmi akcióterv; mi van a versenyszféra többi résztvevőjével? (Az interjú az akcióterv parlamenti elfogadása előtt készült – a szerk.)
A jövő esztendő januárjától számos olyan intézkedés is életbe lép, amellyel a kormány nemcsak a kis- és középvállalkozásokat támogatja, hanem egyes ágazatok terheit általánosan csökkenti. A célzott kedvezményeknek köszönhetően nem csupán a kkv-k, hanem a versenyszféra minden résztvevője esetében csökkennek a bérköltségek. A különadók kivezetésével 2013-tól csökkenek a nagy cégek adóterhei is, míg a pénzügyi szervezetek különadóján átvezetett változások hatására a bankok és hitelintézetek különadója a felére csökken.
A kormánynak célja a lánctartozások felhalmozódásától ellehetetlenült építőipari vállalkozások megsegítése is. 2013-tól számos intézkedés lép hatályba a már kialakult – 96 ezer vállalkozás 90 százalékát érintő – tartozásláncok megszűnésének elősegítésére, illetve a lánctartozások kialakulásának megakadályozására. Több, az átláthatóságot és jogi biztonságot elősegítő jogszabályi módosítás mellett az EU áfairányelve adta keretek között vezetjük be a pénzforgalmi áfát is, mely a többi nemzetgazdasági ágnak is kedvez azzal, hogy lehetővé teszi a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója számára, hogy az áfát csak akkor fizesse meg az adóhatóságnak, amikor a termék vagy szolgáltatás ellenértékét már megkapta.
A járulékcsökkentő csomag hatása mikor érezhető meg a munkaerőpiacon, illetve a gazdaságban?
A munkavédelmi akcióterv keretében előterjesztett szociális hozzájárulási adókedvezmények hatása már a jövő esztendőben érzékelhető lesz a béremelésekben és a foglalkoztatás bővülésében.
Nagy kérdés még a bérkompenzáció. Sokféle találgatás, nyilatkozat jelent meg ezzel kapcsolatban. Például, hogy 2013-ban a kedvezmény az ideinél már sokkal kisebb mértékű lehet. Varga Mihály tárca nélküli miniszter nyilatkozata szerint: „jövőre mindenféle kompenzációtól mentes lesz az adórendszer”. Akkor most mire számíthatunk?
Ez igen összetett kérdés, így a kérdéskör vizsgálatakor célszerű több szempontra is odafigyelni. Egyrészt az utóbbi két évben, az adójóváírás megszüntetéséhez kapcsolódóan jelentősen emelkedett a két bérminimum bruttó összege. A minimálbér 26,5%-kal, a garantált bérminimum pedig 20,7%-kal emelkedett 2011–2012-ben, ami lényegesen meghaladta a bérek emelkedésének átlagos mértékét. Ez jelentős többletköltséget okozott az alacsony bérszínvonalon működő ágazatokban, illetve az elmaradott térségekben foglalkoztató munkáltatóknál. A költségnövekedés azonban a bérkompenzációs adókedvezmény miatt 2012-ben nem terhelődött teljes egészében a cégekre. Átmeneti intézkedésként – a munkáltatók költségeit csökkentendő – 2013-ban még megmarad a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény, bár mértéke 2012-hez képest csökkenni fog. Ugyanakkor a munkahelyvédelmi akcióprogram intézkedéseinek célcsoportja jelentős mértékben egybeesik a minimálbéresek körével, ezért a minimálbér végrehajtott emelése miatti tehernövekedés 2013-ban mérsékeltebb lesz a korábban számítottnál.
Másrészt a nettó minimálbér reálértéke hat éve folyamatosan csökken. A kedvezőtlen folyamat megállítása indokolt lenne, aminek esélyeit javítja, hogy az egykulcsos adórendszer kiépülésével összefüggésben a jövőben már nem válik szükségessé olyan minimálbér-emelés, ami a nettó összeg csökkenésének ellensúlyozását szolgálná. Más szóval ez azt jelenti, hogy a minimálbér reálértékének megőrzése az inflációval azonos mértékű béremeléssel biztosítható lesz. Ennek feltételeit reményeink szerint a gazdasági helyzet javulásával biztosítani lehet.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az új Munka törvénykönyve lehetőséget ad a differenciált minimálbér meghatározására, amely így a változó munkaerő-piaci helyzetet jobban képes figyelembe venni. Eddig a minimálbér területi, illetve életkor szerinti eltérő megállapításának lehetőségét vizsgáltuk. Az egyes földrajzi térségekben alkalmazandó alacsonyabb minimálbér gondolatát alapos elemzés után elvetettük, mert az ország méretei azt nem indokolják, és inkább a munkaerő mobilitásának növelésére kellene nagyobb figyelmet fordítani.
|
dr. Balog Ádám
Ezt követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán jogi diplomát szerzett. Dolgozott a GE Tungsram Lighting-nál, majd a Pricewaterhouse adómenedzsere lett. A Heller Farkas Szakkollégiumban adózási kérdésekkel kapcsolatos kurzusokat tart. Számos szakmai publikációja jelent meg. Kevés szabadidejét családjával, három gyermekével tölti. |
A fiatalok munkalehetőségeinek bővítése és elhelyezkedési esélyeik javítása érdekében megfontolás tárgyává tettük a fiatal pályakezdők, különösen a képzettség nélküliek alacsonyabb minimálbérének a bevezetését. A munkahelyvédelmi akciótervnek a 25 év alatti munkavállalókra, illetve a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozókra való kiterjesztése, nevezetesen e munkavállalók munkáltatói bérterheinek csökkentése azonban anélkül is javíthatja az érintettek foglalkoztatási esélyeit, hogy számukra az általános minimálbérnél kevesebbet állapítanánk meg. Ezért a pályakezdők alacsonyabb minimálbérét az akcióterv konkrét megvalósulásával összefüggésben indokolt és szükséges megfontolni, illetve tovább vizsgálni.
A munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kormány számos, jellemzően munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalókat érintő adócsökkentést jelentett be. Emellett 2013-ban is minden munkáltatóra kiterjedően érvényesülni fog a nettó bérek megőrzését célzó adókedvezmény. Ezen felül a kisadózók tételes adójának és különösen a kisvállalati adónak a bevezetésével szintén jelentős mértékben csökkennek a munkáltatói terhek.
A rugalmas foglalkoztatási formák ösztönzése már jó pár esztendővel ezelőtt felmerült, de a részmunkaidős állások azóta sem lettek annyira népszerűek és jellemzőek nálunk. Várható-e változás Ön szerint ezen a téren a program bevezetése után?
A rugalmas foglalkoztatási formák elterjedését alapvetően nem a munkahelyvédelmi akciótervtől, hanem az új Munka törvénykönyve alkalmazásától lehet várni. Itt a hangsúlyt nem önmagában egyes rugalmas foglalkoztatási formákra, hanem a foglalkoztatás feltételeinek rugalmasabbá tételére célszerű helyezni. A részmunkaidő ügyében a jelentős előrehaladás legfőbb akadálya abban fogalmazható meg, hogy hazai bérszinten teljes munkaidős bérből is nehéz megélni. Ha azonban bővül a foglakoztatás, akkor a család második vagy harmadik keresője már szívesebben vállalhat részmunkaidőt. A foglalkoztatás bővítéséhez a rugalmas szabályozás az elengedhetetlen feltétel, és ebben valódi áttörésnek tekinthető a már régóta napirenden lévő új munkajogi kódex megalkotása és hatályba léptetése.
Pár éve a kormány azt ígérte, hogy hazánk Közép-Európa legalacsonyabb adóterhelésű országa lehet egy nagyon egyszerű adórendszerrel, benne az egyszerűsített vállalkozói adóval (illetve annak utódjával) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ezt sokan azért tarják feleslegesnek, mert úgy vélik: kivételez egyes szakmákkal), és hogy egy olyan adórendszert szeretnének, amellyel senki nem járhat rosszul. Mennyire tartja eredményesnek az egykulcsos adó bevezetését?
Magyarországon 2010-ig egy rendkívül progresszív adórendszer volt hatályban, 2010-ben az átlagbér 167%-án – ami Magyarországon már a legmagasabb sávot jelentette – a marginális adóék – az egy forint plusz jövedelem után fizetendő pótlólagos adóteher – az OECD országok közül a második legmagasabb volt. Ez nehezítette a nagyobb hozzáadott értékű munkahelyek Magyarországra vonzását, illetve ellenösztönözte az intenzívebb munkavégzést, a másodállások vállalását, illetve a túlórák számának növelését, hiszen így az egységnyi újabb megkeresett jövedelemből többet vont el az állam. Az adórendszer átalakítása során az egykulcsos személyi jövedelemadónál a legfontosabb célok közé tartozott a marginális kulcsok csökkentése, mert a magyar adórendszerben a marginális kulcsok magasak voltak, de nem csak a legmagasabb jövedelmi sávokban.
|
RODIN őszi adókonferenciák
|
Az egykulcsos adórendszerben nő a munkavállalók érdekeltsége, hogy magasabb hozzáadott értékű munkahelyet válasszanak, érdemesebb lesz a humántőke növelésébe fektetni, ezen keresztül kifizetődőbbé válik a magas hozzáadott értékű munkahelyeket Magyarországra telepíteni, és könnyebb itthon tartani a képzett munkaerőt is. A családi kedvezmény tovább ösztönzi a munkába állást, hiszen magasabb családi jövedelem mellett az igénybe vehető kedvezmény is nő. A tapasztalatok alapján 2011 után 2012-ben is folytatódik az aktivitási ráta bővülése. Ezen felül csökkent a munka- és tőkejövedelmek adóztatása közötti különbség, és egyszerűsödött az adózás, a kedvezmények rendszerének újragondolásával.
Végezetül nagyon fontos, hogy végre családbaráttá vált az adórendszer. Ugyanis a korábbinál összehasonlíthatatlanul magasabb összegű családi kedvezmény bevezetését a családok helyzetének érdemi javítására irányuló törekvésen kívül nem kis részben az is motiválta, hogy javítsunk az ország demográfiai helyzetén. A családbarát személyijövedelemadó-rendszer a társadalom egészének javát szolgálja.
Az interjú teljes terjedelemben a HR&Munkajog legfrissebb, 2012/10. számában olvasható.
Októbertől megújul a Lex HR!Bővebb tartalommal, 48 színes oldallal, változatlanul magas szakmai színvonalon! |
 |
