Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő személyes áramlása – az Európai Unió működését szervesen befolyásoló négy alapszabadság. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feltételek mellett fektethetünk be, vagy vállalhatunk munkát az EU tagállamaiban? Cikksorozatunk második részében hazánk keleti szomszédja, Románia adórendszerét mutatjuk be.
Makrogazdasági áttekintés
Románia lakossága 19,64 millió fő, mely közel kétszerese Magyarország lakosságának. Románia gazdasági fejlődés tekintetében jó lehetőségeket rejt magában: több mint 10 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik – mely azt jelenti, hogy az ország több mint 60%-a művelhető szántóföld-; valamint többféle energiahordozó található a területén (szén, olaj, gáz, továbbá víz-, atom- és szélenergia), földrajzilag ásványkincsekben igen gazdag ország. A turizmus szempontjából pedig a fekete-tengeri és a hegyvidéki régió rendelkezik potenciállal. A román adórendszer befektetőbarát, a cégalapítás olcsó és egyszerű, helyi adók nincsenek.
Az ásványkincsek közül Románia jelentős nemesfémkészlete mindenképpen kiemelendő, melynek Veresbánya révén magyar vonatkozása is van. Veresbányával kapcsolatban fontos azonban megemlíteni, hogy egy kibányászatlan készletről van szó, de ennek ellenére Európa egyik legnagyobb nemesfémtartaléka található itt, mely közel 300 tonna aranyat és 1500 tonna ezüstöt jelent. A hatalmas nemefémkészlet kiaknázatlanságának fő oka, hogy az arany kibányászására egy olyan ciántechnológiát akartak alkalmazni, melyet mind a mai napig nem sikerült a hatóságokkal engedélyeztetni.
Az energiahordozók közül kiemelkedő a szén, melynek köszönhetően a kohászat nagy túlsúllyal bír a nehéziparon belül. Továbbá Románia olajlelőhelyekkel is rendelkezik, amelyre a vegyipar épül.
Összegezve a fentiekben leírtakat, Románia mind földrajzilag mind pedig erőforrás ellátottság szempontjából egy gazdag területnek tekinthető.
Az ország 2007-ben lépett be az Európai Unióba, mely EU tagság sok szempontból egy nagy lökést adott a gazdaságnak. Románia azonban, – Magyarországtól eltérően – 2009-ben IMF hitelt vett fel. Így velünk ellentétben ők nem szabadulni próbáltak az IMF-től, hanem próbáltak az IMF-fel együttműködni, amely azonban a mai napig komoly terhet jelent számukra.
Románia egy főre jutó GDP-je közel 70%-a a magyarországi, egy főre jutó GDP-nek. Ez a GDP érték alacsonynak tekinthető, mely kihat Románia egész termelékenységére. Ennek ellenére azonban az országnak az elmúlt években elért növekedési rátái Európai Uniós szinten is meglepően kedvező értéket mutatnak, 2016-ban például 4,8%-os növekedést mutatott az ország gazdasága (összehasonlításképpen Magyarország növekedési rátája 2016-ban mindössze 2,2% volt).
Jelenleg a gazdaság húzóágazatát a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, valamint az autóipar és informatikai szolgáltatások adják. Románia legjelentősebb iparága az autógyártás, ezen iparág szempontjából Magyarországgal közel azonos helyen helyezkedik el Európában. Autógyártás tekintetében jelenleg 3 ország van előttünk a régióban: Csehország évente 1,2 millió autót gyárt, Szlovákia közel 1 millió darabot, Lengyelország 900 ezret, míg Románia és Magyarország évente közel 400-500 ezer autót gyárt. A piaci viszonyok szemléltetése végett megjegyezzük, hogy Németország kb. 6 millió autót gyárt évente.
Az autógyártás mellett erős továbbá a nehézipar, és ami meglepő talán, hogy a gazdaság húzóágazatát jelenti az IT iparág is. Az IT szolgáltatások jelentős térnyerésének oka az erős informatikai szakképzés. Több statisztika szerint Románia az informatikusok számát tekintve a világon a 6. helyen áll, mely elsősorban az informatikai szakképzést támogató iskolarendszernek köszönhető. Ennek hatására az ország képes volt olyan nagyobb, komolyabb cégek szoftverfejlesztési üzletágát is Romániába vonzani mint például a HP, az IBM, a Microsoft vagy például a Capgemini.
Románia gazdaságának legnagyobb stratégiai problémája azonban az elvándorlás, azaz a külföldre történő munkaerő kiáramlás: jelenleg közel 3 millió román állampolgár dolgozik külföldön, mely igen magas szám, tekintettel arra, hogy a külföldön dolgozók aránya a lakosságnak több mint 15%-át teszi ki. Ennek, mi itt Magyarországon csak a közutakon történő részét érzékeljük Hegyeshalom és Szeged között, azonban az elvándorlás Romániának komoly korlátot jelent növekedési szempontból. Összehasonlítva a magyarországi elvándorlási arányt a román elvándorlási aránnyal, elmondhatjuk azonban, hogy Magyarország a kb. fél millió külföldön dolgozó magyar munkavállalóval nincs olyan rossz helyzetben mint Románia.
A romániai elvándorlás egyik fő oka az alacsony bérszínvonal, mely ellen a kormány próbál fellépni. Az egyik megoldást a közalkalmazotti bérek emelése jelentette volna, azonban ezt az IMF miatt nem sikerült elérni.
Az adózási rendszer bemutatása
Románia adózási rendszere a fő adónemeket tekintve vonzónak mondható a befektetők számára, a román vállalkozások azonban inkább a magyar vállalkozások versenytársának tekinthetőek, a gyakorlatban kevésbé jellemző, hogy a magyar vállalkozások a román piac felé nyitnának.
Az egyes, Romániában hatályos adónemek részletes jellemzőit, illetve a várható és már elfogadott változásokat az alábbiakban mutatjuk be.
Az általános forgalmi adó általános mértéke jelenleg 19%, továbbá két kedvezményes kulcsot is alkalmaznak (9% és 5%). Romániában cél volt korábban a 19%-os általános kulcs további csökkentése, azonban ez az IMF által az országra gyakorolt nyomás miatt nem valósulhatott meg.
A 9%-os és 5%-os kedvezményes általános forgalmi adó kulcsok a következő termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra alkalmazhatóak:
Az élelmiszerek, gyógyszerek és fogyatékos személyek részére készített gyógyászati eszközök, könyvek, újságok értékesítésére, illetve a hotel szolgáltatás, vízszolgáltatás illetve vendéglátóipari szolgáltatások nyújtására a kedvezményes 9%-os kulcs vonatkozik; míg például a kulturális valamint sportrendezvényekre történő belépők értékesítését 5%-os általános forgalmi adó terheli.
A társasági adó mértéke jelenleg 16%, azonban a mikro-vállalkozások kedvezményes adókulcsokat alkalmazhatnak az alábbiaknak megfelelően:
Azok a mikro-vállalkozások, melyek nem rendelkeznek alkalmazottal 3%-os társasági adókulcsot alkalmazhatnak, míg azok a mikro-vállalkozások által alkalmazandó társasági adó kulcs mértéke, melyek egy vagy több alkalmazottal rendelkeznek, mindössze 1%. Az újonnan alapított vállalkozások is a fenti adókulcsokat alkalmazhatják az alapításuk első üzleti évében.
A szerencsejáték szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra és az éjszakai klubokra speciális társasági adó szabályok vonatkoznak, az ő esetükben a társasági adó mértéke az árbevétel 5%-a illetve az adózás előtti eredmény 16%-a közül a nagyobb érték.
A külföldi vállalkozásoknak fontos azonban figyelembe venni a forrásadókat, így ha például egy magyar vállalkozás tanácsadási szolgáltatásokat végez Romániában 6 hónapnál hosszabb időtartamban, akkor az ebből származó jövedelem adóztathatóvá válik Romániában.
A fentiekben bemutatott főbb adónemek kedvező jellemzői mellett előny lehet továbbá, hogy Romániában nincsenek helyi adók.
A személyi jövedelemadó egykulcsos, mértéke 16%. A házastársak adóbevallásaikat együttesen is benyújthatják.
Cégalapítás, adminisztráció
Romániában korlátolt felelősségű társaság már 45 EUR alaptőkével is alapítható, mindössze egy alapító taggal. A magyar vállalkozások részére Románia – figyelembe véve a fentiekben bemutatott gazdasági és adózási jellemzők jelenlétét, illetve a földrajzi és nyelvi korlátok hiányát – kedvező helyszín lehet a terjeszkedésre.
Összegzés
Összegezve a fentiekben leírtakat, Románia helyzete az adózási rendszerének jellemzőit figyelembe véve kedvezőnek mondható. Bizonyos iparágakat tekintve az ország vonzó lehet befektetési szempontból, bár a korábbiakban leírtaknak megfelelően a magyar vállalkozások a gyakorlatban nem igazán nyitnak a román piac felé. Mindezek ellenére fontos azonban figyelemmel kísérni Románia gazdasági helyzetét, mivel mind munkaerő szempontjából mind pedig versenyképességi oldalról a román vállalkozások komoly versenytársat jelenthetnek a magyar vállalkozásoknak.
A cikk szerzője Gerendy Zoltán ügyvezető, adópartner és Kiss Zsófia, senior adótanácsadó.
A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
