Bolondok napján jönnének a legújabb adók
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkavállalók érdekvédője szerint az alacsony jövedelműeknek hátrányos, adószakértők szerint pedig a korábbinál nagyobb bürokráciát eredményez a Pénzügyminisztérium legújabb javaslata, amely az adócsökkentési elemek mellett számos adóemelő tételt is tartalmaz.
Az adócsomag egyértelműen elvesz az alacsonyabb jövedelmű munkavállalóktól – mondta a FigyelőNetnek Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Pénzügyminisztérium által készített javaslatcsomagról, amely jövő év április elsejétől léptetne életbe nagyobb léptékű változásokat.
Az egyetlen, a munkavállalókra nézve kedvező javaslat a személyi jövedelemadó (szja) sáveltolása. Az alacsonyabb jövedelmű munkavállalóknak ugyanakkor a munkaadó vélhetően megnyirbálja a béren kívüli juttatásait, hiszen azokat immár 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) fogja terhelni.
Hátrányos az alacsony jövedelműeknek
Pataky Péter szerint különös, hogy a foglalkoztatást élénkítő adókedvezmények kikerülnének az adójogszabályokból, hiszen el kellene dönteni: akarunk-e nagyobb foglalkoztatást vagy sem?
A szakszervezeti vezető szerint önmagában a járulékcsökkentéstől nem lehet a foglalkoztatás növekedését várni, ettől legfeljebb a vállalkozások jövedelmezősége növekedhet differenciált módon, attól függően, a bérköltség mekkora része az összköltségnek, illetve a kifizetett bérek mértéke alapján a bérek mekkora része esik a kedvezményes körbe.Egyeseket kedvezőbb, másokat kedvezőtlenebb helyzetbe hozhat a juttatások új szabályozása – mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke.
Jobb helyzetbe kerülhetnek a magasabb jövedelmű munkavállalók, illetve a cafeteria-rendszert üzemeltető nagyvállalatok, mert az éves 400 ezer forintos határ eltörlésével több juttatást adhatnak dolgozóiknak, ami még 11 százalékos adóteher mellett is jóval olcsóbb, mint munkabérként kifizetni. Más cégeknél azonban, ahol az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók kaptak némi juttatást is, de jóval az éves 400 ezer forintos határ alatt, ott megnő az adóteher. (Hasonlóképp nyilatkozott Herich György adószakértő is.)
Cégautóadó – más logika
Zara László szerint az új cégautóadó (ezt a javaslat különadónak nevezi) a korábbi cégautóadóhoz képest átlagosan kedvezőbb díjtételeket tartalmaz. Ugyanakkor nem egyértelmű szerinte a javasolt jogszabályban, hogyan kell adózni a használtan vett cégautó után, mert nem világos, hogy a vételárat kell csökkenteni, vagy az új autó árából kell kiszámolni az adóalapot.
A korábbi szabályozás szerint a cégautóadó megfizetésével vált minden autóval kapcsolatos költség elszámolhatóvá, az tervezet megfordítaná a korábbi logikát: bármilyen költséget elszámolnak az autóra, meg kell fizetni a cégautóadót.
„A korábban napvilágot látott tervekkel szemben, az új módosítások már jó néhány adóelem megemelését és az adminisztrációs terhek növelését jelentik” – vélekedett az FN-nek Vadász Iván, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke és hozzátette, hogy még a legális üzletmenetre kellene ösztönözni a gazdasági szereplőket, ahelyett, hogy jobban büntetik őket.
Még bonyolultabb lett
Az adószakember hiányolta a korábban már többször beígért módosítást, amivel a jelenleg nyilvántartott 257 ezer kisvállalkozásnak könnyítenék meg az adózását azzal, hogy egyszerűsített adóbevallást kellene beadniuk és mindössze két bankszámlára intézhetnék befizetéseiket (jelenleg közel 60 helyre kell feladni csekkeket és intézni a köztartozásokat).
Az egyszerűsítési ígérgetések helyett viszont a korábbi éves bevallás helyett negyedévente kell majd készíteni adózási íveket (pontosabban az előlegek befizetése mellé adóbevallást is kell majd készíteni), viszont megkönnyítették a 8 millió forint éves árbevétel alatti cégek helyzetét, ugyanis ők is élhetnek majd az egyszerűsített bevallási rendszerrel, eddig négymillió forint volt a limit.
Hasonlóképp vélekedett Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke, szerinte a javaslatcsomag egyértelműen növeli a bürokráciát. Nem ért egyet például azzal az elemmel sem, hogy az átalányadózást (például az evát) választóknak meg kell őriznük a számláikat. A kisvállalkozások érdekvédője szerint hazánkban adminisztrációra a GDP 6,8 százalékát költjük, szemben az uniós 3,5 százalékos átlaggal.
Húzd meg – ereszd meg
A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának elősegítésére, a hozzájárulást háromszorosára emelik, évente személyenként 177 600 helyett, 532 800 forintra.
Könnyítést jelent ugyanakkor a vállalkozóknak (és persze a vállalkozásokat csalogató önkormányzatoknak), hogy a helyi iparűzési adó alapból le lehet majd vonni a kutatás-fejlesztés közvetlen költségét, de ezzel párhuzamosan megszűnik a jogdíjbevételek adóalapból való levonhatósága.
Nagyobb szigor
Még szigorúbb lenne például a nyugtaadás elmaradásának szankcionálása. A korábbi tervek szerint az eladóra is bírságot róttak volna ki, amennyiben véletlenül, vagy szándékosan elmulasztja a bizonylat átadását. A mostani tervezetben már az üzletvezetők is bírságolhatóak lesznek, tehát felelnek az alkalmazottak hanyagságaiért.
Szintén a kifehérítést szolgálnák azok az intézkedések, amelyekkel korlátoznák a készpénzforgalmat. A munkabéreket és a húszezer forintnál magasabb juttatásokat ugyanis bankszámlákra kellene utalni. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője, egykori APEH elnökhelyettes szerint ez nem jelent majd fehéredést, az illegális jövedelmek így is kézből-kézbe vándorolnak majd, csak akkor érne el eredményt a javaslat, ha a bankszámlákat nem készpénzfelvételre, hanem kártyás vásárlásra használnák.
„A feketegazdaság kifehérítését ösztönzőkkel és nem szankciókkal lehet elérni” – mutatott be egy egészen másmilyen véleményt Vadász Iván és hozzátette, hogy adókedvezményekkel kellene ösztönözni a bankszámlás forgalmat és fel kellene gyorsítani a hatósági eljárásokat a nem fizető partnerekkel szemben, mert az adószakértő szerint a mai szabályozással szinte lehetetlen behajtani a követeléseket és így hihetetlen mértéket ölt a körbetartozás.
Az adószakértő szerint az is növeli a bizonytalanságot, hogy az APEH-nél nincsenek egységesítve a céges adatbázisok, tehát külön kell keresni a cégeket az adószámok, a tartozás, vagy az egyéni vállalkozói igazolvány száma alapján, tehát hosszú időbe telik, mire megbizonyosodhat a cég üzleti partnere tisztaságáról.
Ez a terv lesz a végső?
A többi adószakértőhöz hasonlóan nincs megelégedve a tervezettel Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke.
„Úgy tűnik, hogy kezd erodálódni az adócsökkentési csomag és egyre több adóemelési tételt tartalmaz” – mondta el az FN-nek az okleveles adószakértő és hozzátette, hogy Európában egyedülállóan sok adókulcsot alkalmaznak Magyarországon a személyi jövedelemadóban (19 adókulcsot tartalmaz az szja törvény- Guiness rekord), az emberek többsége így nem látja át a szabályozást.
A Pénzügyminisztérium előterjesztés még változhat a parlamenti beterjesztésig, a tervezetet jövő hét kedden az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) is meg fogja tárgyalni, nem beszélve arról, hogy a két volt koalíciós partner tárgyalása is sokat alakíthat a tervezeten, már amennyiben azok érdemivé alakulnak.
Nem vonják össze a kis adókat
A tervezet nem tartalmazza a kis adók még tavaly tervezett összevonását – mondta a FigyelőNetnek Vadász Iván adószakértő. A többször átdolgozott tervezet (eredetileg öt kis adó helyett végül csak hármat vontak volna össze: a szakképzési, a rehabilitációs hozzájárulást, valamint az innovációs járulékot ezt váltotta volna ki az úgynevezett erőforrás-fejlesztési hozzájárulás) jelentős adminisztrációs könnyítést jelentett volna a vállalkozóknak.
Az adó mértéke a cég nagyságától, illetve a cég által foglalkoztatott munkavállalóktól függött volna. A 19 fősnél kisebb cégek az árbevétel 0,3 százalékát, a többiek 0,35, az ötvenfősnél nagyobb vállalkozások pedig 0,6 százalékot kellett volna fizetniük. Az ötvenfősnél nagyobb cégek azért fizetnek fajlagosan dupla annyi adót, mint a legkisebbek, mivel a kicsik eddig sem fizettek innovációs járulékot. Egyébként ez a tervezet sem állta meg a helyét, mert a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vélekedése után – a kisebb vállalkozókra hivatkozva akiknek korábban nem kellett befizetniük a rehabilitációs járulékot.
Forrás: FigyelőNet
