Bővült az szja egy százalékának civil felhasználhatósága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Könnyebben juthatnak a közhasznú civil szervezetek a felajánlók szja-jának 1 százalékához az Országgyűlés hétfői döntése nyomán.


A parlament hétfőn a fideszes Kővári János javaslatára elfogadta, hogy a közhasznú szervezetekkel szemben ne legyen elvárás az állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés megléte, hanem a közhasznú jogállással nem rendelkező civil szervezetekkel azonos feltételekkel váljanak az egyszázalékos szja-felajánlás kedvezményezettévé.

A személyi jövedelemadó (szja) meghatározott részének, az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény eddig ugyanis másképpen kezelte a közhasznú jogállással rendelkező, és a nem közhasznú civil szervezeteket. Az előbbiek csak akkor juthattak hozzá az adózók egyszázalékos felajánlásához, hogy ha már egy évvel korábban – állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés alapján – végezték a tevékenységüket.

Könyvajánló

A CompLex Kiadó által megjelentetett Változó civil világ – kézikönyv civil szervezetek számára egyaránt szól a szakemberekhez és a laikusokhoz. További részleteket itt talál.

Az Országgyűlés 324 igen szavazattal, 8 nem ellenében és egy tartózkodás mellett ezt a megszorítást vette ki az említett törvényből.

A jogszabályba kiegészítésként bekerült a közhasznú tevékenységek listája is, így a jövőben ide tartozik például a szociális tevékenység, a természetvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, a fogyasztóvédelem és az atlanti integráció elősegítése is.

(Forrás: MTI)

Jelentkezzen most Rodin képzésekre, és mi meglepjük Önt egy Hungary Card Basic – Magyar Turizmus Kártyával, a Hotelinfo Iroda jóvoltából, melyet a rendezvény helyszínén veheti át!

Rendezvénynaptárért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.