Béklyóban az adórendszer
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ötkulcsos áfa bevezetése jogilag nem lehetséges, áfaemelésre van mód, de az gazdaságilag káros. Vitatott, hogy helye van-e a magyar adórendszerben egy új, egyszerűsített adózási formának, de az valószínű, hogy azt nem a foglalkoztatottak számához érdemes kötni. A vagyonadó és a többkulcsos szja hozhatna érdemi többletbevételt a büdzsének, amely ezek hiányában csak a kiadások kemény csökkentésével tartható egyensúlyban. Adószakértőkkel beszélgettünk a magyar adórendszer alakításának lehetőségeiről.
Áfa: nincs mozgástér
Ötkulcsos áfát egyik ország sem alkalmaz, az EU-ban ez nem is lehetséges: a vonatkozó uniós főszabály szerint egy normál, 15 százalékosnál nagyobb áfakulcs, és két kedvezményes kulcs alkalmazására van lehetőség – mondta az ado.hu-nak Kalocsai Zsolt, az RSM DTM tanácsadó cég elnök-vezérigazgatója. Egy konkrét termékkörre – a korábbi 35 százalékos luxus áfa példáján – csak úgy vethető ki egy következő, magasabb áfakulcs, ha ahhoz az összes uniós tagállam hozzájárul.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ötkulcsos áfáról szóló gondolatkísérletének (amely a Heti Válasz április 5-i számában egy könyvismertető apropóján jelent meg, de erről majd később) megvalósulása csak az adóadminisztráció növekedését jelentené, amelyet már megelőlegez a múlt év végén elfogadott adócsomag; e szerint a cégeknek előbb-utóbb áfaanalitikájukat is be kell nyújtaniuk, ami szintén komoly adminisztrációs terhet jelent – hívta fel a figyelmünket Kalocsai Zsolt, és emlékeztetett: az ezt részletező kormányrendelet még nem készült el.
„A többkulcsos áfa alkalmazása meg akarja szabni a fogyasztás irányát, ezért a külföldi szakirodalom a ’80-as évek közepére már kialudta ezt a gondolatot” – reagált az elképzelésre Kovácsné Álmosdy Judit adószakértő, aki szintén arra figyelmeztetett, hogy már a különböző fajtájú zsemlék besorolása sem egyszerű a többkulcsos áfa esetén. Volt már erre példa a hazai gyakorlatban. A tisztességes vállalkozókat csaknem lehetetlen helyzetbe hozná termékeik besorolása és az áfa-kulcsok adminisztrációja, míg a tisztességteleneket csalásra ösztönözné a bonyolult rendszer – vélte. Az EU egységes áfa-bevallási szabályok (nyomtatvány) kialakításán dolgozik, amelynek legfőbb elemeit minden tagállamnak be kell majd tartania. A hazai rendszer átszabásával meg kellene várni, mire jut a közösség – javasolja.
A felső áfakulcs 30 százalékra emelésének jogi akadálya nincs, de az nem célszerű – értett egyet mindkét adószakértő. Az ugyanis felpörgetné az inflációt, visszafogná a beruházásokat, és a fogyasztás egy részét Magyarországon kívülre terelné, ráadásul minél magasabb a kulcs, annál nagyobb a késztetés az adócsalásra. Mindebből az következik, hogy az áfa terén alig van mozgástere a gazdaságpolitika formálóinak.
(Matolcsy György a Parlamentben)
Pénzforgalmi adó: csak kérdőjelek vannak
Bár egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen pénzmozgásokat kíván megadóztatni a kormány, a sajtóban tényként tálalják, hogy a kabinet már jövőre 50-100 milliárdos bevételre számít az új adóból; ez részben a 2013-ban felére mérséklődő, a pénzintézeteket terhelő különadóból származó bevételeket hivatott pótolni.
A pénzügyi tranzakciók uniós szintű megadóztatására néhány ellenérdekelt tagállam ellenállása miatt nincs esély – mondta Kalocsai Zsolt. Ráadásul Svédország, amely húsz éve egymaga kívánta megadóztatni a tőkemozgásokat, csúfos kudarcot szenvedett: egyrészt kikerülték a nemzetközi pénzügyi tranzakciók, így alig jutott adóbevételhez, másrészt az árfolyamnyereség-adóból származó bevételei is elillantak (részleteket itt, Kalocsai Zsolt blogbejegyzésében talál).
A pénzforgalom egyéb típusú megadóztatását mindenképpen a lakosság és a vállalatok fogják fizetni: a baleseti adóhoz hasonlóan várhatóan a bankok lesznek az adóbefizetésre kötelezettek – magyarázta az adószakértő. A pénzforgalmi adó esetleges bevezetése – az eddig ismert információnak megfelelően – ugyan a banki profitokra közvetlen hatást nem gyakorol, (közvetett hatás azonban lesz), ugyanakkor a pár hónap múlva bevezetésre kerülő napon belüli GIRO-átutalás minden bizonnyal negatív hatással lesz: elvész a pénzek egynapos befektetésének lehetősége – mondta.
Konkrétumot alig tudunk még a hazai tervekről – mondja Kovácsné Álmosdy Judit –, de az eddigi információkból az látszik, hogy lényegében az összes pénzügyi tranzakcióra kivetné a kormány a pénzügyi tranzakciós adót. Ez azt jelentené, hogy a csoportos beszedési megbízásoktól a sárga csekkes befizetéseken át az összes lakossági és céges pénzátutalásig minden ügylet után kellene az új adót fizetni. Bármilyen csekély mértékről beszélünk, ez az adó a pénzforgalmat a készpénz irányába tereli a bankkártyák és az átutalások helyett. Ez egyértelműen visszafejlődés: hátráltatja a szemléletformálást, a pénzmozgások, jövedelmek láthatóbbá tételét.
Szükség van egyáltalán egyszerűsített adózásra?
A 10 százalékos társasági nyereségadó (néhány száz nagyvállalatot leszámítva minden hazai cég így adózik) rendkívül versenyképes, az egyéb adóterhelések, és különösen azok adminisztrációja viszont egyáltalán nem – állítja az RSM DTM első embere, aki szerint az adminisztráció valódi csökkentése kiválthatná az új, egyszerűsített adózási formát.
A Matolcsy György által javasolt 30 fős foglalkoztatási limithez kötni az új adónem választhatóságának lehetőségét nem tűnik célszerűnek – véli. Ugyanis csaknem minden hazai kkv ebbe a kategóriába tartozik, tőlük származik a GDP 70 százaléka, így ezek a cégek a legkülönbözőbb ágazatokban és a legkülönfélébb gazdasági környezetben tevékenykednek, vagyis beláthatatlanul bonyolult lehet az új, egyszerűsített adó kidolgozása és alkalmazása.
Másként látja a helyzetet Kovácsné Álmosdy Judit, aki szerint a 10 százalékos társasági adókulcs (adóalap- és adókedvezményekkel kiegészítve) már-már offshore-szerűen alacsony, és túlzott bevételkiesést okoz a büdzsének. Ugyanakkor új adókat, hozzájárulásokat vezettek be, ami különösen a kisebb vállalkozások életét nehezíti meg. Persze lehet, hogy ez a cél, de akkor több lesz a munkanélküli – mondja. Az adószakértő ezzel együtt úgy véli, hogy van helye a magyar adórendszerben az egyszerűsített adózásnak, de nem a foglalkoztatottak létszámához rendelve (ismerve 1 milliárdos forgalmú 20 fős vállalatot is), hanem az önfoglalkoztató kényszervállalkozások és szolgáltatást végző mikro-vállalkozások számára, a cég tevékenységéhez és gazdálkodási adatainak nagyságrendjéhez kötötten.
Az EU nem kedveli az áfát is tartalmazó átalányadókat, mert a tagországok közötti kereskedelem során az áruk áfa-tartalma átalányadózás esetében nem látszik, bár ezen segített valamit a közösségi ügyletekre vonatkozó bevallás. Ennek ellenére meggyőzhető a közösség arról, hogy szükség van egyszerűsített adózásra – különösen nálunk, ahol kisebbek a vállalkozások, mint más országban. Ezt a magyar kormány az eva ügyében már sikerrel megtette egyszer – mondta a szakember.
Az elmozdulás irány a kormány szerint
| A pénzügyi rendszerben nincs forgalmi adó, miközben az adózás súlypontját áthelyezzük a forgalomra és a fogyasztásra: be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót” – írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasz április 5-i számában megjelent könyvismertetőjében. Jobb volna öt kulcs – 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, de az unió még nem engedi – írta.
A gondolathoz csatlakozott Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten, amikor a 24 óra című napilapnak azt mondta: a társadalmi igazságosságot nem akkor kell számon kérni, amikor az emberek elvégzik a munkájukat és megkapják az azért járó jövedelmüket, hanem amikor elköltik azt, így az általános forgalmi adó tagolttá tétele lenne kívánatos. Az ötkulcsos áfa esetén az alapvető élelmiszerek, a rezsiköltségek és a gyerekneveléssel kapcsolatos áruk nagyon alacsony kulccsal adóznának, a luxuscikkeket pedig magas áfakulcs terhelné – érvelt a miniszterelnök.
Matolcsy György a Heti Válaszban még azt javasolta, hogy:
- ötkulcsos, élőmunkát terhelő adózás felé kell elmozdulni. A100 százalékos általános kulcs mellett van már 50 százalékos (közszférából kilépők esetén 1 évre, kétszer 4 órás női munka esetén) és 0 kulcsunk (rehabilitációs kártyával rendelkezők és start-munkások), de még szükségünk lesz egy 25 és egy 75 százalékos kulcsra is.
- a kisvállalkozásokat érintően 30 foglalkoztatottig egyszerűbb vállalkozói adót kell bevezetni
- az elmaradott térségekben szabad vállalkozási zónákat kell létrehozni, kedvező adózással.
|
Szociális hozzájárulási adókedvezmény: sokat ne várjunk tőle
Nem az adóztatás mértéke, hanem a gazdasági környezet van közvetlen hatással a munkaerő-keresletre, így a foglalkoztatásra – értett egyet mindkét, az ado.hu által megkérdezett szakértő. Így Matolcsy György javaslata, amely újabb csoportoknak adna 25, illetve 75 százalékos kedvezményt a szociális hozzájárulási adóból, nem csökkentené érdemben a munkanélküliséget.
Magyarországon egyre alacsonyabb a kereslet, a fogyasztás, ez a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság bővítésének legfőbb akadálya – mondta Kovácsné Álmosdy Judit. A hazai kkv-k – amelyek a Magyarországon működő cégek több mint 95 százalékát jelentik – soha nem fizettek olyan sok adót, mint most, és nem eltitkolják a nyereségüket, hanem az egyszerűen nincsen. A nagy, jellemzően külföldi tulajdonú cégek az egyre fokozódó terhekre (újabb adók, mértékek növelése, minimálbér-emelés, garantált bérminimum emelése, bérkompenzáció) pedig látens kivonulással adnak választ, vagyis a nagy hozzáadott értéket teremtő, ezért drága tevékenységeik (kutatás-fejlesztés, tervezés, stb.) elköltöztetésével, és olcsóbb tevékenységek hazánkba csoportosításával reagálnak – mondta saját tapasztalatai alapján a szakértő. Hosszú évek óta vannak a foglalkoztatást ösztönző kedvezmények az adórendszerben. Nem hoztak eredményt. Nem az adókedvezmény miatt veszünk fel egy dolgozót, hanem azért, mert a tevékenység növekedése miatt szükség van rá. Hiányzik a kereslet, és ha tovább terheljük az adózókat és a lakosságot forgalmi adókkal, fogyasztási adókkal, hozzájárulásokkal, akkor végleg leáll a piac – nyilatkozta.
Ahol volna játéktér
A jövedéki adó további emelésével még 10-20 milliárd forintnyi többlet adóbevételhez juthatna az állam, de érdemi mozgástér a bevételek növelésére az szja-rendszerben és a vagyonok megadóztatásában volna – mondta Kalocsai Zsolt. Az egykulcsos szja politikai okokból bebetonozott, vagyonadó bevezetésére sem hajlandó a kormány, így a költségvetés bevételi oldalán minimális a mozgástér. Nem marad más lehetőség, mint a hiánycsökkentési kényszerből származó költségvetési lyuk betömése a kiadások kemény visszafogásával – mondta az RSM DTM elnök-vezérigazgatója.
A fogyasztás és a vagyon megadóztatására alapuló adórendszer irányába mozdítaná el lassan a jelenlegi adóstruktúrát Kovácsné Álmosdy Judit, aki az szja-tól függetlenítené a gyermekkedvezményt is és a jövedelemadót kicsit megnövelné anélkül, hogy a nettó bérek növelését elrendelné. Az adóztatást és a szociális támogatást külön kell választani, célszerű tiszta és átlátható rendszerekben gondolkodni, ráadásul a gyermekkedvezmények mostani rendszeréből a családok fele kiszorul, mert a szülők nem keresnek eleget hozzá – érvel. A változtatás fokozatosságát indokolják a jelenlegi anyagi viszonyok.
A vagyonadó – ami Magyarországon praktikusan ingatlanadót jelentene – bevezetésével óvatosan bánna a szakértő, mert a különböző anyagi teherbírású csoportokat nem lehet egyformán terhelni, és az is téves elképzelés, hogy előre eladósítjuk a fiatalokat. „Majd ha megöröklik az ingatlant, kifizetik az adóhátralékot. Meg a diákhitelt. Meg a szülők lakáshitelét”. Pontosan fel kell mérni az ingatlanvagyont, annak értékét meghatározni, és a lakosság teherbíró képességéről is felméréssel, elemzéssel kell meggyőződni – mondja Kovácsné Álmosdy Judit. Mindezek megalapozhatják az ingatlanadó fokozatos bevezetését.
